Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai* egyesüljetek! SZOLNOK mm * MCCVgl PlgPTBIWITTMVte A Menyet TAMAIC I APIA Wt £ XgKg9*"EEl XVI. évfolyam, 1. szám. Ára: 80 fillér 1965. január 1- péntek Az ötödik év sikeréért Boldog új évet — mondjuk és írjuk ezekben a napokban hozzátartozóinknak, barátainknak, kívánjuk ismeretlen honfitársainknak és minden népnek egyaránt. Boldog új évet — milyen régi és régóta ismétlődő szavak, de mennyire változó tartalommal! Az idősebb és középkorú nemzedék emlékszik: mit értettünk boldog új év alatt kerek 20 esztendővel ezelőtt, amikor a szovjet hadsereg az utolsó csapásokat mérte a Magyarországot bitorló német és magyar fasiszta hordákra. Aztán a következő években, amikor megindult az újjáéledés a romokból és kibontakozott társadalmunk átalakulása a szocializmus útján. Hosszú lenne felsorolni e köszöntés tartalmának változását. Ma nemzetünk szabad, nem nyom bennünket a társadalmi osztályok heves érdekellentéte, törvényes rendben élünk, az egyes ember megbecsülésének alapja többé nem a régi privilégium, a családfa, a származás, hanem az odaadóan végzett munka és magatartás. Hazánk gazdasági fejlődése és ezen belül az egyes ember életkörülményeinek javulása két rajtunk múló feltételen múlik: egyrészt azon, hogy a kitűzött gazdasági feladatok mennyire helyesek és előrevivők — másrészt azok végrehajtása miként valósul meg. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kitűzött gazdasági feladatok helyesek, a gazdasági fejlődés számottevő, ami életünk úgyszólván minden területén érezhető. Ezt bizonyítja gazdasági fejlődésünk egésze. Az ipari termelés mennyisége négy év alatt 40 százalékkal emelkedett. — Leggyorsabban fejlődött a vegyipar, azon belül a műtrágyagyártás, a gyógyszertermelés, a műanyaggyártás. Új ipari kombinátok épültek, a régi üzemek nagy része korszerűsödött. Fejlődött iparunk teljesítőképessége. Előreléptünk a megkezdett úton a nálunk iparilag fejlettebb országok színvonala felé. A mezőgazdasági termelés — egyes évek kedvezőtlen időjárása ellenére — négy év alatt kb. 10 százalékkal emelkedett. Erősödtek termelőszövetkezeteink. Jelentősen emelkedett a lakosság életszínvonala, amely megközelíti az ötéves tervidőszak végére előirányzott méreteket. A parasztság jövedelme megközelíti az ötéves terv végére tervezett színvonalat, bár a mezőgazdasági termelés a tervezettnél lassabban emelkedett. Ebben az időszakban valósult meg a parasztság állami, egészségügyi ellátása, új szocialista eleme a paraszti életformának, a nyugdíjellátás is. Rendszeresen bővül a lakosság kulturális ellátása, emelkedik műveltsége. Szocialista rendszerünk magasabbrendűsége nyilvánul meg abban is, hogy nálunk a munkaképes korú fiatalok nagyobb hányada tanul középiskolákban, szakiskolákban és egyetemeken, mint a fejlettebb iparral és mezőgazdasággal rendelkező kapitalista országokban. 1964-ben 60 százalékkal többen érettségiztek, mint 4 évvel ezelőtt. Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma majdnem megkétszereződött. A televízió előfizetők száma 1960- ban 103 ezer volt. Most több mint 650 000. A megtermelt javak elosztása pártunk politikájának megfelelően úgy történt, hogy rendszeresen emelkedjék az életszínvonal és ugyanakkor ne feledkezzünk meg a termelés bővítéséhez szükséges beruházásokról sem. Az elmúlt 4 évben sok létesítménnyel gazdagodtunk. — Sokmilliárd forint értékű berendezés és gép üzembeállítása tette könnyebbé, eredményesebbé a munkát. Az iparban az egy munkásra jutó gépek értéke négy év alatt átlagosan 26 százalékkal növekedett. Gazdasági eredményeink tehát számottevőek, és a jövőt tekintve is biztonságérzet tölthet el bennünket. Gyáraink, szövetkezeteink, közigazgatási irányító szerveink tevékenysége azonban nem mentes fogyatékosságoktól, hibáktól sem. Melyek ezek? — A munka termelékenysége nem emelkedik tervszerűen, sok helyen nem kielégítő a termelés szervezettsége és a munkafegyelem; — a termékek önköltségének csökkenése lassúbb a tervezettnél; — a