Szivárvány, 1948 (3. évfolyam, 1-32. szám)

1948-04-30 / 18. szám

HOGYAN LESZ ÉNEKMŰVÉSZ AZ IFJÚMUNKÁSBÓL mm HOGYAN LESZ NÉPOPERÁVÁ A VÁROSI SZÍNHÁZ ? A magyar operett történetében talán sohasem fordult még elő, ami most a Magyar Színház előadásain történik : a szigorú kritiku­sok és igényes nézők estéről-estére szinte egyöntetűen kénytelenek észrevenni a­­ kórust... Mert nem közönséges statisztéria ez : a friss, üde, tisztán csengő hangok részt kérnek a cselekményből és — a sikerből is. Mi ennek a sikernél: a titka ? — Egy „titkos műhely”, amelyben ezek a hangok „készülnek" válaszolja Gáspár Margit, a Városi Színház és Magyar Színház igazgatója, , a Tavaszi hangok 50-ik előadásán rendezett kis házi­ünnepség után. És meghívott egy kis „műhelylátogatásra” — a Városi Színház opera-stúdiójába.... MIÉRT MOZI A VÁROSI SZÍNHÁZ? A Városi Színház ma mozi. És időnkint mindig felmerül a kérdés : miért van zárva az ország legnagyobb színház- és hang­versenyterme a színház és muzsika , az élő művészet előtt ? — Örülök, hogy alkalmat ad végre-valahára tisztáznom ezt a kérdést — mondja az igazgatónő, amikor másnap felkerestük Városi Színház-beli irodájában. — Sem a főváros, sem a színház vezetősége nem feledkezett meg egy percre sem arról, hogy a Városi Színház nem maradhat mozi. Népoperának épült és az is tesz belőle ! Célunk eléréséhez azonban anyagi alapot kell gyűjtenünk : filmelőadások­kal kisebb költségek mellett nagyobb bevételhez juthattunk. Sok helye van ennek a pénznek. Vegyük csak sorra : 1 2 3 4 5 1. Magunknak kellett újjáépítenünk az épületet , ma már szín­padi berendezésünk is majdnem kész. 2. Nekünk kellett fedeznünk egyéb intézmények deficitjét. 3. A mi kölcsönünk segítségével kezdhette meg működését a Magyar Színház. 4. Áldozatokat hozunk egyéb kulturális célokra is : állandóan támogatjuk a Népművelési Bizottságot, lehetővé tesszük jótékony és közintézmények műsorainak lebonyolítását stb. és végül amiért mindezt csináltuk . 5. A mozi bevételei adják meg nekünk a lehetőséget, hogy megtehessü­k az előkészületeket a Népopera megteremtésére. — Legelsősorban is — hangzik tovább a felvilágosítás : — ebből a pénzből tartjuk fenn immár két éve operastúdiónkat. Az üzemek és falvak fiataljainak válogatott hanganyagát gyűjtöttük itt össze. Titokban dolgoztunk, a nyilvá­nosság elé csak kész eredménnyel akartunk lépni. A Szivárvány munkatársa volt az első „idegen”, aki átlépte a „titkos műhely” küszöbét. Ért­hető kíváncsisággal... Szalontai Ferenc éppen a Tosca képáriáját énekli. Fodrász volt Miskolcon — ma a Városi Szín­ház telefonkezelője. — Hogy ezeket az elkallódásnak kitett hangokat megment­hessük — magyarázza Gáspár Margit. — többnyire ki kellet­t es­­­nünk növendékeinket környezetükből. Legtöbbjüknek a szín körül igyekeztünk munkalehetőséget biztosítani. Varga Sár földmunkás ugyancsak ragyogó tenor: ő is altisztként daig­­nálunk. Lift Vilmát, akit a Művészeti Tanács a scheiveningeni verse, jelölt, jegypénztárosként vettük magunkhoz. Móri János autószerelőt ritka mélyzengésű basszusa Meri szerepére képesíti. S megismerkedünk sorban a többiekkel:­­­góczi Marianne babaöltöztetőnek (aki Prodi híres koloratúr-ví­olóit mutatta be nekünk), Patai György géplakatossegédnek ( olaszul énekelte a Fidelio nehéz tenoráriáját) , és a többinek is, mind a húsz ifjú növendéknek lehe­­tővé tették, hogy a Magyar Szín­ház darabjában felléphessenek. (Ami nemcsak színpadi gyakor­latot jelent számukra, hanem szép keresetet is.) És ezért történhe­tett meg például, hogy a Tavaszi hangok próbái alatt a Városi Szín­ház igazgatói maguk hordták ki a hivatalos leveleket és kezelték a telefont, mert az alkalmazottak ebben az időben történetesen éppen a Magyar Színház szín­padán voltak elfoglalva — egé­szen más munkával... Varga Sándor, a tenorista-föld-Sok nehézséggel kell még meg- munkás bejelentése nélkül senki küzdenie a lelkes vezetőségnek. se léphet a Városi igazgatójának Különösen lakásviszonyok hátrál- szobájába .. . látják a növendékek előmenetelét. Hivatalos intézkedés kellene, hogy külön népi kollégiumot szervez­zenek az énekes-utánpótlás számára, hiszen az énekeseknek más élet­módot kell biztosítani, mint egyéb diákoknak. A Városi operastúdiója csöndesen, minden külön támogatás nélkül, tovább dolgozik. A „titkos műhely”-ben már programmot is dolgoztak ki: júniusban a Három a kislány-t szeretnék előadni, ősszel pedig a közönség elé lépnek már az első operával : a Schubert zenéjéből összeállított Hófehérke-t mutatják be, először Magyar­országon. És lehet, hogy már ebben az évben rendszeresíteni tudják az operaelőadásokat, filmbemutatókkal felváltva. 1949 szeptem­berére pedig véglegesen átadják a Városit igazi rendeltetésének : a nagy tömegek számára megnyílik az új dalszínház. r. gy. I. A „TITKOS MŰHELY” Lift Vilma szárnyaló szopránja Lift Vilma a Városi Színház nyáron talán a scheveningeni mozijegyeit árusítja verseny győztese lesz. Ma még a kóristák öltözőjében rakják fejére a Strauss-korabeli haj­­díszt . . . Bánkút! Magda már sztár a Bánkuti Magda nem tud állást húsz fiatal között : neve­t vállalnt : egyedül kell felnevel­színlapon is szerepel . . . nie kétéves kisfiát. Gabika lesz majdan a zongorakísérője, akár­ki meglássa ! Szalontai Ferenc, a Stúdió első növendéke , a színház telefon­kezelője Az Operastudió munkássorból való növendékei a Magyar Szín­házban valódi színészeknek képzelhetik magukat , hiszen már előleget is kérhetnek ! (Fodor László és Jeney Alice Radványi titkárnál)

Next