Szolnok Megyei Néplap, 1972. április (23. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-08 / 82. szám
XXIII. évf. 82. sz. 1972. április 8., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A moszkvai tárgyalásól — A szocialista munkaverseny fejlesztése a vezetők munkakör kö elessége — Csökkentik a közties szervek személygépkocsi állományát 1lést tartott a Miniszertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt az általa vezetett kormányküldöttség március 27-én és 28-án Moszkvában folytatott tárgyalásairól. A testvéri barátság légkörében tartott megbeszéléseken a két ország kormányfői tájékoztatták egymást a Szovjetunióban és Magyarországon folyó gazdasági építőmunka eredményeiről. Megtárgyalták a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének kérdéseit. Áttekintették a most folyamatban lévő ötéves terv keretében megkötött egyezmények végrehajtását. Eszmecserét folytattak néhány távlati kérdésről, azokkal a feladatokkal összefüggésben, melyek a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fokozásának közös óhajából és a KGST- tagországok együttműködése további elmélyítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programjából adódnak. A tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben a nézetek azonossága jellemezte. A kormány a tárgyalásokat hasznosnak és eredményesnek ítélte és meggyőződését fejezte ki, hogy azok elősegítik a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok, s a testvéri barátság további erősítését. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és felhívta a minisztereket, hogy a kormányelnökök tárgyalásaiból adódó feladatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége és a munkaügyi miniszter közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseiről. A munkaverseny mozgalom a szocializmus magasabb fokon történő építésének nagy erőforrása és széles társadalmi támasza. Az egyének és a kollektívák munkaverseny-mozgalma a munkateljesítés minőségileg magasabb formája. irányítása az állami, gazdasági szervek és vezetők, valamint a társadalmi szervek közös feladata. Szervezése és ösztönzése a gazdasági irányító munka elválaszthatatlan része, a vezetők munkaköri kötelessége. A munkaverseny alapvető formája a szocialista brigádmozgalom. A szocialista brigádok mozgósító és példamutató szerepet töltenek be a munkában, a tanulásban és a közösségi életben. A kormányhatározat intézkedik a munkaversenyben elnyerhető kitüntetésekről és jutalmakról. A legeredményesebben működő vállalatokat és szövetkezeteket évenként, május 1. alkalmával „Kiváló Vállalat” illetve „Kiváló Szövetkezet” címmel és a vele járó pénzjutalommal lehet elismerni. A középtávú tervidőszakban kiemelkedő eredményt elért vállalatok öt évenként, augusztus 20. alkalmával a „Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Zászlaját” a szövetkezetek pedig a „Minisztertanács Vörös Zászlaját” és a vele járó pénzjutalmat nyerhetik el. A szocialista brigádok, munkacsoportok részére legmagasabb kitüntetésként a Munka Vörös Zászló Érdemrendet, illetve Állami-díjat lehet adományozni. Emellett továbbra is érvényben marad a szocialista brigádok elismerésére és kitüntetésére vonatkozó korábbi rendelkezés. A dolgozók legkiválóbb egyéni munkaverseny-eredményeit a „Szocialista Munka Hőse” és egyéb kormánykitüntetésekkel, miniszteri és vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetéssel lehet elismerni. A vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesített dolgozóknak legalább félhavi keresetnek megfelelő pénzjutalom jár. A kormányhatározat megszabja az állami, gazdasági szervek, a vállalati igazgatók és a szövetkezeti vezető testületek feladatait a szocialista munkaverseny irányításában és szervezésében. Előírja, hogy ez irányú munkájukat az illetékes szakszervezetek vezető testületeivel együttműködve végezzék. A „Kiváló Vállalat és a „Kiváló Szövetkezet’’ kitüntetések adományozása az új szabályozás szerint első ízben 1973. május 1-én, a „Minisztertanács— SZOT Elnöksége Vörös Zászlaja” és a „Minisztertanács Vörös Zászlaja” kitüntetés adományozása pedig első alkalommal 1976. augusztus 20-án történik. A kormány felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint felkérte a SZÖVOSZ-t és az OKISZ-t a szükséges intézkedések megtételére. Egyidejűleg felkérte a SZOT elnökségét és a KISZ Központi Bizottságát, hogy a kormányhatározatban foglalt feladatok végrehajtásában működjenek közre. A kormány módosította a közületi szervek személykocsi használatának szabályozására vonatkozó korábbi