Szózat, 1925. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
Ripka csendes paktumot kötött Kassaival Nyilvánosan szidják egymást, de titokban felosztották egymás között a kerületeket Kállay Tibort Indián kívül frontba állították Ripka mellé Csak néhány nappal ezelőtt számoltunk be a fővárosi liberális párt teljes,bomlásáról. Azóta ez a bomlási folyamat úgyszólván teljesen likvidálódott, mert a liberális pártot alkotó elemeik — a' faj-elmélet pravenciós ' törvényszerűségének engedelmeskedve — Vázsonyi fzooiáldemokratáikra támaszkodó pártjához csatlakoztak. A liberális párttban mindössze három árva maradt. Hassuk akinek egyelőre még v-nkMi bocsátott meg a. kőszívű Vázsonyi regátablyirakoncátlankodisáért. Sándor Pál. aiíit^^g.j,; személyes ellentét választ el. a törzsfőnöktől és Ugrón, aki viszont se n^id'-^hgf roz, se nem oszt. • • -hj)T.:Z j Totok látszólag függetlenül, de szoros lelki: nexusban, osztozik velük a tömegek-" való bús árvaságban a budapesti koznyikor! klasszikus alakja: Ilipka. . Tömege sem.Stassaiéknak, sem Rapiváitak, nincs. Természetes tehát, hogy egymásra...vannak utalni. Nem is számítva progíg^ipj^i színtelenjének azonosságát. Igaz^^m^y, hogy a liberális párt bomlása napján siettek Kassáiakpróbálkozását „életképtelen alakulásnak“ bélyegezni, viszont Kassai csak tegnap jelentette ki, hogy „éles küzdelmet indít Ripke hibrid pártja ellen“ — a kulisszák mögött azonban már sezet fogtak. • Ma igen jól informált helyen kijelentették munkatársunk előtt, hogy minden cáfolat ellenére igenis , vak tan tot kötött egymással Ripka ősi Kassal. . . Megegyeztet e egymással, hogy olyan kerti- Iciben, hol r Rpka listával indul, nem hírnek fel Rassaiék és viszont. Kiterjesztették ezt a megegyezést a választói agitációra vonatkozóan is, ami a nagyot jelent, hogy egyikpárt sem agitál a wHwrk kenlletében. Van olyan információnk is, ashély azt mondja, hogy Rassai ezt a paktumot tulajdonképpen Vázsonyiék érdekében kötötte, akik így egy csomó pesti kerületben megszabadulnak minden konkurrenciától. Kassai ezzel szeretné expiálni a haragos Vázsonyit,aki mellé már réges-régen visszavágyik. A cezaromániás Vázsonyi ugyan egyelőre, még hallani sem akar Kassairól, mert nem tudja megbocsátani, hogy mellette neki is mert vezéri ambíciója lenni, de lehet hogy ez a harag megenyhül, ha Kassai továbbra is kitartó szívóssággal tud udvarolni hajdani vezére kegyeiért. Ebben pedig senki sem kételkedik. ..Így azután könnyen tehetséges, , hogy Kassait az utolsó pillanatban mégis csak keblére fogadja Vázsonyi és akkor még árvább marad Sándor Pál és Ügyön. ők, ketten, csak azért nem csatlakozhatnak Vázsonyihoz, mert Sándor Pált, mint az OMKE elnökét a kor- Jícásfiiy ama ígéretei kötik, melyeket a zsidókereskedők egyesületének tett. Ugrón Gábortrak pedig tudvalévően egyetlen ambíciója, ,h'ő£y egyszer szelügyitiiniszter lehessen, a Bohlen-kabinetben. Ő tehát, posszibilitását mík akarja, eljátszani a szkcialistákkal való repaktálással. . ' ■'’’! No és hogy a halálosan csendes Kipkasziosról is beszéljünk, meg kell írnunk, hogy ■dfí már a kormánypárti gyorssegély sem tudott életet villanyozni a lankadt