Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs­­ XVI. évfolyam, 231. szám. Ara 50 fillér Pótolhatatlan percek A brigádvezető a krump­litábla széléből felnézett a másik ember szívélyes-de­rűs, érdeklődő arcába és kifakadt: — Hagyd el, er­re a... sofőrre dühöngök. Ideállít nekem napvilá­gon. Azt mondja, erre volt dolga és már nem jön ki mégegyszer a krumplisze­dőkért... Jó másfél órát lehetett volna még dolgoz­ni alkonyatig. És itt van kint a sok minden. Gyakori jelenségre ve­tett fényt az ellesett be­szélgetés. Igaza volt a bri­gádvezetőnek. De annak az asszonynak is, aki meg­szólta a határba tartó em­bereket, mert reggel nyolc­kor indultak el a faluból. Igazuk van a serény em­bereknek, ha elégedetlen­kedtek. Itt van az ősz, nemsokára dérharmatosak lesznek az éjszakák. — 3 rengeteg a tennivaló a mezőgazdaságban. — Most szedik a burgonyát. De a nyári esők miatt legtöbb helyen gyomos a földje, s a gazból géppel, kézzel egyaránt nehezebb kifor­gatni, felfedni a termést. Csak most kezdődött meg a cukorrépa szedése. Jó termésre van kilátás, de dús a levélzete, kemény a víznyomta talaj. Silózni kell a későn vetett, s már be nem érő kukoricát. Fel­­burjánzott gazdagon a másodvetésnek vetett ta­karmány. Szántani kell az őszi gabonák alá, s vetni. Itt a szüret is. Sokkal nehezebb őszünk van, mint máskor. És kurtul a mezei mun­kára fordítható idő.­­ A nap már fél 6-kor kel fel és ugyancsak fél 6 után nyugszik le. Sűrűn jönnek az esős „heverd el”-na­­pok. Minden elvesztegetett óra, minden negyedóra fo­rintokban, kilókban, má­zsákban pontosan kiszá­mítható veszteségeket jelent a szövetkezetnek és a népgazdaságnak. A későb­ben letakarodó termés miatt a szántás is elma­radhat, ez pedig a jövő évi termést befolyásolhatja kedvezőtlenül. Tudja ezt magyarázat nélkül is minden földmű­ves, tsz-elnök és agronó­­mus. Mégis előfordulnak olyan esetek, mint amiért a fent említett brigádvezető morgolódott Van kényel­­meskedő vontatóvezető, — aki ahelyett, hogy még egy fordulót tenne a répával, néha már — különösen, ha felhőbe bukik a nap — jó­val 5 óra előtt odaállít a kint dolgozó asszonyokhoz. Megtörténik, hogy a bos­­­szantó reggeli huza­vonák, a felesleges beszélgetések és egyes késedelmeskedők miatt az iskolába induló gyerekekkel egyidőben dö­cög ki a vontató a mezei dolgozókkal a határba, így növekednek az elpocsékolt negyedórák ezer és ezer munkaórává. Októbert írunk és ha az elkövetkezendő 8—10 hé­ten felhasználnák a most gyakran elfecsérlődő érté­kes reggeli-esti órákat, gyorsabb lenne a munka kevesebb a veszteség. A traktorosok pedig előbb tudnának hozzáfogni az őszi mélyszántáshoz azokon a táblákon, ahonnan leke­rül a répa, kukorica. Nagy szükség van erre, mert az őszi mélyszántás is később kezdődik a megkésett be­takarítás miatt. -L| Ezer tanuló az állami és közös gazdaságokban Új tanév, új oktatási rendszer Egy hónapja fejeződött be a mezőgazdasági tanu­lók szerződtetése. Az idén első ízben teljesítette a me­gye a Földművelésügyi Mi­nisztérium által jóváhagyott tervszámot. Ez azt is bizo­nyítja, hogy a köztudatban egyre nagyobb elismerést szereznek a szakmunkások. A termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal négyszázharminchét mező­­gazdasági tanuló kötött szerződést, a szakmától füg­gően két-három éves idő­tartamra. A tanulók létszá­ma a másod- és harmad­évesekkel együtt meghalad­ja az ezret Az új rendszerű oktatás, amely az idén kezdődött, megszünteti a korábbi évek oktatási hiányosságait. — Olyan elméleti és gyakor­lati tudással rendelkező szakmunkásokat képez, akik hosszú éveken keresztül megállják helyüket a fej­lődő mezőgazdaság minden területén. A korábbi évektől elté­rően szeptemberben nem a második éves tanulók népe­sítették be az iskolákat, hanem az első évesek. Ez azért történt, hogy a le­szerződött tanulók és a szü­lők ne nyugtalankodjanak az iskolára való behívás miatt. Kenderesen, növényter­mesztő gépész szakmát sa­játít el mintegy hetven Szolnok megyei fiatal. Ez az iskola országszerte jó hírnévnek örvend. Több ezer traktorost, mezőgazda­­sági gépészt és gépszerelőt képeztek már itt. Az iskola időtartama három év. Eb­ből