Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
Ö - Öconom Naum
39 Ozorai—Öconom 40 1852. 240. 1. Újra nyomatott u. ott 1546 Egyetlen ismert csonka példánya a m. n. múzeumban van. Ezen munkából: Ozorai szentírás-fordításai cz. idézeteket közöl az Irodalomtörténeti Közlemények (1896. 290—308.1.), összehasonlítva azokat a latin szöveggel és Pesti Gábor Ujtestamentom-fordításával. Bod, M. Athenas.^ —" Toldi, M. Nemzeti Irodalom Története. — M. Könyv-Szemle 1884. 103. 1. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 3., 9. I. — Pallas Nagy lexikona XIII. 640. 1. (Zoványi Jenő). Ozorai József, jogi doktor és ügyvéd, Ozoróvszky János (kinek nevét 1830— 1840-ben közigazgatási úton Ozorákra egyszerűsítették) és Prihoda Mária földmívelő szülők fia, szül. 1855. okt. 2-án Érsekújvárt (Nyitram.); a gymnasium alsó négy osztályát szülővárosában, a felsőbbeket Esztergomban végezte 1875-ben, hol a VIII. osztályban az önképzőkör elnöke volt. Leczkeadással tartotta fenn magát. Azon évben a budapesti egyetemen bölcselethallgatónak iratkozott be s mint egyéves önkéntes katonai szolgálatot is tett, hol lába megsérült, mire félévi szolgálat után súlyos betegen tért vissza a szülői házhoz. Ezután Nedeczky Flóris ügyvédi irodájába került; ekkor írta : Az ármentesítő társulatokról általában és a csallóközi ármentesítő társulatról cz. munkáját, mely az Ardényi Dezső által szerkesztett Pozsonyvidéki Lapokban jelent meg hat folytatásban és Simor János herczegprimás által 100 forinttal jutalmaztatott. Ugyanakkor az Érsekújvár Öconom Naum, hírlapíró Pesten. — Czikke a Jahrbuch des deutschen Elements in Ungarnban (Bpest, 1846. Schwert nnd Myrthe IV. 1. Scene). — Munkái: 1. Clemens Lativer. Trauerspiel in 3 és környékének főmunkatársa volt és később a Vág-balparti ármentesítésről czikkeket írt az Egyetértésbe s a Pesti Naplóba. Lábbaja miatt a tanári pályáról, melyre szánta magát, lemondva, Budapestre jött és joghallgatónak iratkozott be az egyetemre s jogi tanulmányait 1884-ben elvégezte. Ekkor meghívást kapott Simor János herczegprimástól, hogy hozza rendbe világi levéltárát, melynek rendezésével négy évig volt elfoglalva. 1887-ben jogtudományi szigorlatot és ügyvédi vizsgát tett; közben írt az esztergomi hírlapokba és a P. Naplóba. 1889-ben ügyvédi irodát nyitott Érsekújvárt és megindította az Érsekújvári Lapokat, melyet közel két évig 1890 végéig szerkesztett. Azóta ügyvédi hivatásának él. Városi s megyebizottsági tag. Ozoróvszky, illetve Ozorák családi nevét 1882-ben változtatta Ozoraira. — Elbeszélései, tárcza- s egyéb czikkei, franczia fordításai, költeményei az esztergomi, komáromi, érsekújvári, nyitrai és pozsonyi helyi lapokban jelentek meg. — Czikke a M. Sionban (1887. Az esztergomi érsek praediális nemesei). — Munkája: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Jogtörténelmi tanulmány. Esztergom, 1887. (Különnyomat a M. Sionból. Ism. Kath. Szemle, Jogtudományi Közlöny 1887., Századok 1888.). — Szerkesztette az Érsekújvári Lapokat 1870-ben. Hl. Könyvészet 1887. — Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 154. 1. — Századunk névváltoztatásai 173. 1. és önéletrajzi adatok. 6. Akten. Pesth, 1840. — 2. Agnes Sorel. Trauerspiel in 5 Akten. Als Manuscript gedruckt. U. ott, 1844. — Nevét Oeconomnak is írták. Petrik ßibliogr. II. 912. 1.