Szózat, 1924. szeptember (6. évfolyam, 192-215. szám)

1924-09-14 / 202. szám

Nyíregyháza centennáriuma A város díszközgyűlést tartott • Megnyitották a jubiláris kiállítást Nyíregyháza városa most ünnepli századik évfordulóját az örökváltság szerződésének, an­nak a szerződésnek, amellyel megváltotta ma­gát a földesúri­­joghatóság­ alól. A centenáris ünnepségekre, amelyek egy álló hétig fognak tartani, Nyíregyháza városa meghívta a kor­mányt, a fővárost és az ország összes városait. Az ünnepségek alkalmából Nyíregyházára ér­keztek Rakovszky Iván belügyminiszter, Kószó István belügyi államtitkár, Kállay Tibor, Kál­­lay Tamás, Mózer Ernő és Szomjas Gusztáv nemzetgyűlési képviselők, valamennyi ma­gyarországi város polgármestere élükön dr. Jás­pőcz Jenővel, Budapest székesfőváros pol­gármesterével. A vendégeket szombat délben a­ pályaudvaron dr. Bencs Kálmán kormány­­főtanácsos, a város polgármestere fogadta és üdvözölte. Az üdvözlésre Rakovszky Iván bel­ügyminiszter válaszolt egy pár keresetlen szó­val. A pályaudvarról a miniszter és kísérete Kállay Miklós főispánhoz hajtatott. Délután három órakor az előkelő közönséggel zsúfo­lásig megtelt evangélikus templomban meg­kezdődött az ünnepségek legkiemelkedőbb ak­tusa, a díszközgyűlés, melyet a városi dalárda a Hiszekegy éneklésével nyitott meg. Mély csendben emelkedett szólásra dr. Bencs Kál­mán polgármester és elmondta megnyitó be­szédét, melyben üdvözölte a kormány képvise­lőjét, Rakovszky Iván belügyminisztert, felol­vasta a helyettes miniszterelnök üdvözlő táv­iratát, üdvözölte a jelenlevő notabilitásokat, valamint a városok és törvényhatóságok, a m­agyar királyi honvédség, a debreceni gróf Tisza István tudományegyetem, az iskolák, a posta és a magyar államvasút küldöttségeit. Ezután Szobor Pál városi főjegyző részletes beszéd­ keretében ismertette az örökváltság történetét. Ezután K­ubovszkij Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. Beszédében visszapillan­tást vetett az örökváltság történetére és rá­mutatott arra, hogy a tárgyalások az akkori Nyíregyháza község és földesurai között a leg­békésebb mederben folytak és e tárgyalások befejezése is a legteljesebb egyetértéssel tör­tént meg. S így Nyíregyháza város száz­ év alatt az ország egyik legvirágzóbb váro­sává fejlődött. Amikor Nyíregyháza köz­sége megváltotta magát a jobbágyi szolgálta­tások terhe alól, szabadságot és függetlenséget kapott. Nagy kincs a szabadság és hogy erő a függetlenség olyanoknak a kezében, akik élni tudnak vele. De csapás a függetlenség annak a kezében, ki a felelősséget meg nem érti és ve­szedelmes a szabadság annál, aki a szabadság morális követelményét, az önfegyelmet, köte­lességtudást és higgadt ítélőképességet nélkü­lözi. Nyíregyháza város ezelőtt száz évvel ki­vívta függetlenségét és szabadságát és rá néhány évre már városi privilégiumokat is kapott. Nyíregyháza városa megmutatta, ho­gyan kell élni a szabadsággal és függetlenség­gel. Nyíregyháza város története mutatja, hogy vezetői mindig tudatában volta­k annak, hogy a jövőért kell dolgozni, anélkül azonban, hogy a múlt tanulságait elfelejtenénk. A város veze­tősége minden újítás iránt is fogékony volt, de sohasem hagyta el a régi tradíciókat, a val­lásos hitet, szorgalmat, munkakedvet és becsü­letességet. A mai százados évfordulón gondol­junk vissza arra, hogy ennek a városnak nem­csak múltja, de nagy és nemes tradíciói is vannak. Ebben az órában engedjék meg, hogy ezek a szent tradíciók megihlessenek bennün­ket. A város történetéből megérthetjük, hogy az idők fejlődésének, gazdasági és társadalmi előrehaladásának első és legbiztosabb pillére az emberek szorgalma és becsületessége. Ha e pillérekre épü­lünk, akkor a mai nemzedék lel­kébe is beleszivódnak a nemes tradíciók és akkor egy uj dicsőséges száz esztendőt fogunk megérni. