Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-01 / 204. szám

IÜ HI 2004. Szeptember 1., szerda A Az arculat építése Egy község számára az egyik legfontosabb, hogy mi­lyen képet tud magáról mu­tatni a betérő vendégnek. Ezen az arculaton szeretne javítani az önkormányzat Minden településen létezik olyan épület, tájegység vagy szobor, amely csak rá jellemző. Cibakházáról sokaknak a holt­ág, a templom, a Kossuth-ház jut eszébe. Azonban nem csupán a múlt emlékei teszik széppé ezt a községet, több új alkotás, épít­mény készült el az utóbbi időben. Nagyon kedvelt a helybéliek kö­rében a szökőkút, mely egyúttal kiváló minőségű artézi vizet is ad. Legalább ennyire népszerűek lesznek valószínűleg az új busz­megállók, melyek közül az elsőt hamarosan befejezik. Összesen öt ilyet tervezett a képviselő-testület fölépíteni. Szépsége mellett legalább ennyire fontos tartóssága és a praktiku­ma, lévén a régi megállókat ha­mar tönkretette az idő vasfoga, s már nem nyújtottak védelmet az eső és a hó ellen. Hamarosan ilyen buszvárók lesznek a településen CIBAKHÁZA AZ ÚJ ÉVEZREDBEN TERMÉSZETI KINCS. Cibakháza mellett található hazánk legnagyobb holtága. A Tisza egykori folyó­medrét a szabályozást tette „holttá”, ám mára nagy kincsévé vált a településnek, sokak szerint hasznosí­tása meghatározhatja a település jövőjét. ■ Új utak és járdák Egy többéves program során több kilométernyi járdasza­kaszt újítanak fel, illetve építenek meg a településen. Bár az anyagi lehetőségek Cibak­háza számára is nagyon szűkö­sek, az út- és járdaépítési progra­mot nem adhatja fel a település ve­zetése. Elsősorban pályázati forrá­sok előteremtésével próbálják biz­tosítani a beruházások anyagi fe­dezetét, így építenek meg például több kilométernyi járdát. Mint azt a polgármesteri hiva­talban megtudtuk, három eszten­dőre elosztva nyert Cibakháza tá­mogatást a megyei területfejlesz­tési tanácstól erre a célra. Idén 2,5 millió forintot költenek járdák ki­alakítására, ebből mintegy másfél kilométernyi hosszan újulhat meg a gyalogosok úttestje. - A helyszínek kijelölésekor fölállítottunk egy prioritási sor­rendet - tájékoztatta lapunkat dr. Őze Sándor polgármester. - Első­sorban azokon a helyeken épí­tünk járdát, ahol balesetveszélyes a jelenlegi. Ugyancsak fontos szempont, hogy a középületek biztonságosan megközelíthetők legyenek. De természetesen az egész településen arra törek­szünk, hogy minél hamarabb minden utunk és járdánk a lehető legjobb állapotba kerüljön. Az utak állapotának javítása rendkívül fontos feladat HOL ÉLÜNK Nehéz jelen, biztató jövőkép Cibakháza egykor Tisza-parti település volt, ám a folyószabályozás alapvetően megvál­toztatta a település mindennapjait Most eb­ből igyekszik előnyt kovácsolni az önkor­mányzat A dr. Őze Sándor polgármester által vezetett kép­viselő-testületnek komoly problémákkal kell szembenéznie. Az anyagi nehézségek még a túl­élést is veszélyeztetik, nemhogy a fejlődést. A község első emberével a jövőről beszélgettünk. - Mik azok az adottságok, me­lyek mentén kidolgozható egy fej­lesztési program? - Nem csupán a lokálpatrio­tizmus mondatja velem, hogy Ci­bakháza kiváló adottságokkal rendelkezik. A Tiszazug városai­nak közelsége földrajzilag jelent némi előnyt, a környező termőföldek jó minősé­ge a mezőgazdaság feltételeit javítja, demográfiai jellemzőink a térségben átlagon felüliek, míg a holtág olyan csodálatos természeti kincset adott a kezünkbe, mely tényleg egyedülálló. - Akkor feltételezhetően erre építik a jövőképü­ket is. - Nagyon fontosnak tartom, hogy jövőké­pünkben nyomatékosan szerepeljen a biztonsá­gos megélhetés lehetősége, mely egy fokozatosan fejlődő, megtartó erővel rendelkező településnek