Szolnok Megyei Néplap, 1973. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-12 / 109. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 4 KGST kollektív valutája Infláció ellen biztosítva 3. Részletek K. Mirosnyicsenko tanulmányából A transzferábilis rubel, mint szocialista nemzetközi valuta jellemzésénél fontos rámutatni, hogy csak aranytartalmában (0,987412 gramm tiszta arany) és részben elnevezésében mutat hasonlóságot a Szovjetunió nemzeti valutájával, a szovjet rubellel. Funkcióit és gazdasági természetét tekintve a transzferábilis rubel a nemzeti valutáktól függet- Csak bankszámla pénz A KGST-országok nemzeti valutái csak az egyes országok belső fizetési forgalmát, ezen belül készpénzforgalmát szolgálják ki. A transzferábilis rubelt csak a külső, nemzetközi elszámolásoknál használják fel, bankjegyek formájában nem kerül forgalomba, csak a bankszámlákon lebonyolódó készpénz nélküli elszámolásokban funkcionál. A nemzeti valuták vásárlóereje az áru belső árával, a szolgáltatások belső értékével függ össze, ezeket a szocialista országokban tervszerűen alakítják ki. A transzferábilis rubel vásárlóerejét a KGST-országok egymás közötti külkereskedelmének árszínvonala szabja meg. Ezek az árak, mint már említettük, stabilak, az országok egyeztetik őket egymás között és A KGST-országok és a fejlett kapitalista országok között az áruforgalommal, hitelekkel és más műveletekkel kapcsolatos elszámolásokat amerikai dollárban, font sterlingben, nyugatnémet márkában, svájci és francia frankban, olasz lírában stb. bonyolítják le. Ez az elszámolási rendszer egyoldalú, a szocialista országok számára nem előnyös. Mielőtt lehetőséget kapnának arra, hogy ezekért a valutákért árukat vásároljanak, el kell adniuk termékeiket a kapitalista világpiacon, azaz lényegében előleget kell adniuk a kapitalista országoknak nemzeti erőforrásaik egy részének átadásával. És bár ez a rendszer megköveteli a szocialista országoktól, hogy létrehozzanak és bizonyos szinten tartsanak tartalékokat a kapitalista országok valutáiban, amelyek a kapitalista valutáris rendszer krónikus válsága és a növekvő infláció körülményei között szüntelenül ki vannak téve az elértéktelenedés veszélyének, a szocialista országok valutái pedig több okból is még nem kapcsolódtak be a világ fizetési forgalmába és nem konvertálhatók más valutákra, ez az elszámolási rendszer nyilvánvalóan még fennmarad. A KGST-országok elszámolásaikat a KGST-n kívüli szocialista országokkal lenő önálló valuta. A KGST-országok nemzeti valutájától eltérően a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tanácsának döntése alapján kerül a fizetési forgalomba, a KGST-országok hiteligényeinek határain belül, amit kölcsönös kereskedelmi forgalmuknak és gazdasági együttműködésük más formáinak fejlődése határoz meg. nem függnek a kapitalista világpiacok konjunkturális áringadozásaitól. Mivel a KGST-országok egymás közötti áruforgalma és fizetési forgalma tervszerűen fejlődik, kiegyensúlyozottan és stabil árak alapján, a transzferábilis rubel „biztosítva van” az infláció veszélye ellen és védve van a kapitalista valutáris rendszer válságjelenségeinek hatásától. Sem a kapitalista valuták utóbbi években végrehajtott többszöri leértékelései és felértékelései, sem az „aranyláz” meg-megújuló rohamai a nyugati valutáris világban nem tudták megingatni a transzferábilis rubel szilárdságát, nem tudtak kárt okozni az országok e valutában felhalmozott tartalékainak. A világpiac árszínvonalán A zárt klíringvalutákban bonyolódó elszámolások bilaterális rendszere a partnerországokra nézve bizonyos előnyökkel jár. Szükségtelenné teszi konvertibilis tőkés valuta beszerzését és megfelelő valutatartalékok kialakítását. A