Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Péchy Tamás (péchujfalusi) - Pécsi Zsigmond (péchujfalusi)
668 Péchváradi—Pécskai 672 tett tanúságok» cz. kézirat munkáját Bod még látta. Haimburgból írt levelei a Történelmi Tárban jelentek meg ; levele Nagy-Szombat városához, Pozsony, 1619. okt. 13. (Delejtű 1860. 116. 1.). — Levelei a Keresztény Magvetőben (1883. Szent-Erzsébet 1637. ápr. 20., jún. közepén és 18., 1640. szept. 15.; Sárd, 1641. aug. 25.). Bod, M. Athenas 223. lap. — Horányi, Memoria III. 76. 1. — Akadémiai Értesítő 1850. 104. 1. — Erdélyi Tört. Adattár (Mikó Imre gróf), II. 1856. 380., 381. 1., III. 1858. 350. 1. — Danielik, M. írók II. 250, 1. — Budapesti Szemle IV. 1858. 11. 1. — Győri Tört. és Rég. Füzetek II. 1863. 349. 1. — Keresztény Magvető 1871. (Köváry L.), 1883. 44. lap, 1890. 128., 156. 1. — Egyetemes Philol. Közlöny VII. 1883. 180. 1., XIV. 1890. 235. lap. — Figyelő XIX. 1885. 3. 1. — Tört. Tár 1887. 808. 1. — Kohn Sámuel, A szombatosok. Budapest, 1890. — P. Napló 1894. 101. sz. — Szolnok-Doboka 1896. 18. sz. — Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 61. 1. — Magyar Könyv-Szemle 1899. 260. 1. Péchy Tamás (péchujfalusi), képviselőházi elnök, volt közmunka- és közlekedési miniszter, val. belső titkos tanácsos, szül. 1829-ben Alsó-Kázsmárkon (Abaujmegye), a nagy kiterjedésű család ágostai hitvallású ágából. Tanulmányait előbb otthon, azután Eperjesen és Sárospatakon végezte, többek közt Tompa Mihály vezetése alatt. 1848-ban tiszteletbeli fogalmazó lett Deák Ferencz minisztériumában, onnét elment közhonvédnek és részt vett az 1848—49. szabadságharczban és honvéd-őrnagyi rangra emelkedett. A fegyverletétel után az osztrák hadseregbe soroztatott be mint közlegény, hol félévig szolgált. Akkor megszabadulván, nagyobb utat tett külföldön és 1861.-ig visszavonulva gazdálkodott. A politikai feltámadás után mint bizottsági tag kezdett előkelő részt venni a vármegyei életben, majd abaujvármegyei szolgabíró s 1867-ben alispán lett. 1869. márcz. 16. a szikszói kerület képviselővé választotta s a balközép vezérkarában foglalt helyet. A létrejött pártfúzió alkalmával a Tisza-kormány alatt megalakult szabadelvű pártba lépett s mint ennek befolyásos tagja Wenckheim Béla báró s majd Tisza Kálmán kabinetjében öt évig a közmunka- s közlekedésügyi tárczát viselte. A keleti s észak-keleti vasutak ügyei az ő vezetése alatt hozattak rendbe, a tiszai vasút is az ő keze alatt lett, legalább félig, az államé ; főképen a magyar vasutak ügykezelési nyelvének magyarrá tételében van kiváló érdeme. 1880. ápr. 12. a képviselőház elnöki székére választatott meg és elnök maradt 1887 végéig. A közügyek terén tett ily szolgálatai jutalmául 1883. az első osztályú vaskoronarendet nyerte el és kineveztetett valóságos belső titkos tanácsosnak is. Egyházi téren, mint az ág. ev. vallás tiszai kerületének főgondnoka, védő bajnoka volt a magyar nyelvnek és nemzetiségnek a pánszláv irányzatok ellenében. Mindenkor buzgó részt vett a honvédgyűlésekben, több évig elnöke volt a központi országos honvédegyletnek, és előmozdította a honvédsegélyezés ügyét. Meghalt 1897. szept. 17. Alsó-Kázsmárkon. — A Prot. Egyh. és Isk. Lapban (1876. P. tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületfelügyelői beiktatási beszéde Jolsván aug. 9. Örömünnep ... Miskolcz, 1876. cz. gyűjteményes munkában is). — Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak. Budapesti Közlöny 1869. 63. Szám. — Igazmondó 1870. 51. SZ. arczk. — Magyarország és a Nagyvilág 1875. 9., 10. SZ. arczk. — Vasárnapi Újság 1875. 10. sz. arczk., 1878. 45. sz. arczk., 1880. 16. sz. arczk., 1891. 29. szám, arczk., 1897. 38. SZ. arczk. — Kákay Aranyos Nro 2. (Ifj. Ábrányi Kornél), Ujabb országa gyűlési Árny- és fényképek. Bpest, 1877. — Prot. Uj Képes Naptár 1877. arczk. — Szabadelvű Naptár 1884. arczk. — Kiszlingstein Könyvészete. — Móricz Pál, A magyar országgyűlési pártok küzdelmei. Bpest, 1892. — Pallas Nagy Lexikona XIII. 878. (Tóth Lőrincz), XVIII. 423. lap. — Rozsnyói Híradó 1897. 39. sz. — Sturm Albert, Országgyűlési Almanach, Bpest, 1897. 318. l. Pécsi Zsigmond (péchujfalusi), a szepesi