köszönhető. Természetesen a megélhetés és az ebből fakadó gazdasági helyzet alapvetően az előbb felsorolt adottságokra épül. De legalább ilyen fontosnak érzem kulturális értékeink védel­mét. Nagy energiát fordítunk a történelmi múl­tunkon alapuló hagyományőrzésre, a cibaki ifjú­ság neveléséért, kulturált szórakoztatásáért pél­dául ifjúsági házat szeretnénk kialakítani az úgy­nevezett Kossuth-házból. Értékeink megőrzésé­ben kiemelt szerepe van a jövőre tizenöt eszten­dős helyi újságunknak, mely egyedülálló a közsé­gek között a maga nemében. - Az elképzeléseknek feltételezhetően komoly gátat szab egyelőre az anyagi lehetőségek szűkös­sége. - Takarékos, a minimális működési feltételek­re szorítkozó költségvetést állítottunk össze. Na­gyon nehéz emellett akár csak pár százezer forin­tot is fejlesztésekre fordítani, ez szinte kizárólag pályázati sikerek függvénye sajnos. Amíg nem változik a finanszírozási rendszer, s nem a felada­tokhoz rendeli az állam a támogatást, ez nem is változik jelentősen. Azért igyekszünk mindent megtenni az előrelépésért, elkészítettük a telepü­lés jövőjét több évtizedre meghatározó rendezési tervünket. Sokat tettünk a település imázsának megteremtéséért, elindultunk és léptünk az inf­rastruktúrák fejlesztésében. Következetesek vol­tunk egy stabil humánpolitika kialakításában és előkészítettük a Holt-Tisza markáns szerepét is. - Ön szerint mit láthatnak majd itt a cibakiak és a betérő vendégek közép-, illetve hosszú távon? - Öt-tíz éven belül egy olyan települést, amely nagyon ügyel és épít a hagyományaira, de euró­pai arculatot ölt majd az itt élők igényeinek ma­gasabb szintű kielégítésében. Kiemelem ebből a már ez évtől érezhető arculatbéli változásokat, például az új buszvárókat, a díszkutat és az aka­dálymentesítést. Fontos lesz a közműszolgáltatás minőségének javítása, de kihagyhatatlan az intéz­mények korszerűsítése is. S végül említenem kell a 21. századi igényű útépítéseket és felújításokat is, amit már ez évben elindítunk, de csak jövőre lesz látványos. Az új diszkót a község egyik büszkesége A SZÖVETKEZETI ELNÖK Túróczi János I a Cibakházi Jár­áj Szövetkezet f _ . f elnöke. Szen­- m . J . | te az uniós jK ,../***' JI csatlakozás nagy lehetősé­ Im, J|t geket rejt ma­ «HL^W A­gában. - Élnünk kell azokkal a lehető­ségekkel, amelyek adottak a tele­pülésen. Ilyen talajminőséggel, ön­tözési lehetőségekkel kevés tele­pülés rendelkezik. A mezőgazda­ságban meg kell találjuk a község valamennyi gazdálkodójának megfelelő, előnyöket jelentő együttműködési módot. Ebben a szövetkezet a jövőben kezdemé­nyező szerepet kíván felvállalni. A kitörési pont azonban úgy gondo­lom, mégsem ebben, hanem a csodálatos környezetben, a vizek közelségében, a pihenésre, a rege­nerálódásra vágyóknak alkalmas feltételek kihasználásában rejlik. ■ AZ ALPOLGÁRMESTER Hegyes Zoltán számos szin­­t­ten megmu­tatkozó pénz­ •&*^***t hiány az önkormányzati szférá­ban is érezteti hatását. Közis­mert, hogy komolyabb fejlesz­téshez csak pályázati úton lehet forrásokhoz jutni. A pályázatok elkészítése sok időt és pénzt emészt fel, ennek ellenére tu­dunk eredményeket felmutatni. Fontosnak tartom, hogy az ön­­kormányzat az eddiginél többet törődjön a fiatalokkal, ennek ér­dekében első lépésként más tele­pülések ez irányú tapasztalatait is felhasználva, munkatársaim és a helyi fiatalok bevonásával a település ifjúságpolitikai kon­cepcióján dolgozunk. A KISEBBSÉGI VEZETŐ létében.