KGST- országok és a fejlődő országok között megkötött kereskedelmi és fizetési egyezmények többsége előirányozza a kölcsönös áruszállítások hozzávetőleges egyenlőségét és az egyik ország exportjából eredő bevétel felhasználását áruvásárlásokra a másik országban. Az árakat rendszerint a kapitalista világpiac valutáiban és árszínvonalán határozzák meg (ami az egyenlő értékek cseréjének látszatát megteremti ugyan, de ezt nem mindig biztosítja ténylegesen is). A bilaterálisan valósítják meg: Albániával, Kínával, Észak- Koreával és a VDK-val kliringrubelben (Kínával más valutákban is), Kubával kubai pesóban, Jugoszláviával kliring USA-dollárban. A KGST-országok gazdasági integrációjának Komplex Programja előirányozza a fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésük további bővítését. Ilyen körülmények között érdekes a KGST-országok és más országok közötti együttműködés formáinak tanulmányozása, kimunkálása és további tökéletesítése a pénzügyi kapcsolatok részét képező bankok közötti valutáris elszámolások területén. A KGST-országok elszámolásaikat sok fejlődő országgal elszámolási (klíring) USA-dollárban (Algéria, Afganisztán, Brazília, Guinea, Görögország, BAK, Irak, Libanon, Mali, Marokkó, Szíria, Tunézia, Törökország, Ecuador stb.) elszámolási font sterlingben (ÉAK, Sri Lanka, Ciprus, Kambodzsa, Szíria, Szudán stb.), valamint a fejlődő országok elszámolási nemzeti valutáiban (India, Pakisztán, Ghána, Ciprus, Mali, Marokkó, Tunézia) bonyolítják le. Mint ebből a rövid felsorolásból látható, az ugyanazzal az országgal bonyolódó elszámolásokhoz néhány esetben többféle valutát is felhasználnak. Ugyanakkor a kapitalista országok valutáiban megvalósuló bilaterális klíringelszámolások rendszerének számos lényeges hátránya is van. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk, hogy az áruforgalom kényszerű kétoldalú kiegyenlítése megnehezítheti az áruforgalom fejlődését, mivel a nagyobb lehetőségekkel rendelkező partner szállításainak szintjét megszabják a szerényebb lehetőségekkel rendelkező partner szállításai. Ezenkívül az egyik országgal kétoldalú számlán lebonyolított elszámolások ténylegesen kialakult pozitív egyenlegét nem lehet felhasználni más országokkal az elszámolásokra, ami növeli a nemzetközi elszámolásokhoz szükséges eszközök iránti igényt és különleges intézkedéseket követel meg e szaldó rendezése céljából (ezek a hiányosságok bizonyos mértékig a KGST-országok kétoldalú elszámolási kapcsolatait is jellemezték a transzferábilis rubelben lebonyolított sokoldalú elszámolási rendszerre való átmenet előtt). Továbbmenve, a kapitalista országok elszámolási valutái még a korlátozott kétoldalú elszámolási rendszerben való felhasználásuknál is ki vannak téve a valutaválság hatásának. Felhasználásuk a megfelelő kapitalista valuták elértéktelenedése esetén kárt okozhat az országoknak. Azt az országot fogja veszteség érni, mely több árut szállított és amelynek a kétoldalú számlán pozitív szaldója van. Jól jár az adós Ezzel szemben indokolatlan haszonhoz jut az adós ország, mely kevesebb árut szállított és az elszámolásokban adósságai gyűltek fel. Tehát a valuta elértéktelenedéséből adódó veszteségek elkerülésére ebben az elszámolási rendszerben az országoknak nem az export növelésére és az elszámolások aktív szaldójának kialakítására kell törekedniük, hanem az áruszállítások csökkentésére és az adós pozíciójának előnyben részesítésébe. Végül, mivel a kapitalista valutákban lebonyolódó kétoldalú elszámolások rendszere szorosan összefügg az áruknak ugyanezen valutákban kifejezett piaci áraival, melyek spontán ingadozásoknak vannak kitéve, ezért ez a rendszer „elősegíti” egyik vagy másik fél veszteségét és a nem egyenlő