Szocialista Művészetért, 1977 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8-9. szám

AZ ÚJABB „GYORSULÓ IDŐ” KÖTETEKRŐL Több, mint egy esztendeje, hogy e hasábokon köszöntöttük az 1975- ben indult közművelődési sorozatot, s megpróbáltuk áttekinteni az addig megjelent tizenkét kötetet. Akkor úgy tűnt, hogy elsősorban neves, saját területükön kiemelkedőt alkotó művészek, tudósok műveit jelenteti meg e sorozatban a kiadó (Illyés, Lukács, Szent-Györgyi stb.), illetve elfelej­tett vagy ma már nehezen hozzáférhető műveket adnak ki újra (Honti, Bóka), de a kép az azóta eltelt több, mint másfél esztendő alatt jelentő­sen megváltozott. Igaz, az újabb harminc kötet most is jegyez szerzői között neves politikusokat, tudósokat — Kádár János, Aczél György, Nemes Dezső, Benedek István, Granasztói Pál, Köpeczi Béla, Mátrai Lász­ló színvonalas könyveire gondolunk elsősorban —, de nagy öröm, hogy igen fiatal — pályájukon nemrég induló — szerzőket is avat a sorozat. Ezúttal ezekből emeljük ki Terts István: A nyelvész szóra bírja a nyelvet és Darkó Jenő: Császárimádó Róma — képromboló Bizánc című munkáját. Terts István bevezetőjében megemlíti, hogy kötetével a modern nyel­vészet problémáinak bemutatásán keresztül a ,,nyelvi fordulat” megér­téséhez szeretne hozzájárulni. Nos, ez sikerül is neki. Határozott szer­kesztésű, jól felépített könyvében ugyanis a legjobb ismeretterjesztő hangot találja meg az egyébként — kívülálló számára — nem túl „köny­­nyű” témában, s anekdotikus, de ugyanakkor nagy tudományos megala­pozottságú előadásmódja lebilincseli olvasóját. Mint, ahogy majdnem hasonló a helyzet Darkó Jenő kötetével is, aki egy egészen különös történelmi kor kultúrájában nyomozva (nyelvi, történelmi, művészeti kutatást értek ezalatt) vizsgálja az európai történelem egy fontos szaka­szát: az ókor és középkor határvidékét. Könyve végén a Vili—IX. szá­zadi — képrombolók és képtisztelők közötti — bizánci küzdelem elem­zésével pedig jelentős új adalékokkal is szolgál esztétikai, művészetel­méleti kérdések megválaszolásához. Mindkét könyv Vekerdi László soro­zatszerkesztő eredményes bábáskodását bizonyítja, mint ahogy említés­re méltó a másik sorozatszerkesztő, Sik Csaba munkája is. Az utóbbi időkben megjelent kötetek között egyébként egyre több színvonalas történészmunkát is találunk, melyek közül kiadói telitalálat volt Szabó Árpád: Periklész kora című, általa történelmi és politikai át­tekintésnek nevezett művének újrakiadása (igaz, az eredetileg 1942-ben megjelent könyvet a szerző most újrafogalmazta). Izgalmas olvasmány Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország című rendkívül tárgyilagos, széles látókörű munkája, de ugyanezt írhatjuk Kemény Gábor: Szabó Ervin és a magyar társadalomszemlélet című — eredetileg 1938-ban kelet­kezett — tanulmányáról is, mely vitatható megállapításai ellenére hite­les képet ad az izgalmas korról s annak egy nagy egyéniségéről. Mindezeken felül hadd állapítsuk meg örömmel, hogy a sorozat to­vábbra sem nélkülözi a természettudományi jellegű munkákat. Mind Hámori József: Mi a m­ezobiológia? (bár talán picit nehezebb fogalma­zásmóddal), mind pedig Czeizel Endre: