Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-07 / 232. szám

/ 1989. október ?. Mindenféle kettőtől—hatig A Petőn rádió délutáni adásaiban talán az a legjobb, hogy az ember bármikor be­kapcsolódhat a műsorba. A laza, szálakkal kötődő műsor­­részek egymástól függetlenül is érthetőek és élvezhetők. A hétfői kettőtől-hatig e délutáni szórakozások közül is kiemelkedik. A két fiatal, Mitók Zsuzsa és Csen­teri­cs Ágnes első műsorukat 611’­­tottá­k össze. Jó ízléssel, kel­lemes szórakozást biztosítot­ok. Egykor­ bukott zenekritiká­­k­at válogattak, zenei­ il­lusztrációval. S e „bukott” zeneszerzők — Mozart, Bee­thoven, Bartók és így tovább —­ kitűnő műveikkel cáfol­nak rá egykori maradd kri­tikusaikra. Az Olasz írások című rész az irodalomszeretőknek adott igazi csemegét. Moravia mellett két kevésbé ismert, ám igen rokonszenves eré­­nnyeiket csillogtató két író — Alberto Bevillagna és Di Al­varo Colorado ■— szerepelt. Egy órán keresztül hall­gattunk összesen négy krimit, — legalább ennyi hullával. De ha már krimi, legyen jó, gondolhatták a szerkesztők. Ezért Alfred Hitchcock, a műfajt igen értő és ismerő filmrendező gyűjteményéből válogattak. Különösen szelle­mes Hal Dresner: Az anyó­som meglátogat című epi­zódja. A főszereplő egy örök­mozgó öregasszony, aki min­denbe belekotyog, mindenütt ott van, és állandó segíteni­­akarásával mindent elront. Mindemellett még arra is futja a rövid játékból, hogy az üzleti kapcsolatra épülő barátság képmutatását is megfricskázza. Romló világ , is­mét egy dokumentum Já­ték a Rádiószínház műsorán. Egy olyan színpadon, mely a valóságos, látható színpadtól már teljesen elválva megte­remti saját mértékrendszerét. Amellett, hogy a dramatikus produkciók legfontosabb je­gyeit magán viseli, lehetősé­geit tekintve — legalábbis bizonyos értelemben — fölé nőtt az élő színháznak. Mert lehetőség­e van (a filmhez hasonlóan) időben és térben a cselekmén­y-el­emeike­t a ha­tást növelő hangeffektusok­kal, a­ szerkezet kívánta sor­rend­ben felvillantani. Lehe­tősé­ge a riportszerű egyide­jűség, a hiteles pillanat va­rázsa. A tanyai parasztgyerekre ráomlik egy elhagyott tanya fala. Mire úttalan utakon, tengelyig érő sáhban, combig merülő emberek karján el­jut az orvoshoz, már késő. Döbbenetes mű, Taar Fe­renc drámája — g egyben valódi rádiójáték. Török Ta­más, a rendező és a debre­ceni Csokonai Színház mű­­vészei tudásuk legjavát adják. S­­trömböczky — Dohányos síremléke (Zsoldos Sándor rajza) i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Közérdekű rendelkezés A Magyar Közlöny szep­tember 30-i számában kor­mányrendelet jelent meg az egyes állami tulajdonban lé­vő házingatlanok értékesíté­sének újraszabályozásáról. A rendeletet végigolvasva ki­tűnik, hogy nem valami tel­jesen új gyakorlat megvaló­sításáról van szó, hanem az eddigi jogszabályok egysége­sítéséről és kiterjesztéséről. A most hatályba lépett rendelet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy magánosok megvásárol­hatnak állami tulajdonban lévő és 12 lakásosnál nem nagyobb ingatlanokban lévő lakrészt, vagy egyéb rendel­tetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak hasz­nálható) helyiséget. Ismeretes, hogy hazánk vá­rosaiban, községeiben szép számmal találhatók, olyan né­hány lakásos házak, amelyek jelenleg teljesen vagy rész­ben állami tulajdonban van­nak. Különösen a