értékek cseréjét az árak minden jelentősebb megváltoztatásánál. (Folytatjuk) Elszámolás a tőkés országokkal Filmfesztivál Strasbourgban befejeződött, Cannes-ban megnyitották Csütörtökön Strasbourgban befejeződött az emberi jogokkal foglalkozó harmadik nemzetközi filmfesztivál. A nagydíjat „A rászedettek” című Szíriai filmnek ítélték oda, amely palesztínai menekültekről szól. Külön díjat kapott egy szovjet, egy francia—mauritániai és egy svájci film. Ünnepélyes keretek között nyitt meg csütörtökön este Cannes-ban a 26. nemzetközi filmfesztivál. A megnyitáson jelen volt Maurice Druon francia kulturálisügyi miniszter is. Ingrid Bergman világhírű svéd filmsztár, a fesztivál zsűrijének elnöke szinte győzelmi fogadtatásban részesült A vetítések sorát egy amerikai rock-musical-film bemutatásával kezdték. Öt év műkincscsom [részeiért Törökország szigorú intézkedéseket tesz a régiségek és a műkincsek illegális kicsempészésének megakadályozására. Kormányközi bizottság foglalkozik a csempészeket sújtó büntetések megszigorításával. A héten új törvény lépett hatályba, amelynek értelmében a műkincscsempészek öt évig terjedő börtönnel és súlyos pénzbüntetéssel sújthatók. Miért kilencven szám? Sokan és sokszor feltették már a kérdést, hogy miért éppen 90 szám közül kell kiválasztaniuk a lottózóknak az öt nyertes számot? Miért nem száz, vagy ötven közül? Miért épp öt számmal kell próbálkozniuk? A kérdések megválaszolásához a szerencsejátékok „történelemkönyvében” több, mint 350 évet kell visszalapozni. A lottó bölcsője ugyanis Genovában ringott, méghozzá a feljegyzések szerint az 1620-as években. Ebben az időben a város öt tanácstagi helyére alkalmakként összesen 90 polgár pályázhatott. Hogy közülük ki legyen végül is az öt szerencsés, azt Fortunára bízták. A 90 nevet külön-külön papírlapokra írták föl, s egyszerű sorshúzással döntöttek alighanem azért, hogy a személyes kiválasztás felelősségét áthárítsák a szeszélyes istenasszonyra. A sorshúzást minden alkalommal nagy érdeklődés kísérte, olyannyira, hogy a genovaiak közül sokan előre fogadásokat kötöttek, ki lesz az öt új tanácstag. A fellobbant játékszenvedély szinte tálcán kínálta az ötletet: tanácstagoktól függetlenül is rendezzék meg időről időre a „sorshúzást”. A 90 nevet 1—90-ig terjedő számokkal helyettesítették, s ez a játékforma végérvényesen polgárjogot nyert. menyasszony: Csokonai Lillája Egy amatőr régész felfedezései Bármennyire debreceni volt Csokonai, gondolatai egész életében visszatértek a Komárom megyei Dunaalmásra, szerelméhez, a híres Lilla-dalok ihletőjéhez, Vajda Júliához. Dr. Ferenczy Miklósnak, a helyi körzeti orvosnak, aki szenvedélyes amatőr régész, nagy érdeme van abban, hogy Csokonai és Lilla emlékét sok minden, köztük a Lilla-szoba is őrzi a faluban. Orvostörténeti kutatásai során bukkant rá évekkel ezelőtt egy 1844-es anyakönyvben Júlia második házasságának bejegyzésére, amelyben a menyasszony így szerepelt: „Vajda Júlia asszonyság, néhai vitéz Csokonai Mihály Lillája”. Ez keltette fel az érdeklődést, és azóta fáradhatatlanul kutatja Csokonai életének, munkásságának Vajda Júliához fűződő momentumait. Most összeállította Csokonai Komárom megyei tartózkodásának emlékeit. A költő először 1797 márciusában járt a megyében. Komáromba látogatott, mert meghallotta, hogy a vármegye „nemesi felkelés ügyében” közgyűlést tart. Itt írta meg „A nemes magyarságnak felsülésére” című költeményét, melyet egy íven ki is adott. A városban élő volt debreceni diáktársa, Édes Gergely református pap révén került be az irodalmat és költészetet kedvelők helyi társaságába. Itt mutatták be Vajda Júliának, Vajda Pál gabonakereskedő lányának. 