Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
O - Otrok Mihály - Otrokocsi Fóris Ferencz
3 Otrok—Otrokocsi 4 Brassóban. — Czikkei a M. Futárban (1859. 317., 320. sz. Kovászna, Kászon, Tusnád); az Ung. Med.-Chirurg. Presseben (1866. Die Heilquellen in Borszék); a Gyógyászatban (1872. Könyvismert.); a M. orvosok és természetvizsgálók Munkálataiban (XVII. 1875. Az Erdélyben 1870-től 1873-ig uralkodott roncsoló toroklori járvány). — Munkái: 1. Borszék gyógyvizei. Természettudományi szempontból leírta dr. Meyr Ignácz. Németből fordította. Brassó, 1863. — 2. Látogatás Erdély némely délkeleti fürdőhelyein. A magyar orvosok és természetvizsgálók 1864. szept. Marosvásárhelyt tartott X. nagygyűlésének emlékeül. U. ott, 1864. — 3. Élőpatak és vidéke. U. ott, 1875. (Nagy Gusztávval együtt). Szinnyei Könyvészete. — Gusbeth, Die Sa nitätsverhältnisse in Kronstadt. Kronstadt, 1884. 86. lap. — Gross, Julius, Kronstädter Drucke. Kronstadt, 1886. 98., 100. lap. — Vasárnapi Ujság 1901. 11. Szám. (Nekr.). — Kronstädter Zeitung 1901. 57. SZ. Otrok Mihály, állami főreáliskolai tanár, szül. 1874. július 9. Kétegyházán (Békésm.) földmíves szülőktől. Középiskoláit a temesvári és dévai főreáliskolában, a budapesti V. és VII. kerületi főgymnasiumokban, felsőbb tanulmányait pedig a budapesti, párisi és a genfi egyetemen végezte. Külföldről hazatérve, 1898 őszén a temesvári, majd egy év múlva az egri állami főreáliskolához nevezték ki rendes tanárnak, hol jelenleg is működik. Első czikke még VIII. oszt. tanuló korában jelent meg a Fővárosi Lapokban (Musset: La porte doit etre ouverte ou fermée cz. prologjának fordítása); ugyanekkor már a vidéki lapokba is írt czikkeket. Paedagogiai czikket írt a Magy. Paedagogiába, apróbb czikkeket pedig a fővárosi és egri lapokba. — Munkái: 1. Törring mint lovagdrámaíró és a német lovagdráma hatása irodalmunkra. Eger, 1900. (Különnyomat az egri főreáliskola Értesítőjéből). — 2. A direkt módszer az idegen nyelvek tanításában. U. ott, 1902. (Különnyomat az egri főreáliskola Értesítőjéből. Ism. M. Paedagogia). — 3. Augier-Landeau: Legendre de M. Poirier. vígj. Bevezetéssel, életrajzzal és magyarázatokkal ellátta. Bpest, 1902. (Franczia Könyvtár 5.). — 4. La Fontaine: Choix des Fables. U. ott, 1903. (A franczia nyelv tanításához a direkt módszer szerint feldolgozta. Irodalmi segédkönyvek. Pozsony, 1903.). — Legutóbb a m. tudom. akadémia Pyrker László egri érsek életrajzának megírásával és műveinek méltatásával bízta meg és a szükséges kutatások végzésében anyagilag is támogatta. A m. n. múzeumi könyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok. Otrokocsi Fóris Ferencz, bölcseleti, theologiai és jogi doktor, akadémiai jogtanár, szül. 1648. okt. Rimaszécsen, mások szerint Otrokócson (Gömörm.), Kálvin vallását követő szülőktől, kiktől a magyar faj erős szeretetét és szinte rajongásig menő vallásos buzgalmát nyerte. A profán tudományokért, mint maga vallja, sohasem lelkesült, csak a szent tudomány vonzotta. Alig hogy kijárta iskoláit, a szatmári városi tanács hívta meg az ottani ref. collegiumba Veszprémi István mellé második oktatónak, 56 forint évi fizetés, hat véka búza és 12 köböl bor mellett. Külföldi egyetemek után vágyott, ezért fölírt Gömör vármegyéhez útiköltségért. Vágya még azon évben teljesült és Utrechtbe ment akadémiai tanulmányokra. Burmann, Essenius, Voetius, Gisbert és a nagyhírű hebraista Leusden János rector voltak tanárai; az utóbbi különösen szerette őt, mivel nagy hajlamot tanúsított a keleti nyelvek iránt. 1672. febr. 21. nyilvánosan disputált az akadémián. 1673-ban hazájába visszatért és Rimaszombatban választották meg lelkésznek. Az antireformáczió 1674-ben kezdte meg az idézéseket és Szelepcsényi György márcz. 5-re hívta meg Pozsonyba a királyi tábla elé a""protestáns lelkészeket és tanítókat. Mint maga mondja, Po-