Szocialista Művészetért, 1977 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8-9. szám
AZ ÚJABB „GYORSULÓ IDŐ” KÖTETEKRŐL Több, mint egy esztendeje, hogy e hasábokon köszöntöttük az 1975- ben indult közművelődési sorozatot, s megpróbáltuk áttekinteni az addig megjelent tizenkét kötetet. Akkor úgy tűnt, hogy elsősorban neves, saját területükön kiemelkedőt alkotó művészek, tudósok műveit jelenteti meg e sorozatban a kiadó (Illyés, Lukács, Szent-Györgyi stb.), illetve elfelejtett vagy ma már nehezen hozzáférhető műveket adnak ki újra (Honti, Bóka), de a kép az azóta eltelt több, mint másfél esztendő alatt jelentősen megváltozott. Igaz, az újabb harminc kötet most is jegyez szerzői között neves politikusokat, tudósokat — Kádár János, Aczél György, Nemes Dezső, Benedek István, Granasztói Pál, Köpeczi Béla, Mátrai László színvonalas könyveire gondolunk elsősorban —, de nagy öröm, hogy igen fiatal — pályájukon nemrég induló — szerzőket is avat a sorozat. Ezúttal ezekből emeljük ki Terts István: A nyelvész szóra bírja a nyelvet és Darkó Jenő: Császárimádó Róma — képromboló Bizánc című munkáját. Terts István bevezetőjében megemlíti, hogy kötetével a modern nyelvészet problémáinak bemutatásán keresztül a ,,nyelvi fordulat” megértéséhez szeretne hozzájárulni. Nos, ez sikerül is neki. Határozott szerkesztésű, jól felépített könyvében ugyanis a legjobb ismeretterjesztő hangot találja meg az egyébként — kívülálló számára — nem túl „könynyű” témában, s anekdotikus, de ugyanakkor nagy tudományos megalapozottságú előadásmódja lebilincseli olvasóját. Mint, ahogy majdnem hasonló a helyzet Darkó Jenő kötetével is, aki egy egészen különös történelmi kor kultúrájában nyomozva (nyelvi, történelmi, művészeti kutatást értek ezalatt) vizsgálja az európai történelem egy fontos szakaszát: az ókor és középkor határvidékét. Könyve végén a Vili—IX. századi — képrombolók és képtisztelők közötti — bizánci küzdelem elemzésével pedig jelentős új adalékokkal is szolgál esztétikai, művészetelméleti kérdések megválaszolásához. Mindkét könyv Vekerdi László sorozatszerkesztő eredményes bábáskodását bizonyítja, mint ahogy említésre méltó a másik sorozatszerkesztő, Sik Csaba munkája is. Az utóbbi időkben megjelent kötetek között egyébként egyre több színvonalas történészmunkát is találunk, melyek közül kiadói telitalálat volt Szabó Árpád: Periklész kora című, általa történelmi és politikai áttekintésnek nevezett művének újrakiadása (igaz, az eredetileg 1942-ben megjelent könyvet a szerző most újrafogalmazta). Izgalmas olvasmány Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország című rendkívül tárgyilagos, széles látókörű munkája, de ugyanezt írhatjuk Kemény Gábor: Szabó Ervin és a magyar társadalomszemlélet című — eredetileg 1938-ban keletkezett — tanulmányáról is, mely vitatható megállapításai ellenére hiteles képet ad az izgalmas korról s annak egy nagy egyéniségéről. Mindezeken felül hadd állapítsuk meg örömmel, hogy a sorozat továbbra sem nélkülözi a természettudományi jellegű munkákat. Mind Hámori József: Mi a mezobiológia? (bár talán picit nehezebb fogalmazásmóddal), mind