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után dr­.Geduly Henrik, a tiszai ágostai evangélikus egyházkerület püspöke mint képviselőtestületi tag állott fel szólásra és rámutatott azokra a nagyszabású változatokra és arra a egyfokú ta­karékosságra, amely száz esztendővel ezelőtt lehetővé tette, hogy az akkori Nyíregyháza köz­ség össze tudja hozni az örökváltság összegét. Az 1824-ben lefizetett összeg mai pénzértékben mintegy hatvannyolcmilliárdot jelent. Ugyan­ezen arányok szerint Debrecen hétszázötven­­­mlliárdot, Budapest székesfőváros pdig ezer­­háromszázhatvanmilliárdot kellett volna hogy­­­időzzön. Szembe állítja az ősi áldozatkészség­gel a mai­­társadalmat romlott közfelfogásával, közcélokra áldozni nem­ akarásával. Vissza kell térnünk őseink erkölcseihez, mert csak az ilyen erkölcsi erő birtokának tudatában kiálthatjuk joggal oda a trianoni határokon leskelődő ál­győzők felé: tietek a jelen, miénk a jövő. Ez­után a városok és törvényh­atóságok képviselői üdvözölték Nyíregyháza város közönségét, köz­tük dr. Sipőcz Jenő Budapest székesfőváros polgármestere, aki a nagyobb testvér szerete­­tét tolmácsolta a kisebb testvér iránt és üdvö­zölte a várost, mint a városok országos kon­gresszusának elnöke is. A debreceni tudomány­egyetem részéről dr. Pokol József egyetemi ta­nár mondott üdvözlő beszédet. A lélekemelő díszközgyűlés a Himnusz eléneklésével ért vé­get. Utána a miniszter a városi tanács kíséreté­­ben a kiállítási főépületbe ment, amelynek er­kélyéről Bodor Antalnak, az Országos Faluszö­vetség elnökének beszéde után a kormány ne­vében megnyitotta a kiállítást. Este nyolc órakor a városi színházban ün­nepi hangverseny volt, amelyen nagyszámú díszes és előkelő közönség vett részt. Vasárnap délelőtt a városok országos kongresszusának állandó bizottsága tart ülést a városháza nagytermében dr. Sipőcz Jenő elnök­letével. Az ülésen, amelyen a magyarországi városok polgármesterei vesznek részt, sok ak­tuális kérdést fognak megbeszélni. Délben a Korona-szállóban több száz terítékes bankett lesz, amelyet délután a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület lóversenye követ. Vasár­napi nap programmján még egy nagyszabású sportünnepély is szerepel, a napot pedig a Gazdaszövetség táncmulatsága fejezi be. Nyíregyháza város önállóságának századik évfordulója alkalmából dr. Fass József helyet­tes miniszterelnök a magyar királyi kormány nevében a következő üdvözlő táviratot intézte a város közönségéhez: „Méltóságos dr. Berns Kálmán kormány­­főtanácsos, polgármester urnak, Nyíregyháza. Nyíregyháza város hazafias közönségét a város önállóságának 100-ik évfordulója alkal­mából a magyar királyi minisztérium nevé­ben szívem teljes melegével köszöntöm. Száz év alatt az ősök szerény alkotása az ország első városai sorába küzdötte fel ma­gát és népe­­­k szellemi kiválóságával, nagy kultúrérzékénél, lankadatlan, célirányos mun­kásságával hazánk, szellemi és gazdasági éle­tének egyik igen fontos fénylőjévé vált. Isten áldása kisérte a város további fej­­­lődését. Vass József s. tc.