Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pallehner Henrik - Pallér Kelemen (Mátyás) - Palles György - Pállik Béla
199 Pallehner—Pallik 200 pesten. — Az Országos Sajtóiroda cz. kőnyomatos hetilap főmunkatársa (1903). A m. n. múzeumi hirlapkönyvtár példányáról. Pallehner Henrik, orvosdoktor, pozsonyi származású. — Munkája: Dissertatio inaug. medica, de cyanosi. Viennae, 1832. Szinnyei Könyvészete. Pallér Kelemen (Mátyás), cziszterczirendi áldozópap és tanár, P. János, kit még gyermekkorában munka közt ért szerencsétlenség következtében veszített el, és Cseh Rozália fia, szül. 1841 febr. 23. Egerben (Hevesm.), hol 1852—60-ig a gymnasium hat osztályát végezte; a III. osztálytól kezdve a Rajner-féle ösztöndíjban részesült; 1857 szept. 17-én lépett a rendbe. Mint ujoncznövendék egy évet az anyakolostorban Zirczen töltött; azután ismét Egerbe került, hogy a VII. és VIII. osztályt elvégezze. Ugyanitt hallgatta a hittudományi tanfolyamot is 1861—63-ig az érseki papnevelőben, mikor a rend főpapja, Rezutsek Antal apát, székesfejérvári gymnasiumába rendelte a mennyiségtan és physika tanárának ; itt fejezte be hittudományi tanulmányait. Ugyanitt 1865 ápr. 7. szentelték fel; 1863—1886-ig főgymnasiumi tanár volt Székesfejérvárt. Időközben 1867 decz. tanári oklevelet szerzett a mennyiség- és természettudományi szakcsoportból. 1886-tól igazgató és házfőnök volt ugyanott. 1888 nov. 25. tanári működésének 25 éves jubileumát rendtársai lelkes ovatióval ülték meg. 1889 decz. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatási miniszter tankerületi főigazgató-helyettessé nevezte ki, mely tisztét 1890 aug. 11-ig vitte; ezen év .decz. 23. Steiner Fülöp püspök a székesegyházmegyei szentszék ülnökévé nevezte ki. Részt vett a Vörösmarty-kör létrehozásában, melynek mindvégig választmányi tagja volt. 1886-tól városi bizottsági tag és az iskolaszéknek is tagja volt. Meghalt 1897 ápr. 23. Székesfejérvárt. — Czikke a székesfejérvári főgymnasium Értesítőjében (A földrengés). — Felolvasásai és szabad előadásai a tanító-egyesület gyűlésein : A villamosságról; A levegő alkatrészeinek egymáshozi viszonya, annak magassága* és alakjáról; A légáramlásokról; A szelekről; Az üstökösök; A gőzgépek története ; A delejesség ; A galvanizmus ; A táplálkozás és tápszerek sat. A Vörösmarty-kör alakulása idején szintén tartott felolvasásokat, így 1873-ban Az állati melegségről. A hazai cziszterczi rend Emlékkönyve. Budapest, 1896. 366. 1. — A cziszterczi-rendi székesfehérvári kath. fögymnasium Értesítője 1897. (Vas Bertalan). Palles György, theologiai baccalaureus, szepesi kanonok és jászti apát, a szepesváraljai tanítóképzőintézet igazgatója, Szepes- és Sárosmegyék táblabírája. Meghalt 1833-ban. — Munkája: Paedagogia slowenská pre triviálské školi biskupstwa Spisského. Lőcse, 1820. (Tót paedagogia a szepesi püspökmegye tót iskolái számára). Schematismus Inel. Regni Hungáriáé. Budae. 1828. — Petrik Bibliogr. Pállik Béla, állatfestő, szül. 1845-ben Nagy-Mihályon (Zemplénm.). Ungvárt tanult; pár év múlva Pestre jött, hogy tanulmányait folytassa s a rajzolásban tovább képezze magát. 1867-ben állami ösztöndíjjal Bécsbe ment. Haladása a festészeti akadémián rohamos volt. Félév múlva már a mesteriskolába jutott. Négy évet töltött Bécsben és érdeklődését elsősorban az állat- és genrefestészet bírta, de arczképeket is festett, mert szüleiről is kellett gondoskodnia, kik 1868-ban hozzá költöztek; a nyári hónapokat Kendeffy Árpád boldogfalvai birtokán vagy Waldstein János gróf várpalotai kastélyában töltötte. Később éveken át időzött a Tisza-családnál s Geszten készítette akoltanulmányait. 1871 őszén újabb állami ösztöndíjjal Münchenbe ment. 1874-ben már mint ismert nevű művész tért vissza