pedig Czeizel Endre: Genetika és társadalom című műve jól szolgálja a sorozat céljait (ez utóbbi máris könyvritkaságnak számít a könyvesboltokban . . .). Végezetül feltétlenül meg kell említenünk, hogy a könyvek esztétikus külsejükkel is méltán aratnak sikert. A tipográfus Tóth Éva és a fedeleket tervező Fajó János a könyveket egymástól jól elkülönítő, ugyanakkor a sorozatjelleget is hangsúlyozó színes borítókat alkotnak, melyek minden könyvesboltban magukra hívják az érdeklődő tekintetet. A Magvető könyvkiadó sorozatának csak azt kívánhatjuk, hogy a művek forrása ne apadjon el, s a színvonal is maradjon tartós! Ez tudniillik minden könyvsorozat legnehezebben teljesíthető feladata. (Feledy Balázs) 14 Szocialista MŰVÉSZETÉRT Herényi Ferenc rajza MUNKAVÉDELMI FIGYELŐ NAPTÁR 1. A színházaknál készüljünk fel az évadnyitó biztonságtechnikai szemle megtartására. 2. Tartsuk meg az esedékes havi műhely és a negyed-, félévi munkahelyi munkavédelmi szemléket. 3. Folyamatosan ellenőrizzük a gépjárművek biztonságtechnikáját. 4. Fordítsunk figyelmet a mozik nézőterének szellőztetésére. 5. Fokozottan törődjünk a szociális helyiségek (WC, mosdó, zuhanyozó, büfé, konyha stb.) tisztántartásával, fertőtlenítésével. 6. Használjuk fel a helyi hírközlési lehetőségeket a munkavédelmi feladatok propagálására. 7. Ellenőrizzük a védőételek és italok, valamint a védőruházat biztosítását, felhasználását. 8. Az SZTK-ügyintézők fordítsanak nagyobb figyelmet a nyári nem üzemi jellegű balesetek dokumentálására; következetes munkával megelőzhető a baleset-eltitkolás. 9. Ne feledkezzünk meg a művészetoktatási intézményekben a tanulók, hallgatók tanév eleji balesetelhárító oktatásának megtartásáról, előírás szerinti nyilvántartásáról. 10. Most ellenőrizzük az éves komplex munkavédelmi intézkedési terv végrehajtását, és tegyük meg a szükséges intézkedéseket a végre nem hajtott teendők elvégzésére. 11. Az MSZ 172. szerinti éves villamos érintésvédelmi ellenőrzést végeztessük el, gondoskodjunk a feltárt hibák kijavításáról. 12. Szórakoztatózenész tagjaink ne feledjék el: december 31-ig a Gelkával felül kell vizsgáltatniuk az elektromos hangszereiket, hangerősítő berendezéseiket. 13. Időszerű feladat a fűtőberendezések felülvizsgálata, karbantartása. 14. Készüljünk fel az októberi munkavédelmi hónapra. 15. Minden hónap 5-ig küldjük meg az üzemi baleseti jegyzőkönyvet az illetékes állami, tanácsi, szakszervezeti munkavédelmi szerveknek. HÍREK, ESEMÉNYEK A munkavédelmi felügyelet megbeszéléseket, szemléket tart a Kommunális Beruházási Vállalattal együtt a Várszínház 1978. évi megnyitásával kapcsolatban. — Megkezdték az évek óta bezárt Katona József Színház átépítését. — Az Erkel Színház toldaléképületével kapcsolatban még mindig városképi-tervezési vita folyik. — Az mv-felügyelet balesetveszély miatt felfüggesztette a Magyar Színházi Intézet sokszorosító üzemének működését. — Az Állami Operaháznál az mv-felügyelet és a VI—VII. ker. ügyészség befejezte a minősítő vizsgálatot és az Operaház rossz minősítést kapott. — A Fővárosi Nagycirkusznál — több nézőt ért baleset miatt — a