Genetika és társadalom című műve jól szolgálja a sorozat céljait (ez utóbbi máris könyvritkaságnak számít a könyvesboltokban . . .). Végezetül feltétlenül meg kell említenünk, hogy a könyvek esztétikus külsejükkel is méltán aratnak sikert. A tipográfus Tóth Éva és a fede­leket tervező Fajó János a könyveket egymástól jól elkülönítő, ugyan­akkor a sorozatjelleget is hangsúlyozó színes borítókat alkotnak, melyek minden könyvesboltban magukra hívják az érdeklődő tekintetet. A Magvető könyvkiadó sorozatának csak azt kívánhatjuk, hogy a művek forrása ne apadjon el, s a színvonal is maradjon tartós! Ez tudniillik minden könyvsorozat legnehezebben teljesíthető feladata. (Feledy Balázs) 14 S­zocialista MŰVÉSZETÉRT Herényi Ferenc rajza MUNKAVÉDELMI FIGYELŐ NAPTÁR 1. A színházaknál készüljünk fel az évadnyitó biztonságtechnikai szemle megtartására. 2. Tartsuk meg az esedékes havi műhely és a negyed-, félévi mun­kahelyi munkavédelmi szemléket. 3. Folyamatosan ellenőrizzük a gépjárművek biztonságtechnikáját. 4. Fordítsunk figyelmet a mozik nézőterének szellőztetésére. 5. Fokozottan törődjünk a szo­ciális helyiségek (WC, mosdó, zu­hanyozó, büfé, konyha stb.) tisz­tántartásával, fertőtlenítésével. 6. Használjuk fel a helyi hírköz­lési lehetőségeket a munkavédel­mi feladatok propagálására. 7. Ellenőrizzük a védőételek és italok, valamint a védőruházat biz­tosítását, felhasználását. 8. Az SZTK-ügyintézők fordítsa­nak nagyobb figyelmet a nyári nem üzemi jellegű balesetek do­kumentálására; következetes mun­kával megelőzhető a baleset-eltit­kolás. 9. Ne feledkezzünk meg a mű­vészetoktatási intézményekben a tanulók, hallgatók tanév eleji bal­­esetelhárító oktatásának megtartá­sáról, előírás szerinti nyilvántartá­sáról. 10. Most ellenőrizzük az éves komplex munkavédelmi intézkedé­si terv végrehajtását, és tegyük meg a szükséges intézkedéseket a végre nem hajtott teendők elvég­zésére. 11. Az MSZ 172. szerinti éves vil­lamos érintésvédelmi ellenőrzést végeztessük el, gondoskodjunk a feltárt hibák kijavításáról. 12. Szórakoztatózenész tagjaink ne feledjék el: december 31-ig a Gelkával felül kell vizsgáltatniuk az elektromos hangszereiket, hangerősítő berendezéseiket. 13. Időszerű feladat a fűtőberen­dezések felülvizsgálata, karban­tartása. 14. Készüljünk fel az októberi munkavédelmi hónapra. 15. Minden hónap 5-ig küldjük meg az üzemi baleseti jegyző­könyvet az illetékes állami, taná­csi, szakszervezeti munkavédelmi szerveknek. HÍREK, ESEMÉNYEK A munkavédelmi felügyelet meg­beszéléseket, szemléket tart a Kommunális Beruházási Vállalat­tal együtt a Várszínház 1978. évi megnyitásával kapcsolatban. — Megkezdték az évek óta bezárt Katona József Színház átépítését. — Az Erkel Színház toldaléképüle­tével kapcsolatban még mindig városképi-tervezési vita folyik. — Az mv-felügyelet balesetveszély miatt felfüggesztette a Magyar Színházi Intézet sokszorosító üze­mének működését. — Az Állami Operaháznál az mv-felügyelet és a VI—VII. ker. ügyészség befejezte a minősítő vizsgálatot és az Ope­raház rossz minősítést kapott. — A Fővárosi Nagycirkusznál — több nézőt ért baleset miatt — a válla­lat igazgatója ismételt munkavé­delmi