jogszabályt. Az állami szervek, intézmények, vállalatok, szövetkezetek személygépkocsi-állományának növelésénél nem érvényesültek eléggé a célszerűség és a takarékos kihasználás elvei. A kormányrendelet értelmében ez év közepétől folyamatosan mintegy felére kell csökkenteni a kizárólag személyszállítást szolgáló gépkocsik számát. A csökkentéssel egyidőben jelentősen szűkítik a személygépkocsi használatára jogosító munkakörök számát. A csökkentés azonban nem érinti a termelést és a szolgáltatást közvetlenül szolgáló szerviz, oktató, taxi, az egészségügyi ellátást biztosító és hasonló feladatokat végző személygépkocsikat. Mivel az országban a személygépkocsik száma lényegesen megnőtt, ezért indokolt, hogy a magánautókat az állami és a gazdasági feladatok ellátásában az eddiginél jobban hasznosítsák. A magángépkocsik használatának bővítése érdekében emelkedik a térítési díj. A felszabaduló gépkocsikat a taxiforgalomban és a lakosság egyéb szolgáltatásai terén kell felhasználni. A kormány megtárgyalta az egészségügyi miniszternek az állami közegészségügyi és járványügyi felügyeletről szóló előterjesztését. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és a tanácstörvénnyel összhangban kormányrendelettel szabályozta a közegészségügyi-járványügyi felügyeletet. A volt járási, valamint a megyei, városi és kerületi tanácsok által fenntartott közegészségügyi-járványügyi szervezet a jövőben a megyei tanács által fenntartott közegészségügyijárványügyi állomás kirendeltségeként működik. A kormány a járványügyekkel kapcsolatos feladatokat a megyei tanács elnökének hatáskörébe utalta. A Minisztertanács meghallgatta a külkereskedelmi miniszter tájékoztatóját az ENSZ 3. világkereskedelmi konferenciájának hazai előkészületeiről, és jóváhagyta a tanácskozáson részt vevő magyar küldöttség tevékenységének irányelveit A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ára: 80 fillér Jó úton a magyar zöldségtermesztés Véget ért az országos mezőgépész tanácskozás Mezőtúron • Elismerő vélemények a felső fokú technikumról Nem először vizsgázott jól megyénk egyetlen felsőfokú technikuma, a mezőtúri intézmény. Most is így történt A magyar agrártudomány rangos találkozóját olyan sikerrel rendezték meg, hogy csak a legelismerőbb véleményeket hallottuk. Sőt, azt mondta dr. Jeszenszky Zoltán, gödöllői egyetemi docens, a gépesítési társaság titkára: — A magam gondolatain túl közvetíthetem dr. Gergely István miniszterhelyettes és dr. György Károly professzor,, a magyar agrártudományi egyesület titkárának nyilatkozatát is. Mindketten azt mondták: az eddigi országos gépészkonferenciák közül a mezőtúri sikerült a legjobban. Ezt az érdeklődés is mutatja, hiszen hétszáz kolléga volt itt az ország minden részéből. Mondjuk az elhangzott, kettő híján félszáz kitűnő előadásra is, s arra, hogy mindezt olyan gépkiállítás kísérte, amelyen a jelen és a jövő legkorszerűbb gépeivel ismerkedhettek a résztvevők. A mezőtúri intézet nemcsak szállást adott nekünk, hanem aktív rendező volt. Szellemi erejét mutatja, hogy a neves előadók társaságában ketten is pódiumra állhattak Mezőtúrról, dr. Vígh Pál igazgató és Galambos Béla műszaki igazgató előadásaira gondolok. Valóban jól sikerült tudományos tanácskozás után vagyunk. S nemcsak Mezőtúr, hanem a megye jóhírét is keltik az itt járt szakemberek. Két magyar akadémikus többek között, dr. Somos András a Kertészeti Egyetem rektora és dr. Cselőtei Lász(Folytatás a 3. oldalon) Nagy növekedés várható az alföldi földgáztermelésben ( Tudósítónktól.) Az alföldi földgáztermelés 1971-ben meghaladta a 3 milliárd köbmétert. A növekvő országos igények teljes kielégítésére és újabb nagyfogyasztók bekapcsolására a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat jelentős földgázipari beruházásokat indított az algyői földgázkészletnek az országos csővezetéki hálózatba való fokozottabb bekapcsolására. A beruházások két olyan földgáz-előkészítő üzem megépítését jelentik, amelyek egyenként napi 2 millió köbméter kapacitásúak. Az új földgázelőkészítő üzemek elsősorban az olajos szintekkel össze nem függő, szabadgázt tartalmazó rétegek letermelését teszik lehetővé. A teljes beruházási költség meghaladja a 2,2 milliárd forintot. Az első lépcsőben elkészülő üzemrészleg a gázban lévő propán-bután leválasztására még nem alkalmas, ezért ezt kompresszorok segítségével a fogyasztóknak előkészített gázba adják be, ami a gáz fűtőértékét 8600 kalória fölé emeli. A gázból leválasztott stabil gazolin pedig az Algyőn termelt olajjal együtt távvezetéken kerül a