­­ helyettes miniszterelnök.” BELPOLITIKA Az olasz követ az egységes párt vacsoráján Az egységes pártban tegnap este párt­vacsora volt, amelyen megjelent Durini di Monza olasz követ is feleségével, továbbá gróf Vinci és herceg Pignatelli di Manic Celvo. A vacsorán megjelent párttagok részéről Pekár Gyula mondott olasz nyelven felköszöntőt, amelyben rámutatott az olasz és magyar­­nem-­­­zet között, fennálló régi kapcsolatokra és szim­pátiára és a megjelent olasz vendégekre ürí­tette poharát. Pekár Gyula felköszöntőjére Durini di Monza olasz követ válaszolt. Jigorasztó alispán nyilatkozata­­ a Sbeügyminiszter vármegyé Kfjel intézett körrendeletéről A belügyminiszter — mint ezt már jelen­tettük — legutóbb körrendeletet intézett a vármegyékhez, mely a vármegyék háztartásának rendezésére, a vár­megyei adórendszer reformjára és esetleges újabb t­i­szt­viselő elbocsátások­ra vonatkozólag tartalmaz uta­sításokat. Az új rendelet intézkedéseit illetőleg kér­dést intéztünk dr. Agarasztó Tivadarhoz, Pest vár­megye alispánjához, aki kérdéseinkre a a következő­ket válaszolta: — Az adózás tekintetében a rendelet annyiban teremt új helyzetet, ho­gy eddig a vármegye adna­­tsvziatív kiadásait a pótadókból fedezte, ezentúl azonban a városok és községek mint ilyenek járul­nak hozzá majd a vármegye háztartásának költsé­geihez és a városok és községek feladata lesz majd ezeknek az összegeknek pótadók útjára való fedezé­séről gondoskodni. Lényegesebb változást jelent a rendelet a vármegyék költségvetését, illetően. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az állam a felmerült­ sürgős kiadásokra előlegeket folyósított amelyeket azután a vármegyék a pótadóból befolyt jövedelmük­ből fizettek vissza. A belügyminiszter rendelete ér­telmében azonban az I­ttam ezeknek az előlegeknek a­ folyósítását beszüntette, így most a vármegyék­nek meg kell várni­, am­ig a pót­adókból elegendő fe­dezet gyűlik össze, valamely kiadásra és csak az­után folyósíthatják a szükséges összeget. Sürgős esetben kénytelen a vámügyi kölcsönt felvenni, ami természetesen lényegesen megdrágítja az admissztrá­­ciót, mert hiszen a kölcsön után kamatokat is kár fizetni.­­ Ami az újabb tisztviselőelbocsátásokat mi a magaink részéről már végrehajtottunk úgy l­ét­­ezor­­edukációt és semmi esetre sem tartanék helyes­nek újabb elbocsátásokat. Hiszen éppen a­­mi me­gyénk területe nem csonkult meg, lakossága­­szapo­rodott, tehát az adminisztratív munka sem keves­­bedett, hanem ellenkezőleg szaporodott. Mindenesetre tartani lehet tehát attól, hogy ha további redukció következik be, nem tudjuk ellátni a munkát. öt Keresztény Nemzeti Néppárt értekezlete A Keresztény Nemzeti Néppárt értekezlete. A Keresztény Nemzeti Néppárt kerületi szervezeteinek vezetői folyó hó 15-én, hétfőn este 7 órakor a párt központi helyiségében (Wennekheim-pal­ota, VK­L. Reviczky­ utca 1.) kerületvezetői értekezletet tartana­k. Megjelent a rádió­rendelet M­int a Magyar Távirati Iroda, jelenti, a­­­aras­kedelemügyi miniszter rendeleteit­ adott ki a nem­­fémvezetékes (rádió) táviró-, távbeszéd- és villanyos­­jelző berendezésekről, valamint az ilyen berendezés­hez szükséges készülékek és alkotórészek gyártásá­nak és forgalombahozatalának szabályozásáról". A rendelet a következő intézkedéseket tartalmazza: 1. Minthogy az államinak a távírda-, a táv­beszélő- és egyéb vilamosberend­elésekről szóló 1898: XXXI. t.-e. 1. §-ában meghatározott ,fenntartott­ jog» kiterjed az olyan berendezésre is, amely­­leteknek, híreknek, képeknek vagy hangoknak villamosság utján, fémvezeték nélkül vagy fém­vezetéken ix magas­­»ezgésű­ áramok segélyével adására vagy felvevésár« szolgál, ennélfogva bárki másnak arra, hogy a ana­­ivyar állam területén ilyen berendezést létesíthessen és üzemben tarthasson, a kereskedelmi miniszter elő­zetes engedélyét kell kieszközölnie. 