vizsgát rendelt el. — Foly­nak a bontási munkálatok az All. Operaház Hajós utcai új műhely­­házának helyén. — Folyamatosan felülvizsgáljuk az Iparművészeti Vállalat pinceműhelyeit. — Befeje­zés előtt áll a Bartók Béla Zene­művészeti Szakközépiskola épüle­tének több éven át folyó rekonst­rukciója. — A Magyar Televízió Szabadság téri új alkotó- és szol­gáltató házának tervéről tárgya­lást tartottunk. — Közös munkavé­delmi vizsgálatot tartottunk a fő­városi tanács művelődésügyi fő­osztályával a Vidámpark Vállalat­nál. Gáspár Károly KIÁLLÍTÁSI KALENDÁRIUM — BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban a következő ki­állításokat rendezték meg: Mai ar­gentin grafika, Műcsarnok — Ba­kos Ildikó szobrász, Stúdió Galé­ria — Fiatal szovjet festők, Mű­csarnok — Horváth Ferenc festő, Frankel mkp. — Szemadám György festő, Ferencváros — A krakkói nemzetközi grafikai bien­­nálé díjnyertesei, Műcsarnok — Gecser Lujza iparművész, Iparmű­vészeti Múzeum — Fiatal szovjet képzőművészek, KKI — Szőllősi Endre szobrász, Fényes-terem — Haraszti László festő, Lila iskola — Bálint Ildikó grafikus, Pusztai Ágoston szobrász, Szunyogh Andor grafikus, Stúdió Galéria — Szíriai képzőművészek, Műcsarnok — Bor Pál festő, Műcsarnok — Diskay Lenke grafikus, KKI — Gordon György festő (Anglia), Fényes-te­rem — Szovjet képzőművészek raj­zai, Műcsarnok — Körösi Papp Kálmán festő, Ferencváros — Va­­ta Emil festő, a volt MNG (Kúria­épület) — A francia plakát 300 éve, Budavári Palota — Czinke Ferenc grafikus, Csók Galéria. — VIDÉKEN a következő kiállí­tásokat rendezték meg: Veress Gé­za festő, emlék, Debrecen — 25 pécsi képzőművész, Szeged — Zala Tibor grafikus, Ózd — Somogyi Győző festő, Miskolc — Modern grafika ’76, Pécs (Modern Képtár) — 55 lengyel képzőművész, Bala­­tonfüred — Nyári tárlat, Szolnok — Tavaszy Noémi grafikus, Fo­nyód és Balatonalmádi — Udvar­­dy Erzsébet festő, Tihany — A Képzőművészeti Főiskola hallga­tói ’77, Nagymaros — Tíz dort­­mundi grafikus, Dunaújváros — Csanádi György iparművész, Sze­ged — Pleidell János festő, Veszp­rém — Sz. Bayer Erzsébet, Raksá­­nyi Lajos és Papp Sándor festők, Marcali — XVIII. nyári tárlat, Sze­ged — IV. balatoni kisgrafikai bi­­ennálé, Keszthely — Feledy Gyula grafikus, Eger — Vankóné Dudás Juli naiv festő, Gyula — Würtz Ádám grafikus, Békéscsaba — Ba­lázs János festő, emlék, Kecske­mét — Hajnal Gabriella textiles, Szeged — Lövegjártó Mária kera­mikus, Szeged — Tóth Imre grafi­kus és Mazsaroff Miklós festő, Győr — Pátzay Mária festő, Keszthely — III. ipari textilmű­vészeti biennálé, Szombathely — A II. ipari textiles biennálé díj­nyertesei, Kőszeg, Zwinger — Gyurcsek Ferenc szobrász, szabad­téren, Nagymaros — Holdas György szobrász és Kolozsvári G. Miklós grafikus, Sárospatak — ,,Medicina in Artibus”, Tihany — Székely Péter szobrász (Párizs), Esztergom — Morvay Zsuzsa és Stefániai Edit keramikusok, Bala­­tonboglár — Foky Ottó bábfilm­rendező tervei, Balatonfüred SPORTÉLET NORMAFA-ÜNNEPSÉG A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Művész Sportkör és a Fészek Művészklub szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg hagyományos koszorú­­zási ünnepségét