vállalat igazgatója ismételt munkavédelmi vizsgát rendelt el. — Folynak a bontási munkálatok az All. Operaház Hajós utcai új műhelyházának helyén. — Folyamatosan felülvizsgáljuk az Iparművészeti Vállalat pinceműhelyeit. — Befejezés előtt áll a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola épületének több éven át folyó rekonstrukciója. — A Magyar Televízió Szabadság téri új alkotó- és szolgáltató házának tervéről tárgyalást tartottunk. — Közös munkavédelmi vizsgálatot tartottunk a fővárosi tanács művelődésügyi főosztályával a Vidámpark Vállalatnál. Gáspár Károly KIÁLLÍTÁSI KALENDÁRIUM — BUDAPESTEN a két lapzárta közti időszakban a következő kiállításokat rendezték meg: Mai argentin grafika, Műcsarnok — Bakos Ildikó szobrász, Stúdió Galéria — Fiatal szovjet festők, Műcsarnok — Horváth Ferenc festő, Frankel mkp. — Szemadám György festő, Ferencváros — A krakkói nemzetközi grafikai biennálé díjnyertesei, Műcsarnok — Gecser Lujza iparművész, Iparművészeti Múzeum — Fiatal szovjet képzőművészek, KKI — Szőllősi Endre szobrász, Fényes-terem — Haraszti László festő, Lila iskola — Bálint Ildikó grafikus, Pusztai Ágoston szobrász, Szunyogh Andor grafikus, Stúdió Galéria — Szíriai képzőművészek, Műcsarnok — Bor Pál festő, Műcsarnok — Diskay Lenke grafikus, KKI — Gordon György festő (Anglia), Fényes-terem — Szovjet képzőművészek rajzai, Műcsarnok — Körösi Papp Kálmán festő, Ferencváros — Vata Emil festő, a volt MNG (Kúriaépület) — A francia plakát 300 éve, Budavári Palota — Czinke Ferenc grafikus, Csók Galéria. — VIDÉKEN a következő kiállításokat rendezték meg: Veress Géza festő, emlék, Debrecen — 25 pécsi képzőművész, Szeged — Zala Tibor grafikus, Ózd — Somogyi Győző festő, Miskolc — Modern grafika ’76, Pécs (Modern Képtár) — 55 lengyel képzőművész, Balatonfüred — Nyári tárlat, Szolnok — Tavaszy Noémi grafikus, Fonyód és Balatonalmádi — Udvardy Erzsébet festő, Tihany — A Képzőművészeti Főiskola hallgatói ’77, Nagymaros — Tíz dortmundi grafikus, Dunaújváros — Csanádi György iparművész, Szeged — Pleidell János festő, Veszprém — Sz. Bayer Erzsébet, Raksányi Lajos és Papp Sándor festők, Marcali — XVIII. nyári tárlat, Szeged — IV. balatoni kisgrafikai biennálé, Keszthely — Feledy Gyula grafikus, Eger — Vankóné Dudás Juli naiv festő, Gyula — Würtz Ádám grafikus, Békéscsaba — Balázs János festő, emlék, Kecskemét — Hajnal Gabriella textiles, Szeged — Lövegjártó Mária keramikus, Szeged — Tóth Imre grafikus és Mazsaroff Miklós festő, Győr — Pátzay Mária festő, Keszthely — III. ipari textilművészeti biennálé, Szombathely — A II. ipari textiles biennálé díjnyertesei, Kőszeg, Zwinger — Gyurcsek Ferenc szobrász, szabadtéren, Nagymaros — Holdas György szobrász és Kolozsvári G. Miklós grafikus, Sárospatak — ,,Medicina in Artibus”, Tihany — Székely Péter szobrász (Párizs), Esztergom — Morvay Zsuzsa és Stefániai Edit keramikusok, Balatonboglár — Foky Ottó bábfilmrendező tervei, Balatonfüred SPORTÉLET NORMAFA-ÜNNEPSÉG A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Művész Sportkör és a Fészek Művészklub szeptember 25-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg