Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
O - Ótócska Béla - Ótócska Károly - Otrobán Nándor
Ótócska Béla, uradalmi főtiszt, volt bérlő Sopron-Kövesden, a mely birtokot a Széchenyi grófoktól 1863-ban atyja (D. Ignácz, ki előbb gr. Károlyi Lajos tótmegyeri s más uradalmainak felügyelője volt) bérelt ki s 1878-tól Ó. volt ott a bérlő, ki jelenleg Széchenyi Imre gróf somogyvári (Somogym.) uradalmainak főtisztje. (Szül. 1847-ben). — Munkái: 1. A kopár és terméketlen területek kihasználása Kövesden, Sopronmegyében. Sopron, 1896. — 2. Kurze Beschreibung der gräflich Emerich Széchenyischen Gutspachtung Sopron-Kövesd durch den Pächter. Budapest, 1897. A magyar n. múzeumi könyvtár példányaiból és unokabátyjának Otócska Károlynak szives közlése. Otócska Károly, jogi doktor, ügyvéd, D. Antal gazdatiszt és Frank Klára fia, előbbinek unokabátyja, szül. 1840. febr. 9. Nagyszombatban (Pozsonym.), hol a gymnasiumot az érseki papnevelőben, a jogot a bécsi egyetemen végezte ; ott vizsgázott és ügyvédi oklevelet a budapesti egyetemen nyert és mint gyakorló ügyvéd Pozsonyban telepedett le, hol az ügyvédi kamara elnöke volt; jelenleg a Szent István-társulat tudományos osztályának tagja. Czikkei a Jogtudományi Közlönyben (1875. Az exceptio solutionis kérdéséhez, 1880. A telekkönyvi rendelet 74. §-ának alkalmazásához, 1887. A vadászati jogról szóló 1880. XX. t.-cz. 3. §-ához, 1888. A kezesnek az adósházi viszonyához); írt a M. Államba is. — Munkái: 1. Die Jesuitenfrage in Pressburg im Jahre 1873. Pressburg. (Névtelenül). — 2. Szent Vincze egyletek. Előadás a katholikus egyesületek 1896. (milleniumi) évi országos gyülekezetén Budapesten. Tartotta ... Mint kézirat. U. ott. — Szerkesztette a Rechtet 1875 —1880-ig Pozsonyban. A m. n. múzeumi hirlapkönyvtár példányaiból és önéletrajzi adatok. Otrobán Nándor, orvosdoktor, nyug. honvéd ezredorvos, szül. 1828. jún. 5. Kőhalomban (Nagy-Küküllőmegye); tanult Brassóban és Kolozsvárt; 1846-tól a pesti egyetemet látogatta; az 1848. szabadságharcz kitörésekor a 82. honvédzászlóaljba állott, több csatában vett részt és az 1849. júl. 31. segesvári csatában hadnagy lett. Ezután Bécsben folytatta tanulását, hol 1856. máj. 20. orvosdoktorrá avatták. Utóbbi Karczag megválasztotta városi orvosnak; azonban 11 hónap fikulva tanulása bevégzése végett visszatért Bécsbe s 1857. máj. 12. sebész-doktor, már 20. szülészmester lett. Olasz- és németországi utazása után mint gyakorló orvos Brassóban telepedett le, hol 1869-től fogva a 23. honvédzászlóaljban ezredorvos is volt. Alapítója volt az első brassói petróleum-gyárnak, tagja a megyei és Brassó városi törvényhatóságnak. Később nyugalomba vonult. Meghalt 1901. márcz. 9. o. Id. Szinnyei :„ Magyar írók X.