lényegében csak fél évet töltenek a tanulók a szerződtető gazdaságban, a többi időt iskolai felügyelet mellett gyakorló gazdaság­ban. Az elméleti oktatás ideje öt hónap, majd to­vábbi hat hónapig az is­kolában maradnak, amikor közös gyakorlaton sajátít­ják el az anyagot. Jászapátiban az állatte­nyésztési szakmák tanulói kezdték meg a munkát. Ez az iskola még nem nagy múltú, eddigi eredményei viszont biztatóak. Jelenleg száznyolcvanan tanulják Jászapátiban a baromfite­nyésztő, szarvasmarhate­nyésztő, sertéstenyésztő és a tejgazdasági szakmát. Az elméleti oktatás évfolyamon­ként három hónapig tart. A gyakorlati időt a tanulók a szerződtető gazdaságban töltik. Jászberényben a kerté­szek készülnek hivatásuk­ra. A gyümölcs- és szőlő­­termesztő szakmákból öt­hónapos, a zöldségtermesztő és hajtató szakmából pedig három hónapos elméleti oktatáson vesznek részt. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben ismét huszonhat gyümölcstermesz­tő szakmunkástanulót szer­ződtettek, így a kihelyezett osztály továbbra is műkö­dik. Az új tanév és az új ok­tatási rendszer nagy fel­adatot ró az iskolai neve­lőkre és a szerződtető gaz­daságok gyakorlatvezető szakembereire. Az anyagi és technikai feltételek biz­tosítottak, elsősorban tehát rajtuk múlik, hogyan való­sítják meg a magasabb szintű elméleti és gyakor­lati oktatást. Az a cél, hogy olyan szakmunkáso­kat képezzenek, akikkel az állami gazdaságokban, ter­melőszövetkezetekben elége­dettek lesznek a vezetők és szakemberek. Vágási Kálmán A harmadik ötéves terv városfejlesztési tennivalóiról az idei eredményekről A Hazafias Népfront Szolnok Városi Bizottsága valamint Szolnok Város Tanácsa együttes ülést tart október 4-én, hétfőn. Az ülésen a városi tanács vég­rehajtó bizottságának mun­káját, a tanács községfej­­lesztési és kommunális el­látást irányító tevékenysé­gét vitatják meg. Szó lesz még az 1965. évi költség­­vetés első félévi teljesíté­séről és a jövő évi költ­ségvetési tervjavaslatról. A következőkben az együttes ülés megvitatja Szolnok város harmadik ötéves városfejlesztési tervjavaslatát, ezen belül a jövő évi fejlesztési felada­tokat és lehetőségeket Új ingajáratok Szolnok és Budapest között Diesel- és villanymozdonyok forgalomba­­állításával sok vonalon csökken az utazási idő A MÁV Menetrendi Fő­bizottsága csütörtöki ülé­sén az 1966—67. évi menet­rend előkészítésével foglal­kozott. Lindner József, MÁV vezérigazgatóhelyettes tájékoztatójában elmondot­ta, hogy míg 1965-ben vár­hatóan 416,5 millió utast szállít a vasút, az előzetes felmérések szerint 1966-ban legalább 426 milliót. Az idei 114,5 millió tonnával szem­ben 1966-ban 118 millió tonna árut kell rendelte­tési helyére juttatni. A MÁV az utóbbi egy-két év­ben új, korszerű, nagy vo­nóerejű diesel- és villany­mozdonyokat szerzett be, sok vonalat felújított, illet­ve korszerűsített, így na­­gyobb terhelésű szerelvé­nyeket közlekedtethet pél­dául Budapest—Kelebia, Budapest—Szeged, Buda­pest—Nyíregyháza között. A személyszállításról el­mondotta, hogy 1965. május 30-tól a nemzetközi vona­tok menetrendje két évig érvényes, így az 1966—67. évi menetrendi időszakban a nemzetközi vonatoknál nem lesz változás. Jobb összeköttetést teremtenek Szeged és Pécs között, lé­nyegesen nagyobb szerelvé­nyeken viszik majd az uta­sokat a Balaton környéké­re, s jobb utazási lehetősé­get teremtenek a Velencei tóhoz is. Új ingajáratok ja­vítják Budapest—Vác, Bu­dapest—Szolnok, Budapest—Székesfehérvár kö­zött a munkások szállítá­sát. A MÁV Menetrendi Fő­bizottságának ülésén beje­lentették, hogy a következő hónapokban a MÁV igaz­gatóságokon tanulmányoz­­zák a tanácsok, a vidéki nagyüzemek által előter­jesztett igényeket, s javas­latokat, s azokat lehetőség szerint a végleges menet­rend szerkesztésénél figye­lembe veszik; sí A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól. A kor­mány a jelentést megvi­tatta, elfogadta és a faki­termelés, feldolgozás, fel­­használás, a fával való ta­karékosság, valamint a fa­helyettesítő anyagok terme­lésének anyagi ösztönzés­­e határozatot hozott. Az Országos Idegenforga­­mi Hivatal vezetőjének elő­terjesztése alapján a kor­mány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelveiről, s felhívta az illetékes mi­nisztereket, hogy tegyék meg a megvalósításukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi mi­niszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelés­­ügyi miniszternek a mező­­gazdasági munkák meneté­ről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékozta­tóját. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. Bartók kiállítás a Verseghy könyvtárban Bartók Béla halálának huszadik évfordulójára ün­nepi kiállítással emlékeznek a Verseghy Könyvtárban. Sok fényképpel és mono­gráfiákkal dokumentálják a zeneszerző életútját, mun­kásságát. Bemutatják főbb alkotói korszakai mellett írásait, levelezését, össze­gyűjtötték a Bartókról szóló fontosabb könyveket, tanul­mányokat. Külön érdekes­sége a kiállításnak a bar­tóki életmű visszhangja a magyar költészetben. József Attila Medvetánca mellett ott láthatjuk a kortárs köl­tők és az utódok Bartók Béláról szóló verseit is. A kiállításhoz katalógus és ismertető is készül több száz példányban, azzal a céllal, hogy minél többen ismerkedjenek meg száza­dunk legnagyobb zenei gé­niuszával. Ezer holdon földben a vetőmag A tiszaszentimrei Ezüst­kalász Tsz-ben jó ütemben haladnak az őszi munkák. A kötött, szikes réti agyag talajon időben akarnak el­vetni. Tavaly a novem­berben vetett tábláik 9—10 mázsás, az egyik szeptem­berben vetett tábla 25 mázsás búza átlagtermést adott. Épp ezért az idén nem akarnak megkésni. Az őszi árpát szeptem­ber 2-án, a búzát 16-án kezdték vetni. Az előbbit 500, az utóbbit 1000 hol­don teszik a földbe. Csü­törtökön már túl voltak az őszi árpán, búzát a ter­vezett terület 50 százalé­kán vetették el. A közös gazdaság rövi­desen befejezi a silózást és a cukorrépa szedését is.­­ Október 15-ig végeznek az ősziek vetésével és csupán a kukorica törése marad hátra. A magyar párt- és kormány [UNK] küldöttség látogatásáról A Kádár elvtárs vezette magyar párt- és kormány­­küldöttség látogatása to­vábbra is az Unen című lap egyik központi témája. „A testvéri Magyarország küldöttei hazánkban”, „a szilárd barátság ragyogó megnyilvánulása” — címek­kel számol be a lap a ma­gyar vendégek látogatásáról egy ipari kombinátban és az ott rendezett nagygyű­lésről. Ismerteti a lap Ká­dár elvtára ott elhangzott beszédét és a vállalat kép­viselőinek felszólalásait. A lap közli, hogy a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség szerdán az Ulan Bator-i úttörőknél tett lá­togatást és tovább ismer­kedett a mongol főváros nevezetességeivel. Ugyancsak közli az Unen, hogy J. Cedenbal a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a mongol mi­nisztertanács elnöke felke­reste Kádár Jánost. A lap különben közli azt a részvéttáviratot, amelyet a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, és a Nagy Népi Hural el­nöksége küldött a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságához és az Elnöki Tanácshoz Rónai Sándor elhunyta alkalmá­ból. Közli azt is, hogy Ce­denbal elvtárs mély részvé­tét fejezte ki a küldöttség­nek a haláleset miatt. Czinege Lajos Jugoszláviába érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön délelőtt magyar katonai kül­döttség érkezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erői helyettes főpa­rancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviá­ban. 1965. október 1., péntek. Újabb versenytársak A Középtiszai Állami Gazdaságban tartott megyei mezőgazdasági nagyaktíva versenyfelhívásához már sok termelőszövetkezet csatlako­zott. Legutóbb a tiszaszent­imrei Aranykalász Tsz ve­zetői közölték, hogy egyet­értésben a szövetkezeti gaz­dákkal a versenypontok fi­gyelembevételével végzik munkájukat. Úgy szervezik az őszi betakarítást, szán­tást, vetést, hogy jó minő­ségben és határidőre befe­jezhessék a munkát. A kunszentmártoni járás­ban is jónéhány tsz ve­zetői, gazdái gondolkodnak így. S ha nem is jelentet­ték csatlakozásukat a ver­senyhez, mégis úgy dolgoz­nak, hogy az abban sze­replő határidőre letudják az őszi munkát. Járásszer­­te vetik a kenyérgabonát, a kungyalui Zöldmező Tsz­­ben pedig már 40 száza­léknál tartanak a búza ve­tésével.

Next