hagyományos koszorúzási ünnepségét a szabadság-hegyi Normafa-emléktáblánál. A megemlékezés után a környéken kirándulást teszünk. Az ünnepségre szeretettel meghívjuk a művészeti szakszervezetek tagságát. HAJÓTÚRA Első őszi túránkat szeptember 18-án, vasárnap tartjuk, amikor is hajókiránduláson vehetünk részt Leányfalu — Vöröskő — Leányfalu menetvonallal. A Bem József téri hajóállomáson találkozunk 7 órakor, a hajó 7.30-kor indul. Jegyét mindenki maga veszi meg. Étkezés étteremben, vagy csomagból. Az útiköltség kb. 25 Ft. Hazatérés a 18,15-kor, vagy a 18,35-kor induló hajóval. Rossz idő esetén október 2-án tartjuk meg a túrát. A jelentkezést szeptember 14-ig kérjük közölni a 428-140 telefonszámon, a szervezési osztállyal. A PATYI TALÁLKOZÓRÓL A budapesti természetkedvelők találkozóját szeptember 9—11. napjain rendezik meg a budai hegyekben a Páty község melletti Főkút-forrásnál. Megközelíthető a Moszkva térről a 22-es autóbuszszal Budakesziig, mely szombaton délután és vasárnap járathosszabbításban a táborig jár. A sátorral érkezők 9-én reggeltől elhelyezkedhetnek a tábor helyén. A program szerint 9-én táborépítés, az érkezők fogadása. 10-én 15 órakor nyitják meg a tábort, a műsorban kiállítások, természetjáró filmek folyamatos vetítése, tábortűz, zenés, táncos, dalos műsor, 1l-én versenyek, vetélkedők, bemutatók, gyermekműsorok, ismeretterjesztő előadások. A KISPÁLYA SZÉLÉRŐL Új környezetben játszák hagyományos kispályás labdarúgó-bajnokságukat a művészeti intézmények és vállalatok labdarúgó-csapatai. Városmajori bérelt pályánkat az idén nem tudtuk birtokolni, de örömmel jelenthetjük, ismét kellemes körülmények között rúghatjuk a bőrt Zuglóban. Bár nyári programunkat kissé megzavarta a pálya és öltözők felújítása, de ennek is csak örülhetünk, mert még kellemesebb lett a létesítmény. A bajnokság négy csoportban zajlik. Az első csoportban volt a legtöbb probléma, mert a színházak tájolás miatt nehezen tudták egyeztetni a mérkőzéseket, a döntőre a Televízió, a Déryné Színház, a FÖMO és az Operaház csapata esélyes. A második csoportból biztosan döntőbe jut a Filmlaboratórium csapata, de számol ezzel az AHZ és az Iparművészeti Főiskola csapata is. A harmadik csoport esélyes: a MAFILM, a FITE és az Iparművészeti Főiskola II. csapat. A negyedik csoportból biztosan döntős a MOKÉP csapata, de esélyes a Képzőművészeti Kivitelező és a Radnóti Színpad kispályás csapata. (Zámbó István) IN MEMÓRIÁM Szakszervezeti tagtársaink sorából a két lapzárta közti időszakban a következők hunytak el: SZERVÁNSZKY ENDRE zeneszerző, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárra 66 éves korában — STURMANN LAJOS, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének nyugd. pol. munkatársa 65 éves korában — RÉVÉSZ SÁNDOR ny. zenész, nyugdíjas szakosztályunk aktivistája — KARASZ JUDIT fotóművész, volt szociofotós 65 éves korában — PETŐ ENDRE, a Kisfaludy Színház ny. színművésze (Győr) — MOCSÁR DEZSŐ zenész (Debrecen) — BALOGH FERENC moziüzemvezető, a CSMMV kiváló dolgozója (Szeged) — KLAUSZMANN KÁROLY PÉTERNÉ Sáfrán Rózsi ny. filmvágó — Dr. HUBA ALADÁR