takarékosság elve a gyakorlatban megcsorbul, sok a pazarló építkezés és az egyéb költekezés; — a műszaki haladás elmarad a követelményektől, sok termékünk minősége kifogásolható. Az új esztendő egyben ötéves tervünk utolsó éve. Az ötéves terv időszakában népgazdaságunk töretlenül és jelentősen fejlődött. — 1965-ben, mint eddig pártunk gyakorlatban kipróbált, és bevált politikáját folytatjuk a gazdasági munkában is. Folytatjuk az ötéves tervben kitűzött feladatok végrehajtását. —* Emeljük az anyagi javak termelését, de nagyobb gondot fordítunk a termékek korszerűségére, minőségére, a munka termelékenységének emelésére és a termékek önköltségének csökkentésére, a takarékosság elveinek betartására. Egyszóval, ahogy mondani szokás, javítjuk a gazdasági tevékenység hatásfokát. Tehát: megszilárdítjuk és kismértékben tovább emeljük a lakosság eddig elért életszínvonalát, még több erőfeszítést teszünk a megfelelő áruellátás biztosítására. — Gondolunk a jövőre is, ennek megfelelően tovább építjük az országot Bővülnek a meglévő termelőüzemek, az építők és szerelők szorgos munkája révén új gyárak kezdik meg a termelést. Új lakótelepek, középületek, utak könnyítik és szépítik az életet. — Fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal. És változatlanul törekszünk gazdasági kapcsolataink szélesítésére a nem szocialista országokkal. Az ipari termelés mennyiségét a terv szerint 4,5 százalékkal kell emelnünk. Az elmúlt évnél kisebb mértékben, noha általában a termelés növelésének ennél gyorsabb ütemére törekszünk. Most mégis az „inkább kevesebbet, de jobbat’ elvét kell elsősorban hangsúlyoznunk. Vagyis a kitűzött mennyiségi feladat mellett, kedvezőbb feltételek teremthetők a termékek minőségének javítására, a termelékenység emelésére, az önköltségcsökkentésre. Mindezt figyelembe véve ipari dolgozóink feladata 1965-ben nem lazább, hanem feszesebb. Egyes iparágakban, üzemekben pedig a termelés mennyiségét is jelentősen, 3—10 százalékkal vagy nagyobb mértékben kell emelni, különösen az exporttermékekben. Az ipari termelés növelését úgy kell megvalósítanunk, hogy a dolgozók létszáma az elmúlt évekhez mérten lassabban emelkedjék s a termelékenység fokozásából származzon a termelés növekedésének nagyobb része, mintegy 70 százaléka. Ez a cél kemény munkát igényel. — Ilyen eredményt az ipar még egyetlen évben sem ért el. A munka termelékenységének növelését „frontálisan” kell előmozdítanunk: — kulturáltabbá tenni a termelés szervezettségét, előre lépni a műszaki haladás útján, fokozni a munkateljesítményt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyanazért a keresetért nyújtott munkateljesítmények nagyon különbözők. Itt az ideje a teljesítménynormák felülvizsgálatának és megszigorításának ott, ahol azt az elmúlt években elhanyagolták. Egyes munkaterületen a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása a teljesítménybérben dolgozók munkája kielégítő, de a gyár eredményét mégis lerontja a szükségtelenül nagy segédüzemi és adminisztratív létszám. Ezek felülvizsgálatát a vállalatoknak ebben az évben el kell végezniük. A felesleges létszámot olyan helyre kell átcsoportosítani, ahol erre a népgazdaságnak szüksége van. Naponta láthatjuk ezt a fonákságot, hogy amíg az egyik üzemben létszámhiány miatt akadozik a termelés, másutt „szociális” okokra hivatkozva pazarolják a munkát. A termelékenység emelése, a fegyelem javítása megkövetel néhány munkajogi intézkedést. Például a munkahelyüket indokolatlanul gyakran változtatóktól meg kell vonni bizonyos kedvezményeket és egy időre megtiltani, hogy az új munkahelyen magasabb bért kaphassanak. Hatásosabb intézkedések bevezetése is indokolt: a fegyelmezetlenek, a hanyagul dolgozók, a selejtgyártók alacsonyabb munkakörbe helyezése, esetleges elbocsátása a közösség érdeke. Ezek a rendszabályok — a munkáját lelkiismeretesen végző nagy többség igazságérzete és akarata alapján — a fegyelmezetlen és hanyag emberek nevelésére és büntetésére szolgálnak. Ugyanakkor