1973. május 12. Változások Ausztrália külkereskedelmében Az ausztrál kormány úgy döntött, hogy a demokratikus Vietnammal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, Kubával, a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelmében enyhíti az úgynevezett katonai fontosságú cikkek kivitelének megszorítására irányuló intézkedéseket, s ezentúl minden országgal azonos alapon bonyolítja le kereskedelmi árucsere-forgalmát. Automata világítótorony A tengerparti világítótornyok még ma is nélkülözhetetlen támporttok a helymeghatározásban, vagy a veszélyes helyek elkerülésében. A képen látható „előregyártott” világítótorony a legújabb konstrukciók egyike. Telepítésénél, a kijelölt helyen először egy hajóval odavontatott, henger alakú pillértestet süllyesztenek a Stockholmban bejelentették, hogy Svédország közölte Dániával: hajlandó hozzájárulni a két ország között 73 millió font sterling költséggel építendő alagút finanszírozásához. Az alagút A perui kormány államosította az ország halászati és halfeldolgozó iparát. Az intézkedés több amerikai tulajdonban lévő vállalatra is vonatkozik. A világ hallisztellátásának 45 százalékát Peru állítja elő. Hét évvel ezelőtt az ország halászflottája tízmillió tengerfenékre, majd kaviccsal, kőzúzalékkal, cementkeverékkel töltik ki, és az egészet cölöpökkel vagy láncokkal a tengerfenék szikláihoz rögzítik. Ezután teleszkópszerűen egymásba illő, egyre kisebb átmérőjű hengereket emelnek rá. A világítótornyok újabban egyszersmind meteorológiai és tengerkutató állomások is. építésének befejezését 1985- re tervezik. Elkészülte után nagymértékben meggyorsítja majd a forgalmat a két skandináv szomszéd ország között. 1 tonna szárdellát fogott ki, és ezzel világviszonylatban az első helyre került. Azóta — részben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt — válságba került a halfeldolgozó ipar. Ez késztette a perui kormányt az államosításra. Alagút épül Svédország és Dánia között Államosítás Peruban Korszerűsítik Prága kereskedelmi hálózatát A Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében Prága kereskedelmi hálózatát úgy kell átépíteni, kiszélesíteni, fejleszteni, hogy az megfeleljen a szocialista nagyváros igényeinek. A jelenlegi ötéves terv folyamán majdnem 50 ezer négyzetméter eladótér épült Prágában, ami 25 százalékos növekedést jelent a jelenlegi állapottal szemben. Új áruházak épülnek a Köztársaság téren 21 ezer négyzetméter és a Nemzeti úton 12 ezer négyzetméter eladótérrel. Természetesen nem szabad megfeldkezni a szaküzletekről sem, amely iránt a városközpontban mind a belföldiek, mind a külföldiek részéről nagy érdeklődés nyilvánul meg. Mélytengeri kutatás A Szovjetunió részt vesz az amerikai Deep Sea Drilling Project elnevezésű, mélytengeri kutató-fúrási munkában, és erre a célra évenként egymillió dollárt áldoz, vagyis a teljes művelet költségeinek egytized részét. Ez a döntés a Moszkvában, 1972. május 24-én aláírt tudományos és műszaki együttműködési egyezmény, valamint a szovjet— amerikai vegyesbizottság márciusi ‘washingtoni ülésének eredményeként született meg. Az elmúlt évben hat országot (Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada, Japán, az NSZK és a Szovjetunió) szólítottak fel a részvételre. Ezideig egyedül a Szovjetunió válaszolt pozitívan. Igazságtalan jövedelemelosztás Írországban Az írországi egészségügyi miniszter adatai szerint az ország lakosságának majdnem 25 százaléka — 650 ezer személy, — a hivatalosan megállapított legalacsonyabb életszínvonalat sem éri el. Mindenekelőtt a sokgyermekes családoknak a sorsa ez. Az írországi szakszervezeti kongresszus egyik tanulmánya megállapította, hogy ugyanakkor az ország lakosságának 5 százaléka ^ «a nemzeti jövedelem 72 százalékával rendelkezik.