a szabadság-hegyi Normafa-emléktáblánál. A meg­emlékezés után a környéken ki­rándulást teszünk. Az ünnepségre szeretettel meghívjuk a művészeti szakszervezetek tagságát. HAJ­ÓTÚRA Első őszi túránkat szeptember 18-án, vasárnap tartjuk, amikor is hajókiránduláson vehetünk részt Leányfalu — Vöröskő — Leányfalu menetvonallal. A Bem József téri hajóállomáson találkozunk 7 óra­kor, a hajó 7.30-kor indul. Jegyét mindenki maga veszi meg. Étke­zés étteremben, vagy csomagból. Az útiköltség kb. 25 Ft. Hazatérés a 18,15-kor, vagy a 18,35-kor induló hajóval. Rossz idő esetén október 2-án tartjuk meg a túrát. A je­lentkezést szeptember 14-ig kérjük közölni a 428-140 telefonszámon, a szervezési osztállyal. A PATYI TALÁLKOZÓRÓL A budapesti természetkedvelők találkozóját szeptember 9—11. nap­jain rendezik meg a budai he­gyekben a Páty község melletti Főkút-forrásnál. Megközelíthető a Moszkva térről a 22-es autóbusz­­szal Budakesziig, mely szombaton délután és vasárnap járathosszab­bításban a táborig jár. A sátorral érkezők 9-én reggeltől elhelyez­kedhetnek a tábor helyén. A prog­ram szerint 9-én táborépítés, az érkezők fogadása. 10-én 15 órakor nyitják meg a tábort, a műsorban kiállítások, természetjáró filmek folyamatos vetítése, tábortűz, ze­nés, táncos, dalos műsor, 1l-én versenyek, vetélkedők, bemutatók, gyermekműsorok, ismeretterjesztő előadások. A KISPÁLYA SZÉLÉRŐL Új környezetben játszák hagyo­mányos kispályás labdarúgó-baj­nokságukat a művészeti intézmé­nyek és vállalatok labdarúgó-csa­patai. Városmajori bérelt pályán­kat az idén nem tudtuk birtokolni, de örömmel jelenthetjük, ismét kellemes körülmények között rúg­hatjuk a bőrt Zuglóban. Bár nyá­ri programunkat kissé megzavarta a pálya és öltözők felújítása, de ennek is csak örülhetünk, mert még kellemesebb lett a létesít­mény. A bajnokság négy csoport­ban zajlik. Az első csoportban volt a legtöbb probléma, mert a szín­házak tájolás miatt nehezen tudták egyeztetni a mérkőzéseket, a dön­tőre a Televízió, a Déryné Szín­ház, a FÖMO és­ az Operaház csa­pata esélyes. A második­ csoportból biztosan döntőbe jut a Filmlabo­ratórium csapata, de számol ezzel az AHZ és az Iparművészeti Főis­kola csapata is. A harmadik cso­port esélyes: a MAFILM, a FITE és az Iparművészeti Főiskola II. csapat. A negyedik csoportból biz­tosan döntős a MOKÉP csapata, de esélyes a Képzőművészeti Kivite­lező és a Radnóti Színpad kispá­lyás csapata. (Zámbó István) IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagtársaink sorá­ból a két lapzárta közti időszak­ban a következők hunytak el: SZERVÁNSZKY ENDRE zene­szerző, kétszeres Kossuth-díjas ki­váló művész, a Liszt Ferenc Zene­­művészeti Főiskola egyetemi tanár­ra 66 éves korában — STURMANN LAJOS, a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetségének nyugd. pol. munkatársa 65 éves korában — RÉVÉSZ SÁNDOR ny. zenész, nyugdíjas szakosztályunk aktivis­tája — KARASZ JUDIT fotómű­vész, volt szociofotós 65 éves ko­rában — PETŐ ENDRE, a Kisfa­ludy Színház ny. színművésze (Győr) — MOCSÁR DEZSŐ zenész (Debrecen) — BALOGH FERENC moziüzemvezető, a CSMMV kiváló dolgozója (Szeged) — KLAUSZ­­MANN KÁROLY PÉTERNÉ Sáfrán Rózsi