anyagilag és erkölcsileg jobban becsüljük meg a jól és hosszú időn át egy helyben dolgozókat. Azokat továbbá, akik nemcsak a megszokott munkaműveleteket végzik el, hanem újat visznek a munkába, aktív kovácsai a szocialista munkaerkölcsnek, önzetlen segítői munkatársaiknak. Erre lehetőséget teremt az is, hogy ebben az évben a szokásos béremelési lehetőséget — kb. 1 százalék 1sz — csak a jól dolgozók teljesítményének honorálására használjuk fel. Az önköltség csökkentése, a termékek minőségének javítása a vezető beosztásban és a munkapad mellett dolgozók közös erőfeszítésével valósítható meg. A szerkesztő mérnöke az első szó az új termék megalkotásában, majd az egyes munkaműveleteket végző százezernyi munkáskéz dicséretes munkája adja a kifogástalan terméket. De, sajnos, gyakran látható fogyatékos munka, kifogásolható munkadarab és áru. A minőséget nem a MEO- tól, hanem az egyes munkaműveleteket végző munkástól és feletteseitől kell kérni. A MEO már csak megállapíthatja a bajt, de tőlük is nagyobb szigorúság követelhető. Iparunk termelése megnőtt, hatalmas mennyiségű anyagi érték és munka áll mögötte. Ma már az önköltségcsökkentés terén nem az egész százalékokért, hanem a tizedszázalékokért folyik a kémény fizikai és szellemi munka. Egytizedszázalék költségmegtakarítás az iparban ma már meghaladja a 200 millió Ft-ot, 1965-ben az ipar önköltségcsökkentési feladata 0,6 százalék, erre több mint egymilliárd Ftos megtakarításnak felel meg. E feladatok megoldása elengedhetetlen feltétele a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének, az életszínvonal biztos megalapozásának. Ezért kell a gazdasági tevékenység hatékonyságát ennyire hangsúlyozni. A lakosság jövedelmének színvonala 1965 végén kissé meghaladja az ötéves terv végére kitűzött színvonalat. Ugyanakkor az önköltségcsökkentés feladatát, a munka termelékenység emelését, a mezőgazdaság termelési feladatát hiánytalanul még nem teljesítettük. Jelenleg ezért nem tűzhető ki a jövedelmek további jelentős növelése, hanem azok megszilárdítása és kismértékű emelése reális. Nem erőltetjük a beruházások növelését sem, itt is az elért színvonalat stabilizáljuk. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az elmúlt években a lakosság fogyasztásának biztosítása, a beruházások megvalósítása céljából igénybe vettünk bizonyos népgazdasági tartalékokat, ami csak átmenetileg engedhető meg. Fő feladatunk tehát a termelés mennyiségének olyan növelése, amely együttjár a gazdaságosság javulásával. Enélkül az anyagi javak felhasználása — az elért életszínvonal megszilárdítása és emelése, a beruházási feladatok megvalósítása — nem lehet megalapozott. Bálint József, az MSZMP KB Államgazdasági osztályának helyettes vezetője CSUKA ZOLTÁN: ÚJÉV HAJNALÁN Én immár meg nem értek, de feleld ide hallom, harmadik ezredév, ha a Mars vagy Vénusz felé rohanó távoli űrhajók zengő és furcsa muzsikája megszólal rádiómon. Szférák valósággá vált zenéje, diszharmonikusan is harmonikus jelzés, és hiszem: nem haláldarazsak, de új kincset gyűjtő méhecskék termékeny, nagy korszakot nyitó, szép zümmögése, Ó, higgyetek, higgyetek ti is e beethoveni muzsikában, embermilliók, akik fölött ma még atombombák sötét fejből gomolyognak, nem, nem halált, de életet szül az égbetörő emberi elme, nem gyászleplet, de mennyegzői fátyolt szőnek fölöttünk a buzgón köröző, parányi csillogó pókok, s ha pillantásunk a végtelenbe fut, nem, nem a halál csontkoponyája, de az életet továbbadó, s egyre megújuló emberi Szépség mosolyog ránk a csilagmilliárdok fénykoronája alól. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának újévi üdvözlete A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága szeretettel köszönti a pártszervezetek vezetőségeit, a megye kommunistáit, a munkásokat, szövetkezeti gazdákat, értelmiségi dolgozókat, a megye lakosságát, és ezúton kíván sikerekben gazdag új esztendőt, erőt, egészséget és boldogságot. BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK KEDVES OLVASÓINKNAK