Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 13. kötet
SZ - Szender Mihály - Szendrei András - Szendrey Weres Dávid - Szendrei Ferencz - Szendrey Gerzson - Szendrey Imre
701 Szender—Szendrey 702 difteritisz ellen ? Oktatás a nép számára. Bpest, 1893. Pesti Alfréd, Orvosi Caimtár. Bpest, 1899. 167. 1. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Szender Mihály. — Munkája: Vota Exc. 111. ac Rev. Dno Michaeli e lib. baronibus Brigido de Brezovicz et Marenfels archi-episcopo , . . per... et fratres ad diem IX. Februarii 1813. facta. Cassoviae. (Költemény). Petrik Bibliogr. Szendrei András, Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1680. nov. 28. Vedrődön (Pozsonym.); 1698. okt. 10. lépett a rendbe; miután 1713. Beszterczebányán a próbaidőt kiáltotta, humaniórák tanára volt több helyt; azután egyházi szónok volt és több rendház kormányzója. Meghalt 1733. febr. 6. Lőcsén. — Munkái: 1. Dena ad Sapientiam tendentibus Obstacula Ex decem Rhetoricae positionibus deducta Et totidem Ulyssis casibus eum ab ithaca remorantibus adumbrata, . . . Cassoviensi Rhetorica dicata 1708. Bartphae. (Névtelenül). — 2. Acumina poetica in tricolli Hungariae enata a Parnasso Cassoviensi. Cassoviae, 1716. Stoeger, Scriptores 349. 1. — Sommercogel, Bibliothéque Bibliogr. VII. 1762. h. — Szabó Károly, Régi M. Könyvtár II. 633. 1. Szendrey Veres Dávid, ref. lelkész Gálfalván Erdélyben; a gróf Bethlen család segélyével külföldi egyetemen is tanult. — Munkája: A statistika tárgyainak és tanítása módjának megesmertetésére vezető útmutatás. Bécs, 1797. («Szám Bonyhán Sz. György hava 13. 1795. Szendrey W. Dávid.») Petrik Bibliogr. Szendrei Ferencz, ref. lelkész. Debreczenben tanult, hol 1655. ápr. 25. lépett a felső osztályba (subscribált), 1658. pedig az utrechti egyetemet látogatta; hazájába visszatérve Mádon és Zomborban volt prédikátor. — Munkái: 1. Disputatio Theologica De Sacramentis in Genere & in Specie . . . Ultrajecti, 1658. — 2. Kellemetes Elmélkedések, Az szívnek meg keménnyítéséről; a Tophetről, a Megaláztatásról . . . Kolozsvár, 1673. Szabó-Hellebrant, Régi M. Könyvtár I. 477. III. 1. rész. 623. 1. — Irodalomtörténeti Közlemények. VIII. 1898. 461. 1. Szendrey Gerzson, ügyvéd, szül. 1849. márcz. 21. Gyomán, iskoláit szülővárosában kezdette és folytatta Mezőtúron, Debreczenben és Szarvason. A jogi tanfolyamot Nagyváradon hallgatta s 1879. letevén az ügyvédi vizsgát, Székesfejérvárt telepedett meg. Az antisemita mozgalmakban részt vett s már 1884-ben fellépett képviselőnek Gyomán antisemita programmal, de kisebbségben maradt. 1887. a dárdai kerület (Baranyam.) választotta meg országgyűlési képviselőnek. — Munkája: A függetlenségi és az antisemitapárt alapja és létjoga Magyarországon. (Székesfejérvár, 1886. Gareis József mérnökkel). Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 304. 1. — Petrik, M. Könyvészet 1886—1900. Szendrey Imre, községi iskolai tanító, szül. 1866-ban; eleinte festőnek készült, később azonban a tanári pályára lépett és kilencz évig a komáromi polgári iskolánál, 1907 óta pedig a. ott a községi elemi iskolánál működik. Szépirodalmi, történeti és művészeti czikkei vannak a Vasárnapi Újságban, Ország-Világban, Fővárosi Lapokban, Képes Családi Lapokban sat. — Czikkei a Jász-Nagy- Kún-Szolnokban (1887. 11. sz. Megyénk tanügyi monographiája), a Tisza-Füred és Vidékében (1892. 8. sz. A szabadságharcz amazona: Zábráczki Gulyás Gyula, valódi nevén Gulyás Julia), a Nagy-Kunságban (1899. 28—32., 1902. 7. sz. Csokonai Lillája), a Komáromm. múzeum-egylet Értesítőjében (1900. Csokonai Lillájáról, Történeti emlékeink), a Budapesti Hírlapban (1900. 37. sz. A magyar ház), a Művészetben (1902. A magyar ház fejlődése), a Komárom Vármegyében (Magyarország vármegyéi) a közoktatásügyi