Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 11. kötet
P - Popescu János - Popescu Miklós
3 Popescu archimandrita rangot nyert. Meghalt 1876. jan. 27. — Czikkeket írt a szerbek és rumének különválásáról egyházi szempontból a pesti Concordiába, Federatuneába, a nagyszebeni Telegraful Romanba s más lapokba is. Enciclopedia Romana III. 642. 1. és Zászló J. jegyzetei. Popescu János, görög keleti rumén seminariumi tanár, szül. 1832. júl. Kaczán (Nagy - Küküllőm.); Székely -Udvarhelyt tanulta az elemi és I., II. gym. osztályokat; innét Brassóba, majd Nagy-Szebenbe ment tanulmányainak folytatására s az érettségi vizsgát Balázsfalván tette le, mire Nagyszebenben a gör. keleti seminariumban végezte paedagogiai s theologiai tanulmányait. Az említett seminariumban két évig mint a paedagogia tanára működött; ezután bővebb kiműveltetése végett Lipcsébe az egyetemre ment, ahol a paedagogiát s bölcseletet tanulta. Midőn 1861-ben visszatért, ugyanazon seminariumban paedagogiai s theologiai tanárnak neveztetett ki. 1877-től a bukaresti rumén akadémiának és a németországi tudományos paedagogiai egyletnek levelező tagja; az erdélyi görög keleti érseki egyházmegyei, a magyarországi s erdélyi görög keleti érsekségi konsistoriumnak tagja volt. A nagyszebeni polgári leányiskolának 1888—91-ig igazgatója volt és az Astra komitéjában sokat dolgozott a rumén nép művelődésének előmozdításán. A rumén nemzeti komiténak 1881-től 1884-ig tagja volt. Az Astra rumén népművelődési társaság 1889-ben titkárának választotta és a Transilvania cz. lapnak szerkesztését bízta reá. A népiskolák részére írt könyvei a rumén köznép fejlődésére nagy befolyással vannak. Meghalt 1892. márczius 3. Nagy-Szebenben. Czikkeket írt az Educatorul folyóiratba és az Andreianum seminarium évkönyveibe. — Munkái: 1. Geschichte der griechischorientalischen Kirche in Oesterreich. Bruchstücke aus der allgemeinen Kirchengeschichte des Andreas Freiherrn von Schaguna . . . wortgetreu übersetzt. Hermannstadt, 1862. (Boiu Z. tanárral együtt.) — 2. Organul pedagogic pentru educatiune si instrucţiune. Nagy-Szeben, 1863. — 3. Computulu in scóala poporala. U. ott, 1864. (Kézikönyv a tanítók számára. 2. kiadás. U. ott, 1875.). — 4. Compendiu de pedagogie. U. ott, 1868. (Szülők, nevelők és tanítók számára. 2. kiadás. U. ott, 1877., 12. k. 1904.). — 5. Anteia carte de lectură şi învăţătură. U. ott, 1870. (A népiskolák számára. Ujabb kiadásai: 1872., 1874., 1876., 1879., 1882., 1884., 1886. és 1902. U. ott) — 6. Conductor la aplicarea anteiei cărţi de lectura şi inveţatură. U. ott, 1870. (2. kiadás. U. ott, 1879.). — 6. A doua carte de lectura si invetătură. U. ott, 1874. (A népiskolák számára. U. ott, 1874. Ujabb kiadásai: 1877, 1879, 1881., 1884. és 1887. U. ott). — 8. Psichologia empirica. U. ott, 1881. (2. kiadás 1887. 3. kiadás 1903. U. ott). — 8. Pedagogia. U. ott, 1892. (2. kiadás, 3. k. 1902.). Enciclopedia Romana (Zászló J.) és Marienescu Athanáz kir. táblai biró szíves közlése. Popescu Miklós, görög kath. lelkész és gymnasiumi tanár, szül 1845-ben Erdélyben ; 1874-ben pappá szenteltetett és 1869-től a görög kath. érseki főgymnasiumban Balásfalván a földrajz, német nyelv és irodalom tanára volt 1900. szept. 1-ig, midőn nyugalomba vonult és az érseki egyházm. tiszt. esperesévé neveztetett ki. — Munkái: 1. Manuala de geografia pentru clasea I. gimnasiale. Balásfalva, 1878. — 2. Manuala de gramatică germana pentru gimnasii, scóle reale, preparandii si particulari. U. ott, 1893. (2. jav. és bőv. kiadás, 3 jav. kiadás. U. ott, 1896.). Stematism cler. Fagarasiului pe anul 1896. 323. 1. — Raport despre institutele din Blaj pe anul 1901. 130. 1. (Zászló J.) és a mint múzeumi könyvtár példányáról. 4