vegyes tulaj­donú házakban válik elő­nyössé a tulajdonviszonyok egységes rendezése. Az értékesítésre szánt la­kások, illetve egyéb helyisé­gek kijelölését a területileg illetékes tanácsok végzik. Az adás-vétel lebonyolításával megbízhatják az OTP-t, vagy az Ingatlankezelő Vállalatot. A rendelet úgy intézkedik, hogy elővételi joga van a la­kás, illetve mást helyiség je­lenlegi bérlőjének, akár a saját maga, akár várható örö­köse részére kívánja azt meg­vásárolni. Kedvező feltételek mellett kerülnek értékesítésre ezek az ingatlanok. A vételárat a helyileg kialakult forgalmi árhoz igazítva, de minden­esetre annak szintje alatt ál­lapítják meg. Ha a vásárló az ingatlanrész bérlője, ak­kor 10 százalék árkedvez­ményben részesül. Az adás­vételi szerződés megkötése­kor a vételár 10 százalékát kell készpénzben kifizetni, a további részt 25 év alatt le­het törleszteni. Ha az ingat­lanrészt kívülálló vásárolja meg, akkor a szerződéskötés­kor ugyancsak 10 százalék fizetendő, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell törleszteni. A jelenlegi bérlő érdekeit védi az az intézke­dés, hogy kívülálló vásárló esetén az adás-vételi szer­ződést követő 2 évig a bérlő­nek nem lehet felmondani. Intézkedik a rendelet ar­ról is, hogy az állami tulajdonból vásá­rolt lakásokat 5 évig sem­milyen jogcímen nem le­het megterhelni és újra értékesíteni. lényeges kedvezmény, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanrészek adás-vétele teljesen illetékmentes; a bo­nyolító szerv — az OTP, vagy az Ingatlankezelő Vállalat — két százalékos kezelési költ­ségét a vételár magában foglalja. Nem jelent vételkényszert a most megjelent kormány­­rendelet. Előírja, hogy az el­adásra szánt házingatlanokat előzetesen a tanácsnak, illet­ve a kezelő vállalatnak tár­­sasházakká kell átszervez­niük. Az ilyen lakrészt vásár­lókra is érvényes az a tör­vény, amely kimondja, hogy­ egy családnak csak egy laká­sa és egy üdülési célokat szolgáló ingatlana lehet saját tulajdonában. Ez a kormányintézkedés egyrészt előnyös feltételek mellett újabb lehetőséget te­remt a családok ezreinek ar­ra, hogy saját lakással ren­delkezzenek, másrészt növeli a lakásépítkezés és lakáskarbantartás pénzügyi alapjait, mert az ingatlanok értékesí­téséből befolyó összegét a tanácsok újabb lakások épí­tésére, vagy a meglévők re­noválására fordítják. H. L, Megnyílt Szolnokon az új női ruhaszalon Tegnap délben rövid kis ünnepség keretében nyitották meg Szolnokon a Ságvári körúton a Vörös Csillag Mo­zi szomszédságában a Minő­ségi Szabók Ruházati Ktsz új, 100 négyzetméter alap­területű női ruhaszalonját, amelyet mintegy negyedmil­lió forintos költséggel alakí­tottak ki. A szalont Pintér Dezső, a megyei tanács vb osztályve­zetője adta át a szövetkeze­tieknek és arra kérte őket, hogy végezzenek az eddigi­hez hasonló jó és gondos munkát. Kecskés László, a ktsz elnöke erre ígéretet is tett Oláh Béláné, az új szalon vezetője pedig arra tett ígé­retet, hogy minden esetben szívesen látják és gondosan szolgálják ki a város asszo­nyait leányait, akár hozott, akár az üzemünkben választ­ható anyagokból. Mind nor­mál, mind extra méretre szí­vesen dolgoznak. — Üzletünk nagyon ele­gáns — mondja. De igyek­szünk szolid árakkal dolgoz­ni, hogy elégedettek legye­nek velünk és szívese­n ke­ressenek fel bennünket a szolnoki nők? Ma bo Cm- ŐSZI CSENDÉLET A TISZÁN