ny. filmvágó — Dr. HUBA ALADÁR ny. zeneiskolai tanár (Pécs) — VÁGÓ BORISKA ny. operaénekes, az Ódry Színészott­hon lakója 83. évében — ANDOR ILONA Liszt-díjas, kiváló művész, kóruskarnagy — CZEGLÉDI EDIT, a Magyar Rádió bemondója 34 éves korában — CSUHAS CS. GÉ­­ZÁNÉ, Eberwein Mária, a Thália Színház közönségszervezője 35. évében — RÉV ISTVÁN ÁRPÁD iparművész, az UNIMA tiszteletbe­li tagja, az egykori Nemzeti Báb­színjáték igazgatója 80. évében. Emléküket kegyelettel megőriz­zük! EMLÉKEZTETŐ — 1977. szeptember — Szeptember 1. 1939. A fasiszta né­met csapatok megtámadták Lengyelországot; megkezdődött a II. világháború szeptember 4. 1942. Meghalt MÓ­RICZ Zsigmond szeptember 9. Nemzetközi szövet­kezeti nap — 1944. Bulgária nem­zeti ünnepe szeptember 13. 1852. PETELEI Ist­ván író születésnapja szeptember 16. 1802. KOSSUTH La­jos születésnapja szeptember 20. 1897. TAMÁSI Áron író születésnapja szeptember 23. 1944. Battonyánál a Vörös Hadsereg egységei átlép­ték a magyar határt szeptember 24. 1897. SINKA István költő születésnapja — 1897. Elsa TRIOLET francia író születés­napja szeptember 26. 1945. BARTÓK Bé­la halála szeptember 29. A fegyveres erők napja (az 1848-as Pákozd—Suko­­rói győztes csata emlékére) — 1902. Emil ZOLA francia író ha­lála szeptember 30. 1877. KELEMEN La­jos történettudós születésnapja HÁROM VERSKÖTET „Élek, mert megszoktam már, hogy éljek” — írja CSOÓRI SÁNDOR „Önarckép, párás tükörben” című versében. Új kötete, A látogató­­em­lékei végsőkig kiélezett perlekedés ezzel az illúziótlan állapottal. Talán túlságosan komorra sikerült ez a kép is: megfeketedett kazlak közt jön meztelenül, s visszatérő motívumként súlyosul a kérdés: „keresem újra magamat, de hol keressem?” Elindul, de nem ér haza soha, s ha a repe­déseken, világa keskeny ablakain kinéz, kivetítve, kinagyítva ugyancsak önmagát látja: „ugyanaz a kéz siet meghalni s föltámadná”. A személyi­ség belső konfliktusai, a világ és a költő ütköző­ találkozásai így késztetik Csoórit keserűen­ katartikus számvetésre. Mennie kell a számára ketté­vált idő medrében, ahogy maga mondja ism­ét föntebbre, annál inkább a tetves por alá, minél távolabbra, annál inkább a vérző somokhoz kö­zel”, hogy költői és emberi mivoltában szintézist teremthessen. Ahhoz, hogy a megsemmisíthető nyárban teljes életére emlékezzen, vállalnia kell a kihívásokat, gerincroppantó és személyiségcsorbító próbákat, s e küzdelemben számára a legnehezebb „hátrálni magamhoz vissza és kez­deni újra a testből, ami nem test”. Az erőgyűjtés és új nekifeszülés pil­lanatában áll előttünk a költő „város­ szemgödrökkel a szeme alatt, repü­lők árnyékkeresztjével a mellén”. BELLA ISTVÁN első verskötetében (Szaggatott világ, 1966) olyan fiatal volt, hogy testétől meggyulladt az inge, újabb könyveiben nosz­­talgikusabb, fájdalmasabb lett a hangja, a borosüvegeket a májusfákon s a vak szallagokat mind megutálta —, most megjelent negyedik köte­tében (Igék és igák) metaforikusan, nyelvi megújulásban jelentkezik a férfikor disszonanciája. Verseinek jellemzője a dalszerűség, a képi pon­tosság és hajlékonyság, mintha a költő örökkön moll-hangzatokat szó­laltatna meg. A szerelmes versek