százhalombattai finomítóba feldolgozásra. A beruházás első része az OLAJTERV tervei alapján zömében hazai berendezéseket alkalmaz, amelyeket a budapesti Kőolajipari Gépgyár gyárt. Egyes műszer jellegű tartozékokat szovjet és nyugati importból szereznek be. A beruházás további részét szovjet tervek alapján szovjet importból szerzi be a olajipar. A végleges üzemhez szükséges készülékek nagy része a Szovjetunióból már beérkezett. A nagyarányú alapozások befejezéshez közelednek. Megérkeztek a szovjet szakemberek is, akik a beérkezett szerelvények összeszerelését fogják irányítani. A nagyjelentőségű földgázelőkészítő üzem 1974-re épül meg teljesen és üzembelépése után évente 160 ezer tonna pb gázt választ ki. Ezenkívül izo- és normálbután, továbbá pentán gyártásra is sor kerül, ami ipari vonatkozásban — mint alapanyag — nagyon is figyelemreméltó. Eddig hazánkban földgázüzemek ilyen terméket még nem állítottak elő. Az algyői, a szanki és hajdúszoboszlói földgázból előállított Pb-termelés az évi 200 ezer tonnát is meghaladja majd. Az algyői földgáztermelés emelkedésével, (1973-ra az évi 1 milliárdos többlet mennyiséget irányozták elő), a teljes alföldi földgáztermelés is lényegesen emelkedik. Az alföldi földgáztermelés a jövő évben már a 4 milliárd köbméteres éves szintet is eléri. A termelt gáz az algyő—vecsési nagy átmérőjű távvezetékbe kerül, ahonnan Budapesttől Ózdig az összes bekapcsolt fogyasztóhoz eljuttatható a kiépített országos távvezetéki hálózaton keresztül. Új nagy fogyasztó belépése 1973-ban sem várható, zonban a régi fogyasztók növekvő igénye teljes mértékben kielégíthető. A végleges üzem elkészülte után a Péti Nitrogénművek lép be évi 1 milliárd köbméteres fogyasztási igénnyel, de ezenkívül jelentősen emelkedik a budapesti fogyasztás is. Az előrejelzések és igények szerint Budapest fogyasztása el fogja érni az óránkénti 240 ezer __ köbméteres csúcsot is. Éves szinten pedig mintegy 300 millió köbméter alföldi földgáz kerül a fővárosba. F. L ttíTIKK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —TUDOSÍTÁSOK % Örkény István kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Örkény István írónak 60. születésnapja alkalmából írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken dr. Símer Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes adta át. KNEB-vizsgálat a bejelentések és a panaszok intézéséről A népi ellenőrzés szerveihez az elmúlt évben 9535 beadvány érkezett: 6362 közérdekű bejelentés és 3173 magánpanasz vagy kérelem. A beadványok száma az 1970. évihez viszonyítva csekély mértékben, mintegy 5 százalékkal csökkent. A névtelen bejelentések száma növekedett s a megelőző évi 20 százalékkal szemben mintegy 25 százalék volt 1971-ben. A névtelen bejelentések kivizsgálása körülményesebb, nehezebb, hiányzik az a segítség, amelyet a bejelentő közvetlen információja nyújt, figyelmen kívül hagyni azonban nem lehet. Több évi tapasztalat bizonyítja, hogy a névtelen bejelentések többsége megalapozott Viszonylag kevés a rosszindulatú vádaskodás. A téma: szexuáletika Az újpesti tanács és a IV. kerületi egészségügyi, oktatási intézmények, a különböző társadalmi szervezetek fontos feladatnak tekintik a diákok körében végzett szexuális felvilágosító munkát, a tervek szerint rendszeresítik a tudatos családtervezéssel, a családvédelemmel kapcsolatos előadásokkal, amelyek a szexuális élet egészségügyi problémáin túl hangsúlyosan foglalkozik az erkölcs, a felelősség kérdésével is. Az elhatározás időszerű, hiszen az elmúlt évben a kerületi abortuszbizottság előtt megjelent nők 16 százaléka volt 20 éven aluli. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott az ÉDOSZ székházban. Első napirendi pontként Gál László, a SZOT titkára beszámolt a kongresszus óta végzett munkáról. A bérek alakulásáról szólva elmondta, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban tavaly az állam egymilliárd kétszázkilencven millió forinttal segítette elő a bérarányok javítását. Említést tett a családi pótlékok emeléséről, valamint a nyugdíjasok helyzetét javító intézkedésekről is. A beszámoló a lakáshelyzettel is foglalkozott. Jelentős eredményként emelte ki, hogy 1971-ben 75 000 lakás épült. Hangsúlyozta azonban, hogy egyre nagyobb gondot okoz a negyedik ötéves tervidőszakra elhatározott lakások, s különösen a tanácsi lakások felépítése. Főként a költségek tetemes növekedése fékezi az építkezéseket. A szakszervezetek vizsgálják a lakásrendelettel összefüggő gyakorlati problémákat is, és javaslataikat, állásfoglalásaikat eljuttatják majd a kormányhoz^