2. §. Az 3. é.-ban említett berende­zéshez szüksé­­g­es készülékeket és alkotórészeket elszállta­k kül­földről behozni, megszerezni, raktáron vagy­­náci­nál tartani, használni, másra átruházni vagy lazák­­kal kereskedni, szintén, csak a k­ikereskede­lemügyi mi­niszter előzetes engedélye .­."apján szabad. A­z említett készülékek és készülékalkotórészerc előállítására csak olyan iparos (gyáros) ka­pha­t en­gedélyt, aki szabályszerű ,igazolvány va­gy iparenge­dély alapján villamosárramú (elektromos vilingitáed, erőátviteli, elektrotechnikai stb.) berendezéseknek,­ azok részeinek, valamint villamos védőeszközökonek felszerelésével, vezetékek létesítésével, javításával, illetőleg ezeknek a munkáknak valamelyikével fog­lalkozik. Az iparos engedélye alapján az általa, éft. állított készülékeket és készü­léka­l­kotórészeket el ia idegenítheti oly személyeknek, akik megszerzétü­kra a jelein­k értelmében jogosultak. A­z első bekezdésben említett készü­l­ékekkel fa készü­lék alkotó részeikke­l kereskedésre, ideértve annak behozatalát is, engedélyt csak oly személy kaphat, akinek elektrotechnikai cikkek árusítására az 6/5. iparjogosítványa van. 3. §. Az 1. és 2. szakaszban említett engedélyeik­valamelyikének elnyerésére irányuló kérvényben pontosan meg kell jelölni, szükség esetében meg­felelő rajzok csatolásával is fel kell tüntetni mt, hogy a folyamodó miire kér engedélyt. A­z engedély megadása esetében az engedély fel­tételei, illetőleg a közszempontból szükséges korkrelo­­zásokat a kiadandó engedélyokirat állapítja messz­e. 4- Azok, akik a jelen rendelet kihirdetésekor rádióadó vagy felvevőkészü­lék birtokában vannak­, rádióadó vagy fel­vevőkészülékek, illetőleg készülék­­alkatrész előállításával vagy­ adásvételével foglal­koznak, kötelesek ezt a kereskedelemügyi miniszterr­nek a rendelet megjelenésétől számított harminc nap alatt ajánlott levelében bejelenti és a jelen rendes létben megkívánt engedélyt kérni. A jelentésben pontosan le kell írni a berende afat, illetőleg a készüléket. 5. A 2. §-ban említett készülékek és alkotó­kfa majd csak azok részére szolgáltathatók ki, akik a IrirUS­kedelemügyi miniszter által kiállított engedélyekfael felmutatásával esetről-esetre igazolják, hogy a kia­vánt készülék, illetve alkotórész megszerzésére jogs­a­sultak. 6. Amennyiben a cselekmény súlyosabb b­ül­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ­el. 1. Aki az 1. § alá eső­­berendezést az ott meg­szállott engedély nélkül létesít vagy üzemiben tarja 2. aki az 1. § alá eső berendezéshez szükséges ké­szüléket vagy alkotórészt engedély nélkül elővrtt, külföldről behoz, megszerez, raktáron vagy magán­­ tart, használ, másra átruház vagy azzal kereskedik. A jelen § 1. pontjában meghatározott kihágás 250.000 koronától 3.000.000 koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel, jelen 4­2. pontjában meghatározott ki­­hágás pedig 1.000.(XX) koronáig terjedhető pénzbivis­­eléssel büntetendő. 1­7. 4- A jelen rendelet 6. §-a alá eső kihágások nem­­tében az eljáró hatóság intézkedik az engedély nél­kül üzemben tartott készülék használaton kívül hely­e­zése iránt. A­z elkobzásra a Blik. 61. $ rendelkezései irány­­adók. 8­ $. A jelen rendeletbe ütköző kihágás eseté­ben megtartott szemle határnapjától az illetékes postaigazgatósgot értesíteni kell és a szemle foga­natosításánál a m. kir. postának kiküldött közege je­­len lehet. 0. §. A rendelet a kihirdetésén az napját kér.a nyolcadik napon lévi életbe.

Next