reményekbe. Tegnap, ugyan megalakult az egységes pártnak úgynevezett Kipka-segítő bizottsága, de ennek a megalakulásnak életképességét egy hallatlanul mulatságos momentum jellemzi. A bizottság elnökévé ugyanis Kállgy Tibort, Csonka-Magyarország legszomorúbb emlékű pénzügyminiszterét választották meg. Ez tegnap este történt.,Ma aztán a déli órákban egy liberális lap munkatársa megkérdezte Kállgyt: mi az elnöklete alatt megalakult Ripka-bizottság programútja? A kérdésre Kárlay meglepődve csodálkozott: — Programm* Bizottság? Aminek én vagyok az cipőke? Nem is tudok róla, hogy engem egy bizottság elnökévé választottak. Hát ez már így szokás Ripkáéknál. Őrajta már csak azok segíthetnek , akik nem is tudják, milyen magasztos feladat vár reájuk. 4 A zsidóság minél hívőbb, annál kevésbé adja fel a prozelita-gondolatot Ravasz László püspök a zsidóság támadásairól . Protestáns egyesülésre van szükség (A Szódat debrecenitudósítójától}) Ravasz László csunamehéla, református püspök, a reformátuusok aranyiszájú főpapja,országjáró fiijában -iaegévkráe&.Jipiiheálthi', Dezső -püspök városába is. hossad-diguanaíg- a debreceni főpap, Amerikát járja, ő. a .kálv.htte ta Kótoá-haípí csillogtassa zsenijének máéryszeed. értékeit. Debrecen magyar társadalomia egy igíjszivnágy főpap apostoli szózatától kapott közvetett gazdagodást abból az alkalomból, hogy a “Magyar Protestáns Irodalmi Társaság vacánpp .délelőtt Debrecenben matinét puiderc.i. A maiimén áv. Erdős József, Szele, György, Farkas Gyező és Vargha Gyula, előadása utól Kopf Béla, evan igéikus püspök mondott.. n mélyenjáró, baszédét a felekézetű türelem kérdéséről. Utána Lászlóreformátus püspök mondott nagy széteréd'ety • . 1. A keleti veszedelem .. ., \ — A •ijei'észtyénkség életének "— s nindenkor fiz volt a'legszebb munlái. a határszélieken, iitot egy misszió vé^e^A) j|fH tóány.Sággal szemben. "A kétezeréves éuvakliszgz•? milliós kruessztyériség hatalmas frenkja; Gmü-Inndtól, a 'fűzfőldig-és egész .szélességben átöleli; a világot. Azok a .misszionáriusok, akik ezt ’ a. roppant. nagy munkát elvégezték, a mik^- hálá-; ■jóra érdemesek. ■ n. , A ketelpn dolgozó. . misszionárius-öikséit^ idői óta azt írják, hogy kezd: » hitii.'k megrétiüttliíá. Aztmondják ,ugkiik a kínaiak és a japámuszeimikka t nítjátok neijiiik Krisztus tanát. mrkpB éz-.á‘Os#j»írátok a legnagyobb szenvedéseket? Ghew.(tisi:iu\foi% prófétai-lá2^,.doáás«ii tmutatják.’ hogy. iffeVd^njii nagyob)leg törtkrejk. ■ A zsidóság ellensége a kereszténységnek Lélektani .és történaleni meggonddolás alapján monwban. —.f«pijni»tta'beszédét a püspök — hogy a. gettókba szorított zsidóság, melynek telkét egy 4000 éves átöröklés tette fajilag öntudatossá, minél hirtebbo. ewnnál tevésbé adja fel a pilpeeliitagothdolaítot az eljövendő Messiás eszméjét. Nem más ez, shiút a ikonesztyénség állandó támadása. A keresztyénséget - -kétlem nagy tömbre osztom: gjörög.kehstl, igynázra.. . katolicizuiusti'a és piotaatoitaasmúsasa'. A görög-.kekdi eg.yháa ngi nagy- ^ozgn-hnákwíízíií ibtdye. Az anglikán egyház : •»kwn.