ny. zeneiskolai tanár (Pécs) — VÁGÓ BORISKA ny. operaénekes, az Ódry Színészotthon lakója 83. évében — ANDOR ILONA Liszt-díjas, kiváló művész, kóruskarnagy — CZEGLÉDI EDIT, a Magyar Rádió bemondója 34 éves korában — CSUHAS CS. GÉZÁNÉ, Eberwein Mária, a Thália Színház közönségszervezője 35. évében — RÉV ISTVÁN ÁRPÁD iparművész, az UNIMA tiszteletbeli tagja, az egykori Nemzeti Bábszínjáték igazgatója 80. évében. Emléküket kegyelettel megőrizzük! EMLÉKEZTETŐ — 1977. szeptember — Szeptember 1. 1939. A fasiszta német csapatok megtámadták Lengyelországot; megkezdődött a II. világháború szeptember 4. 1942. Meghalt MÓRICZ Zsigmond szeptember 9. Nemzetközi szövetkezeti nap — 1944. Bulgária nemzeti ünnepe szeptember 13. 1852. PETELEI István író születésnapja szeptember 16. 1802. KOSSUTH Lajos születésnapja szeptember 20. 1897. TAMÁSI Áron író születésnapja szeptember 23. 1944. Battonyánál a Vörös Hadsereg egységei átlépték a magyar határt szeptember 24. 1897. SINKA István költő születésnapja — 1897. Elsa TRIOLET francia író születésnapja szeptember 26. 1945. BARTÓK Béla halála szeptember 29. A fegyveres erők napja (az 1848-as Pákozd—Sukorói győztes csata emlékére) — 1902. Emil ZOLA francia író halála szeptember 30. 1877. KELEMEN Lajos történettudós születésnapja HÁROM VERSKÖTET „Élek, mert megszoktam már, hogy éljek” — írja CSOÓRI SÁNDOR „Önarckép, párás tükörben” című versében. Új kötete, A látogatóemlékei végsőkig kiélezett perlekedés ezzel az illúziótlan állapottal. Talán túlságosan komorra sikerült ez a kép is: megfeketedett kazlak közt jön meztelenül, s visszatérő motívumként súlyosul a kérdés: „keresem újra magamat, de hol keressem?” Elindul, de nem ér haza soha, s ha a repedéseken, világa keskeny ablakain kinéz, kivetítve, kinagyítva ugyancsak önmagát látja: „ugyanaz a kéz siet meghalni s föltámadná”. A személyiség belső konfliktusai, a világ és a költő ütköző találkozásai így késztetik Csoórit keserűen katartikus számvetésre. Mennie kell a számára kettévált idő medrében, ahogy maga mondja ismét föntebbre, annál inkább a tetves por alá, minél távolabbra, annál inkább a vérző somokhoz közel”, hogy költői és emberi mivoltában szintézist teremthessen. Ahhoz, hogy a megsemmisíthető nyárban teljes életére emlékezzen, vállalnia kell a kihívásokat, gerincroppantó és személyiségcsorbító próbákat, s e küzdelemben számára a legnehezebb „hátrálni magamhoz vissza és kezdeni újra a testből, ami nem test”. Az erőgyűjtés és új nekifeszülés pillanatában áll előttünk a költő „város szemgödrökkel a szeme alatt, repülők árnyékkeresztjével a mellén”. BELLA ISTVÁN első verskötetében (Szaggatott világ, 1966) olyan fiatal volt, hogy testétől meggyulladt az inge, újabb könyveiben nosztalgikusabb, fájdalmasabb lett a hangja, a borosüvegeket a májusfákon s a vak szallagokat mind megutálta —, most megjelent negyedik kötetében (Igék és igák) metaforikusan, nyelvi megújulásban jelentkezik a férfikor disszonanciája. Verseinek jellemzője a dalszerűség, a képi pontosság és hajlékonyság, mintha a költő örökkön moll-hangzatokat szólaltatna meg. A szerelmes versek vibráló és finom