Gázkazánok a városközpontban Az iskolákban október közepétől fűtenek Az elmúlt hét hűvösebb napjaiban jóleső meleg fo­gadta a szolnoki I. számú irodaház dolgozóit. Megkér­deztük Varga Bélát, az In­gatlankezelő Vállalat vezető­jét, au­tón véglegesen begyúj­tottak-e már a központi fű­tés kazánjaiba? — Egyelőre csak próbafű­tést végzünk — mondotta az igazgató, a reggeli órákban pár órára tüzelnek a fűtők, melynek az a célja, hogy a fűtőtestek és a kazánok rej­tett hibáit idejében észreve­gyék. Eddig semmi ilyen műszaki hiba nem jelentke­zett A továbbiakban elmondot­ta, hogy a jövő nyáron meg­kezdődik az egyes számú iro­daház és a Kossuth tér 7—8 számú házainak gázkazánnal történő felszerelése. A követ­kező években pedig a város­­központ valamennyi kazán­ját gáztüzelésűre cserélik ki, hogy ezáltal is óvják a város levegőjét a szennyeződéstől. A széntüzelésű kazánok szá­mára három hónapra elegen­dő szén van a picékben, ám hogy ne legyen fennakadás, az eltüzelt k­észletet azonnal pótolják. A megyei tanács kórházá­ban is megkezdődött a fű­tés, a város iskolái hivata­losan október 15-től kezde­nek fűteni, bár ha az idő­járás indokolttá teszi, ha­marabb is begyújtanak. A vásárlók­ is készülnek a hűvösebb időikre. Hiába keres az ember az üzletekben olaj­­kályhát, nem talál. Csak mdni-kátor kapható. A Tisza lakberendezési üzlet dolgo­zói elmondták, hogy szom­baton húsz darab kályha ér­kezett, melyet órák alatt el­kapkodtak a vevők. Vajon az idén is hiánycikk lesz az olajkályha? Megfej­tették Gárdonyi Géza titkos írását A magyar irodalomtörténet kétségtelenül egyik legizgal­masabb rejtélyét oldotta meg két fiatal kutató: Gyürk Ottó Budapesten és Gilicze Gábor egyetemi hallgató Pécsett. Egymástól függetlenül, s szinte egyidőben megfejtették Gárdonyi Géza titkos írását. Ismeretes, hogy az iró tit­kos jelekből mikroszkópikus hieroglifákat rajzolt. A sző­nyegmintához hasonló, össze­szövődő jelek kígyózó sorai­nak titkát az iró magával vitte a sírba. Dr. Korom­pai János, az egri Dobó István vármúzeum tudományos mun­katársa, a Gárdonyi-hagyaték gondozója elmondta: a meg­fejtéshez Gyürk Ottó az elektronikus számítógépet hívta segítségül* 5 Lányok a küszöbön • A dübörgő gyár első eme­leti szintjén karcsú lány van éppen műszakban. A bu­n­­kermérleget kezeli. Tölti nyersanyaggal a szkip-kosa­­rat, ezt az öblös, függőleges sínpályán gördülő lemeztar­tályt, aztán felhúzatja a leg­felső emeletre, ott kiürítik, s kezdődik a nyersanyag ke­verése. Aztán újra mér, tölt, indul a következő szállít­mány. A lány eszközei pi­ros és zöld gombok, s a mérleg vibráló mutatója. A morajló, acéllemezpadlós üzemben, a rázkódó osztá­lyozósziták, a három tonná­nyi anyagot forgató keverő­­dobok között a magas, töré­keny lány — Szilvás Teréz — magabiztosan dolgozik. Időnként veszi csak kezébe a gumikalapácsot, ha a min­denhez szívósan tapadó anyag nem válik le a bun­ker faláról. A lány egyike azoknak a fiatal szakmunkásoknak, akik a Tiszaparti Gimná­zium és vegyipari szakkö­zépiskola tanulói voltak jú­niusig. Akkor érettségiztek, s közülük négyen itt találtak életpályát a Tiszamenti Ve­gyiművek kevert műtrágya üzemében. Szilvás Teréz, Kormos Erzsi, Csűrös Zsu­zsa és Munkácsi Rozika. Munkájuk Terézéhez hason­ló — fizikailag könnyű — de áttekintő készséget igé­nyel. ~"­ ­21 Mielőtt megismerkedem velük, iskolájukba látogatok el. Az