-iévni ai, -gfirög-keleti vcL .A világomlásban a római katolikus egyház is megújult. A háború óta a tisztán protestáns államokbanis követségei vannak már a Vatikánnak- Ma a világ legnagyobb egyesületei a katolikus vallásos egyletek és fogvatatonasabb szervezetei a kongregációk. Ma több tegetárius van a világon mint bármikor a történet folyamán. Miért: Mert a katholicizmusban egyre halvasngult,így a dogmatikaikülsőségek és világszerte erős Krisztus, misztika, ébred. A katolikusok kezdenek érdeklődni a biblia iránt. ♦ízzel szemben a protestáns differenciálódás már a végletekig ment. Amerikában több, mint SÍk protestáns vallásfelekezet van. Így van ez, Hollandiában is s a francia református egyház egyetlen teológiai meggyőződés miatt oszlott két részre. Várjon hányat, lehetne ilyet Maagyarországon csinálni? A reformáció idején a protestantizmus kezében volt a kultúra és az erő. Akkor az irodalmi művek 99 és fél százaléka ■jnótésfáns volt, ma pedig ott poroskodnak azért az Íróasztalok fiókjaiban. . *- - )• ; ’ Legyen protestáns egyesülés . Elég volt a differenciálódás, legyen egészséges integrálás. Hirdetem, hogy a lelki mggújhodásnak egyházi princípiummal kell ,megindulsla. Nem református, nem evangélikus, de egyesült protestáns egyházi megújhodásra van szükség. A világháború után egy új, nagy lelki civilizáció folyik és ebben minekünk el kell helyezkednünk. A történészek és filozófusok ma, mint propozició majorokat, gondolatokat dobnak a közvéleménybe azzal a famtenciiával hogy a protestánsoknak nincs helyük Magyarországon. El akarják vitázni, hogy a protestánsoknak is vannak kulturális értékeik, hogy a mi lelkünkben nagy nemzeti eszmék élnek. Félre tehát a nagy előkelőséggel és mutassuk is meg a mi értékeinket. Teremtsünk életképes sajtót. — Arany János igazi megértői a kálvinisták, bár Arany lelke nem fejezi ki a protestáns gondolatot. Petőfi Sándor a költészetben a protestáns eszme lendülete. Mikor őket olvassuk, szívünkben meghúzódik: egy titokzatos húr. Keressük tehát az embereket, akik így éreznek velünk. A püspök gyönyörű beszéde után a matiné fa Himnusz, eléneklésével fejeződött be. Visszatérés / ...Térey Sándor neve eddig alig forgott,a,köz-, tudatban. Aki a Kisfaludy Társaság Freitós' pályázatán első díjat nyert „Visszatérés" című! ■regényét elolvassa, egy nagyon finomtollú, ben-, bőséges, halkszagú írót fog benne megismerni.. Regénye a nyolcvanas évek Magyarországában játszódik le. Tercsényi György a hőse, egy falusi magyar úr, fia. A fiúcskában nagyon korán muzsikus hajlamok mutatkoznak. Még az elmaradt vidéki környezet is fölismeri benne a kivételes hegedűstehetséget, biztatják az apját, ne, vettesse virtuózzá. De a kis kastély büszke gazdája hallani sem akar erről. Régi jó magyar szokásként jogásznak adja a fiút, akit pedig egyre kísért. Csábít a zene, a fel-felzsongó szavú művész elküldette. Az ifjú fölkerül Pestre, a patvar istaság mellett titokban a konzervatóriumba jár, művészkörnyezetbe kerül, egyszer magával a:áénetitánnal. Liszttel hangy-mseftyez, annak teljes megelégedésére. Beleszeret egy operaénekesnőnek készülő elvált asszonyba, egy melegszívű ,impreszárió őt is hangversenykör.