Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 10. kötet
P - Pataki Leo - Pataki Mihály, (sárospataki) - Pataki Miklós Bécsben - Pataky Miklós
493 Pataki—Pataky 488 szept.-től ismét a tanítóképzőben alkalmazták tanárnak, hol jelenleg is működik. Stark családi nevét Patakira változtatta.• Czikkei a Szamosban (1887. 103. sz. A béke ünnepe, 1903. 73. A zeneiskolák hivatása); a M. Tanítóképzőben (1896. A szépírás oktatása); az Értesítő a szatmár-ugocsa vármegyei tanítóegyesület működéséről cz. füzetben (Szatmár, 1897. Az elemi iskolai énekoktatás); a M. Államban (1898. 113. sz. Fagyos szentek, májusi fagyok, 137. sz. Magyar lexikonaink, 155. A zsolozsma anticipálásának kérdése, 1899. 155—157. A kath. tanítóképző tanárok országos egyesülete, okt. 19. Van magyar királyhimnuszunk, 274., 275. A Cecil-egyesületek hivatása, 1900. 13., 14. A kath. sajtó felvirágoztatása, 281—284. A zsolozsma-kötelezettség újabb megvilágításban, 1902. 81. A magyar tanuló ifjúság XIII. Leó pápa előtt); a szatmári Heti Szemlében (1898. 34. Szobraink, 1899. Kísérletek és a spiritizmus, 1901. A zeneművészet a kath. egyház gyermeke) ; a M. Földmívelőben (I., II., III. évf. Könyves bácsi oktatásai a nagyvilágmindenségről, népszerű csillagászati czikksorozat). — Munkái: 1. Áhítatnak szent magánya. Elmélkedések a műveltebb kath. ifjúság számára. Jeles szerzők nyomán írta. Szatmár, 1899. (Ism. M. Állam 1900. 239. sz.). — 2. Válasz dr. Lessenyey Ferencz úrnak az egyházi zsolozsmáról közölt «Apologetikus értekezéseire, általános érdekű vonatkozásokkal. U. ott, 1901. — 3. Nőkről a nevelőknek. U. ott, 1902. — 4. A térképolvasás methodikája. U. ott, 1902. — 5. Gyakorlati leczkék népiskolai olvasmányok tartalmi tárgyalásához. Elemi és polgári iskolai tanítók és tanítójelöltek használatára. U. ott, 1902. — Zeneművei: Pásztordal. Karácsonyi dalfüzér, két gyermekszólamra zongorakísérettel (2. bőv. és jav. kiad.); Cantate, férfikardal, zongorakísérettel. Mária dalok két gyermekszólamra, harmonium kísérettel, két füzet. M. Könyvészet 1901—1902. és önéletrajzi adatok. Pataki Leo, orvosdoktor, P. József polgármester, ügyvéd és Gracza Katalin fia, szül. 1890-ben Kolozsvárt, hol középiskoláit az ev. ref. főiskolában végezte; az orvosi tanfolyamot a budapesti egyetemen hallgatta; azután a hírlapírói pályán működött. Évekig szerkesztette a kőnyomatos lapot. Utóbb Kolosvárra ment és megszerezte az orvosi oklevelet, hol tanársegéd volt a bőrgyógyászati klinikán. Magánkórházat és svéd gyógy-tornaintézetet nyitott. A kolozsvári mentőegyesületet ő alapította, szervezte és annak évekig igazgatója volt. — Több hírlapi czikken kívül munkája : Kolozsvár egészségügyi mizériái. Kolozsvár, .... (mely előbb az Ellenzékben jelent meg). PatakiTenő kolozsvári orvos szives közlése. Pataki Mihály, (sárospataki), rendőrhivatalnok, P. Mihály és Benkő Julia fia, született 1795. okt. 27. Kolozsvárt. — Munkái: 1. Eredeti színművei I. Kolozsvár, 1842. Két fametszettel és kőny. arczk. (A gyermekgyilkos, szomorújáték 4 felv., A bosszú, szomorújáték 3 felv. (Ism. Regélő P.Divatlap 1843.1. 20. sz.).— 2. Beszélyek. I. U. ott, 1844. (Ism. Regélő P. Divatlap 48. sz.). Petrik Bibliogr. — A magyar n. múzeumi könyvtár példányairól és Pataki Jenő orvos szives közlése. Pataki Miklós Bécsben. — Hosszabb költeménye a M. Musában (1789. Discreta a III. Musába szólló poétának); czikkei a Mindenes Gyűjteményben (III. 1790. költ. és Muszka birodalomnak miért van kétfejű sas czimere, IV. költ.). A m. n. múzeumi hirlap-könyvtár példányából. Pataky Miklós, városi jegyző Sátoralja-Ujhelyt, Zemplénmegye jegyzőbizottságának rendes tagja, a megyei jegyzőegylet főjegyzője. Czikke a Pesti Naplóban (1851. 315-ik sat. sz. Párisi fecsegések), a Zemplénnek és Sátoraljának