­­ A kisebbségi önkormány­zat és a települési önkormányzat kapcsolata jó. A kisebbségi ön­­kormányzat próbál kiemelt fi­gyelmet fordítani a hátrányos helyzetű iskolásokra, és minden oktatásban részt vevőre, akik csak ezzel hozhatják be sok év­tizedes lemaradásukat. Ilyen se­gítségnyújtást jelent például a jól működő ösztöndíjpályázatunk. Ami hiányzik mindannyiunk­ból, az a tolerancia. Tolerancia közvetlen környezetünkkel, munkahelyen a munkatársaink­kal, embertársainkkal és a társa­dalommal szemben is. AZ ISKOLAIGAZGATÓ­ ­ünk csoda­­szép termé­szeti kincsei­nek kiaknázá­sa és hasznossá tétele több gene­rációnak ad még nehéz feladato­kat. A cél azonban annyira ne­mes, hogy közös küzdelemre is érdemes. Politikamentesen, mindannyiunk és unokáink örö­mére. A belátható jövő nagy vá­gya még többünk számára, hogy gyermekeink egy korszerű, köz­pontosított iskolában tanulhas­sanak. Önkormányzatunk terve­iben szerencsére szerepel e gon­dolat megvalósítása. Bízom ab­ban, hogy öt éven belül biza­kodva tekinthetünk ki a Damja­nich János Általános Iskola má­sodik emeletéről. A KLUBVEZETŐ Palotai László a község Ci­bak Imre Nyugdíjas­klubját vezeti, ez évben vá­­lasztották meg a telepü­lési Civil Fó­rum elnökévé. - Cibakháza a lassan fejlődő települések közé sorolható. Ta­lán kicsit nagyobb hangsúlyt kaphatna a környezet, a táj tisz­­­­tasága, rendje és védelme. Nyug­­­­díjasként úgy látom, az itt élő emberek zöme már túl van az öt­­venen. Nincs alternatíva, vállal­kozási fejlődés, munkahely. Fej­lődést csupán pályázatokból nem lehet elérni. Összefogás és bizalom nélkül nincs eredmény, csak gyűlölet. Azt hiszem, min­dig akad egy olyan ember, aki példát mutatva élen jár egy ne­héz helyzetű település fellendíté­­sében, felvirágoztatásában._■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. 7. OLDAL Képviselő-testület: Baksa István, Baja Ferenc, Batáné Tóth Katalin, Fekete Géza, Ferenczi Lajos, Hajdú József, Jáger János, Kulik László, László Imre, Nagyhajú Ferenc, dr. Tóbiás Ferenc Polgármesteri Hivatal 5462 Cibakháza, Szabadság tér 5. Tel: 56/477-001, 477-015 Fax: 56/577-032 Cibakházi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 5462 Cibakháza, Kossuth u. 32. Tel: 06-20/913-8356 Elnöke: Nagyhajú Ferenc Intézmények: Damjanich János Általános Iskola Cibakháza, Czibak I. tér 40. Tel: 56/577-003 Nagyközségi Óvoda Cibakháza, Czibak I. tér 18. Tel.: 56/477-053 Nagyközségi Bölcsőde Cibakháza, Petőfi u. 1. Tel.: 56/477-031 Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Cibakháza, Álmos u. 14. Tel.: 56/477-681 Nagyközségi Szociális Gondozási Központ Cibakháza, Szabadság tér 6. Tel.: 56/477- 219 Műszaki Ellátó Szervezet Cibakháza, Szabadság tér 5. Tel.: 56/477-155 Nagyközségi Művelődési Ház Cibakháza, Czibak I. tér 43. Tel.: 56/477-029 Nagyközségi Könyvtár­­ Petőfi u. 14. Tel: 56/477-048 Orvosi Ügyelet: Dr. Maczkó Péter, Szabadság tér 23/a. Tel.: 56/477-157 Dr. Litkei Tamás, Hősök tere 10/a. Tel.: 56/477-097 A nagyközségről: Történelem Első okleveles említése csak 1465-ből való, de már az Árpád­korban lakott hely volt. A XVI. század elejétől mezővárosként emlegetett Cibakháza a hódolt­ság alatt elpusztult, újjátelepítése 1717 után indult meg. A korábbi mezővárosi rangját 1832-ben szerezte vissza a fontos tiszai át­kelő- és vámszedőhely. Az 1848/49-es szabadságharc alatt többször kiemelt stratégiai sze­repet játszott: 1849 januárjában Perczel Mór, átkelve a Tiszán, megállította Windischgraetz se­regét, februárban a honvédsereg innen támadta meg a Nagykőrös környékén lévő osztrákokat, március 5-én Damjanich itt át­kelve került az ellenség hátába. A múlt századi tiszai szabályozás után átkelőhelyét és városi rang­ját is elvesztette, ugyanis a ka­nyarulatok levágásával messzire került a folyó.______________■ Polgármester: dr. Őze Sándor Alpolgármester: Hegyes Zoltán Jegyző: dr. Albrecht Sándor lélekszám: 4493 0­17 év: 1010 fő 18-59 év: 2567 fő 60 év felett: 916 fő

Next