Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pallaghy Béla - Pallagi Gyula - Pallay Ernő - Pallay Sándor
197 Pallaghy •—Pallay 198 haláláig (1862 máj. 5.) mint a VII. osztály vezértanára a két felső osztályban a latin és német irodalmat tanította. Beszélt anyanyelvén kívül németül, tótul, francziául, angolul, latinul; értette a görög, héber és olasz nyelvet. Irodalmunk kitűnőségeivel baráti viszonyban volt, többek közt Petőfi Sándorral is, a ki midőn 1847-ben Sárospatakon megfordult, az ő vendége volt. Palkovics családi nevét 1848-ban változtatta Palkövire. Czikkei a Társalkodóban (1839. 50., 51. sz. Utazás Lőcséről Krakóba és vissza, 1842. 1., 2. sz. Egri naplómból); a Budapesti Híradóban (1847. 641—647. sz. Schlossens Weltgeschichte és Bajza Világtörténete); a Sárospataki Füzetekben (1857—59. Bocskay és a bécsi békekötés, Egyházi és világi főhatalom fölött harcz vagy a pápa és császárság közötti verseny a középkorban és könyvism., 1861. A magyar szentegyház viszonya a római kúriához a reformatióig, 1862. Rövid átnézése az összes irodalom hatásának a politikai államélet átalakulására a XVIII. század utófelében); a Házi Kincstárban (1862.). — Munkái: 1. Az emberi elme kifejlésének vázlata. Beszéd, mellyet a sárospataki főiskolában a régiségtan rendes oktatói székébe lett ünnepélyes beigtatása alkalmával mondott 1843 sept. 6. Sárospatak, 1844. — 2. Az emberi mívelődés története. Első rész. Hajdan vagy gyermekkor. U. ott, 1845. — 3. Magyarország története az olvasó közönség számára. U. ott, 1852., 1854., 1857. Három kötet 1630-ig. (Ism. Pesti Napló 1854. 103. sz., 1858. 3., 15., 47., 51., 112., 113. sz.). — 4. Emlékbeszéd, mellyet Széki gróf Teleki József végtiszteletére elmondott. U. ott, 1855. (Zsarnay Lajos Halotti beszédével együtt). — Kéziratban maradt: Középkor története, három kötet; A pápák befolyása Magyarországon ; Az egyházi és világi hatalom feletti harcz; A pápák története. Irodalmi Őr 1845. 80. 1.— Dt.melik, Magyar írók II. 245. I. — Sárospataki Füzetek 1862. 483. 1. — Sürgöny 1862. 109. szám. — Házi Kincstár III. 1862. 191. 1. (Batizfalvy István). — Prot. Képes Naptár 1864. 84. lap. — Petrik Bibliograph. — Századunk Névváltoztatásai Bpest, 1895. 175. 1. Pallaghy Béla, városi tanácsos és alpolgármester Miskolczon (Borsodm.), versenytitkár Kassán és főpénztárnok. — Munkája : A kassai falka vadásztársulat Évkönyve 1895. évről. Kassa, 1895. A magyar n. múzeumi könyvtár példányáról. Pallagi Gyula, bölcseleti doktor, ev. ref. főgymnasiumi igazgató-tanár Kisújszálláson, hol 1892-től volt a mennyiségtan és physika tanára és 1897-től igazgató; egyszersmind a heves-nagykunsági ev. ref. egyházmegye aljegyzője. Meghalt 1903. febr. 8. Kis-Ujszálláson 36. évében. — Munkái: 1. A Fourier-féle sorok összetartásának kritériumáról. Tanulmány. Kisújszállás, 1894. (Különnyom. a kisújszállási ev. ref. főgymnasium Értesítőjéből). — 2. Rajzok a természet köréből. Budapest, 1899. — 3. Rudyard Kipling, Történetek az őserdőből (Jungle Book). Ford. Békési Gyula, bevezetéssel ellátta ... U. ott, (1899). — 4. Hardy Tamás, Otthon a szülőföldön. Angolból ford. Békési Gyula és Pallagi. Ugyanott, 1898. (Olcsó Könyvtár 1090—1101., előbb a Budapesti Szemlében). A kisújszállási ev. ref. főgymnasium Értesítői 1893—98. — Magyar Könyvészet 1899. — Egyetértés 1903. 40. sz. és gyászjelentés. Pallay Ernő, jogász, ki négy egyetemi évet végzett Budapesten, hol 1888 nov. 6. meghalt 22 éves korában. (Popper családi nevét 1884-ben változtatta Pallayra). — Tárczákat írt a Pesti Hírlapba (1886. 28. és köv. sz. Egy gonosztevő története, Braddon E. után angolból ford., 107. sz. A kibiczsat. Vasárnapi Újság 1888. 46. Szám. (Nekr.) — Pesti Hirlap 1888. 308. SZ. — Századunk Névváltoztatásai 175. 1. Pallay Sándor, az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt titkára Buda- Z*