vibráló és finom játékossága, a tör­ténelem-idéző szomorúság szervesen kapcsolódik a frivol, nyelvi lelemé­nyekre építő groteszkhez. Bella ugyanakkor elhatárolja magát min­denféle öncélú cicomától. Versei nem arra valók, hogy „díszzsebkendők legyenek holmi múltba öltözött jelenek csikkzsebében; — nem dekorá­ciók, s nem is unt jelszavak”, hanem a szuverén megszólalás lehető­ségei. Súlyos tehertételekkel teli költészet az övé. Apját, a háborúban eltűnt néhai Bella István karpaszományos honvédet idézi föl „Halotti beszéd” című versében. Vén­ cigány Mihálynak ajánlott költeményében felelősséggel vállalja a történelmi örökséget, hogy „ne legyen kamu a szó, ne legyen por a lélek, se lángpernye a vers, az ember, ha ma­gyar ...” S ha néha megkeményedik a hangja, morális tisztasága, jövő­féltő bátorsága hitelesíti indulatait. „Utálkozom? Ítélkezem!” — írja „Metamorfózis” című kétsorosában, s ítéleteire figyelnünk kell, hiszen kiteljesedő költészetének alap hitvallása: „Tagadok tót­ág­as­ világot, a jövőre emlékezem”. Régóta várt könyv UTASSY JÓZSEF második verskötete, a Csillagok árvája. Indulatos, robbanó erőktől feszülő költészetére már az „Elérhetet­len föld” című antológiában és első könyvében felfigyelhettek a vers­szeretők. Petőfit szólító indulata, szikrázó szenvedélye, nyelvének tüzes pompája e könyvében is uralkodó vonás. Változott viszont a tűz miként­je. Míg korábbi verseit a lángoló lobogás jellemezte, ha szerelemről, hazáról, szabadságról beszélt, új könyvének hőfokát a parázsizzás bizto­sítja. Megszenvedett, sorsát meghatározó igazságokig jutott el a költő: „Mindenség Déva-vára: VÉR AZ ÁRA! Szabadság Déva-vára: VÉR AZ ARA! Szerelem Déva-vára: VÉR AZ ARA!” Ebben a költészetben nincs alku. Hajlandóság sincs az alkura. Vég­letekben jelentkezik a világ. Feketén-fehéren, őszben és tavaszban. S bár a kötetben megsokasodnak az őszi táj elemei (besúgó nádas, címerárulás, gúlába gyávult a kukoricás, virágletétel, gyümölcseleste), a kötet egésze mégis egyetlen nagy nekifeszülés, hogy az őszvilág ne fonnyaszthassa el a költő teremtő hitét. (Turbók Attila) ZENEPEDAGÓGUSOK HÍRADÓJA Szombathelyen a Tanárképző Főiskolán augusztus elején rendez­te meg a nemzetközi zenei verse­nyek és fesztiválok irodája a XI. nemzetközi Bartók-szemináriumot 23 ország 60 muzsikusa és zenepe­dagógusa részvételével. A szemi­nárium célja az volt, hogy a részt­vevők elsajátítsák a bartóki mu­zsika hű interpretálását. A fertődi Eszterházy kastélyban országos ifjúsági zenei tábort tar­tottak száz zenei tehetség részvé­telével. A tábor lakói zenekart alakítottak, és számos hangver­senyt adtak. Első koncertükön Schiff András zongoraművész adott szonátaestet a kastély zene­termében. Az ifjú zenetanulók a Fertődi Állami Gazdaságban segí­tettek a gyümölcsszedésben is a tanulás és zenélés mellett. Szegedi zeneművész-pedagógu­sok adtak hangversenyt Kecske­méten a nyári kulturális rendez­vénysorozat keretében. Bódás Pé­ter és Delley József Schumann és Debussy interpretálásai után Bár­­kányi Pál és Farkas András (ütő­­sök) közreműködésével Bartók Szonátáját adták elő. Lapis András (Szeged) szobra: Nyújtózkodó (Veres E. felv.)

Next