játékossága, a történelem-idéző szomorúság szervesen kapcsolódik a frivol, nyelvi leleményekre építő groteszkhez. Bella ugyanakkor elhatárolja magát mindenféle öncélú cicomától. Versei nem arra valók, hogy „díszzsebkendők legyenek holmi múltba öltözött jelenek csikkzsebében; — nem dekorációk, s nem is unt jelszavak”, hanem a szuverén megszólalás lehetőségei. Súlyos tehertételekkel teli költészet az övé. Apját, a háborúban eltűnt néhai Bella István karpaszományos honvédet idézi föl „Halotti beszéd” című versében. Vén cigány Mihálynak ajánlott költeményében felelősséggel vállalja a történelmi örökséget, hogy „ne legyen kamu a szó, ne legyen por a lélek, se lángpernye a vers, az ember, ha magyar ...” S ha néha megkeményedik a hangja, morális tisztasága, jövőféltő bátorsága hitelesíti indulatait. „Utálkozom? Ítélkezem!” — írja „Metamorfózis” című kétsorosában, s ítéleteire figyelnünk kell, hiszen kiteljesedő költészetének alap hitvallása: „Tagadok tótágas világot, a jövőre emlékezem”. Régóta várt könyv UTASSY JÓZSEF második verskötete, a Csillagok árvája. Indulatos, robbanó erőktől feszülő költészetére már az „Elérhetetlen föld” című antológiában és első könyvében felfigyelhettek a versszeretők. Petőfit szólító indulata, szikrázó szenvedélye, nyelvének tüzes pompája e könyvében is uralkodó vonás. Változott viszont a tűz mikéntje. Míg korábbi verseit a lángoló lobogás jellemezte, ha szerelemről, hazáról, szabadságról beszélt, új könyvének hőfokát a parázsizzás biztosítja. Megszenvedett, sorsát meghatározó igazságokig jutott el a költő: „Mindenség Déva-vára: VÉR AZ ÁRA! Szabadság Déva-vára: VÉR AZ ARA! Szerelem Déva-vára: VÉR AZ ARA!” Ebben a költészetben nincs alku. Hajlandóság sincs az alkura. Végletekben jelentkezik a világ. Feketén-fehéren, őszben és tavaszban. S bár a kötetben megsokasodnak az őszi táj elemei (besúgó nádas, címerárulás, gúlába gyávult a kukoricás, virágletétel, gyümölcseleste), a kötet egésze mégis egyetlen nagy nekifeszülés, hogy az őszvilág ne fonnyaszthassa el a költő teremtő hitét. (Turbók Attila) ZENEPEDAGÓGUSOK HÍRADÓJA Szombathelyen a Tanárképző Főiskolán augusztus elején rendezte meg a nemzetközi zenei versenyek és fesztiválok irodája a XI. nemzetközi Bartók-szemináriumot 23 ország 60 muzsikusa és zenepedagógusa részvételével. A szeminárium célja az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák a bartóki muzsika hű interpretálását. A fertődi Eszterházy kastélyban országos ifjúsági zenei tábort tartottak száz zenei tehetség részvételével. A tábor lakói zenekart alakítottak, és számos hangversenyt adtak. Első koncertükön Schiff András zongoraművész adott szonátaestet a kastély zenetermében. Az ifjú zenetanulók a Fertődi Állami Gazdaságban segítettek a gyümölcsszedésben is a tanulás és zenélés mellett. Szegedi zeneművész-pedagógusok adtak hangversenyt Kecskeméten a nyári kulturális rendezvénysorozat keretében. Bódás Péter és Delley József Schumann és Debussy interpretálásai után Bárkányi Pál és Farkas András (ütősök) közreműködésével Bartók Szonátáját adták elő. Lapis András (Szeged) szobra: Nyújtózkodó (Veres E. felv.)