épület új, s rajta a tanulás modern templomai­nak ismertető jelei: világos, tágas folyosók és termek, barátságos, fegyelmezett lég­kör. A volt osztályfőnököt, Bá­lint Istvánnét, derűjével és szerénységével nem nehéz a nyárim eltávozott osztály harmincöt tanulója közé oda­képzelni. Fiatalságával, akár tanulónak is nézhették oly­kor. — Csak jót tudok monda­ni ezekről a lányokról. Kifo­gástalan, fegyelmezett ma­­gatartású volt mind a négy. Nem egyforma képességűek, de mindnyájan a képessé­güktől tők­ét nyújtottak. Na­gyon igyekvő, nagyon ren­des gyerekek voltak. De ne­hogy azt higgy­­e, hogy a tá­volság elmossa a tárgyila­gosságot, olvassa el ezeket a feljegyzéseket.­ ­ Az iskolában a lányok ilyenek voltak* Teréz: Szorgalmas, jó ma­gaviseletű, érzékeny, félénk, igen jóindulatú, tiszteletv i­dő. Szorgalmas, becsületes, társaihoz segítőkész. A nyel­vek iránt is érdeklődik. Ma­gatartása fegyelmezett, a TVM-ben szeretne dolgozni. Rozália: Jó képességű, szorgalmas, példamutató vi­selkedésű, kiváló közösségi munkát végez. Az egész osz­tály szereti és becsüli ked­vességéért, szerénységéért. Tanáraihoz tisztelettudó, szí­vesen segít bárkinek a tanu­lásban. Érdeklődése széles­körű, irodalmi versenydolgo­zatot írt, érdeklik a tudomá­nyok, szeret olvasni A ké­miát szerette a legjobban. Zsuzsa: Szorgalmas, pél­dás magatartása, aktív, ud­varias, segítőkész, szívesen foglalkozik osztályproblé­mákkal. Jóindulatú, tisztelet­­tudó. Alaptermészete csen­des, de nem tartja magát tá­vol az osztálytól. Az osztály szereti. Szerény, kedves, jól­nevelt. Könnyen zavarba jön. Társadalmi munkában, szívesen részt v­esz. A TVM mosószergyárában szeretne elhelyezkedni. Erzsi: Jók­épességű, figyel­me tartós, képzelete élénk, emlékezőképessége kitűnő. Igen sok közösségi munkát végez, szorgalmas, akaratere­je példamutató. Szépen fo­galmaz, érdeklődő, értelmes. Szívén viseli az osztály ügyét. Megbízható, aktív, egyik társát rendszeresen se­gíti. önálló véleményt alkot Az osztály szereti, becsüli. Nagyon vigyáz a fegyelemre, átérzi felelősségét. Magyar versenydolgozatáért minisz­teri dicséretben részesült, a helyes kiejtési verseny győztese. Érdeklődése mégis elsősorban a természettudo­mányok felé irányul. Vajon az iskola kapuján kívül várja-e ilyen törődés, a képességek ilyen körül­tekintő mérlegelése a lányo­kat? Nem veszett-e kárba az iskola megannyi munkája a nevelésben? Az üzem vezetője Fehér Nándor, külön érdeklődés nélkül kitér rájuk: — Nagyon meg vagyunk elégedve a kislányokkal. Itt álltak életükben először munkába, de olyan felelős­ségteljesen dolgoznak, olyan használhatók, hogy csak a legjobbat mondhatom róluk. Úgy tudom, ők is meg van­nak elégedve. Jól keresnek, megismerik a termelést és nem tudom érzik-e, de mi a későbbiekben a mostaninál fontosabb beosztásokban is számítunk rájuk. Vidámak, de ha kell komolyak, jól beilleszkedtek itt a munkás­közösségbe. Szeretjük őket. S a lányok? Olyanok, mint a jellemzésben. Csak éppen annyival mások, amennyivel az élettapasztalat már alakí­totta őket. Teréz már nem félénk, Zsuzsa már nem olyan könnyen jön zavarba, Rozikát itt is szeretik ked­vességéért és szerénységéért, s Erzsi — bár itt nem ő a KISZ-titkár — aktivitását, megbízhatóságát itt is meg­őrizte. A munkatársak idő­sebbek náluk, főként férfiak, mégis a kislányok jól érzik magukat a gyárban. Fejér Dénes

Next