úbra biztatja, de Tersényi György, a smi, bátortalan magyar ifjú nem mer arra az útra lépni, amelyre a lelke parancsolja. Az apja megtudja, hogy fia tilalma dacára nyilvános hangversenyt adott. A vérmes ember betegje tesz Göndrabanitónak és György riadtan siet le mellé aKüllőben lévő birtokra. Ott az apja tovább kergeti, a szürke prókátorösvényen. De valami elnénlíthatatlan házig egyre a fülébe súgja az ifjúnak: excelsior! Egy nyáron egy kis osztrák fürdőre kerül, ami összeakad gyerekkori ideáljával. A régi szerelem új jobbot vet ésTersényi György feleségül veszi a szép, hűvös Mariannert. De házasságuk nem boldog. Nagyon is ellentétes. Ildikek. Az asszony nem érti meg az ura művészvágyait.Mikor kis gyermekük meghal, teljes tesz közöttük a szakadás. Györgyöt, újra elfogja a muzsika, a művészet iránti leküzdhetetlen sóvárgás s mikor a derék öreg impreszárió felszólítja, hogy egy pesti, udvari hangversenyen hegedüljön,, nem, tud ellentállni. Félufcnaik és nagy sikere végleg eldönti a sorsát, további életútját. Térsényi most már tisztám látja, hogy egész világon igazabb barátja, hívebb hitvese,rajongóbbszerelmese, mint a művészete. Most visszatért hozzá, hogy soha többé el ne hagyja“. Ezzel végződik a regény, melynek finomságairól, szépségeiről es.ak .annyit mond ez a'türkteav- idevetett mese vázlat-, amennyit a. os.ukr ííi hegedűtök beszélhet egy melegzemgésű hegednel. Nemhiába, hogy muzsikus ti -Térét hőse, de egész könyve is úgy hat, mint egy betűkbe kottázott, halk szonáta. Látszik, hogy, zeneeadta zeneszerető ember írta. Halik kiréfiltként deistialá a történést, mindvégig valami szerdanállt,muzsikás hangulat. A hegedűművész lelkivilágának a rajza az egész. Gyáron zsongja el az író lápfi gyermekkor, egy ifjúság kis eseményeit, mígnem diadalmasan kicsendíti a, művészlélek teljes előnekapását, biztos ösvényre tépéseét. Maga a mese elég sovány, noha sok alak szerepel va. Leaényben. De az egészet fölemeli ez a fincsin, s®-ei hangulat, mely minden finomabb lelkű olvasóban meleg rezonanciát fog keltetni. A saeraőnek kedvelt könyve lehet Kelfen Zöld Henrikje és Jacobsen Lyhne Nielse. E két csitulás könyv hatása' leng át olykor-olykor ezen a komoly, finom hangszerelésű 'íráson, a höjj»'-: Tersényi György Mirének búrjaim et muzsikálja, előttünk egy művész benső vívódását, tépelődését, teljessé érését. . -Azilyen, könyveiben mellékes az esemény, lélekség. A „Visszatérés“ szélső regény.: a, togyimniabb, fék ki-ez azjtéseket igyekszik lamérblü ,klaéndíneni. A halk történét kissé vélt Baeigéitignek'1 lmt, de a szerző bőséges kárpótlást fiyujt eaértt föalak.ia bensőiséges, átélt meg.najzódáságid, megfigyelései gazdagságával, nemesien - ötvözöit.l. (Kér pár helyen a törzsökös magyarség- prém*. vétő) stíluséval. . Térej’ nagyon jó szinen kkd_ feeti meg a nyolcvanas évekembereit. Pestjét, haáneutató*. Mindvégig ura a toltánaik. ismeri anyaik ’ t-füyesítő erejét-. szín- és hangterületét és Wiztorsam bánik i’ete, mint a jó hegedűs a maga szetózámával. Kész, kiforrott modern író, aki mórida. Vigalésiát minidig a legmegfelelőbb formába önti, aki a megírásban éppoly körrültekintően goisdös, mint az elgondolásban. Manapság, lamiskor, a Színimdokon s a könyvpiacon, a feltűntést kereső, vásári zenetornával csinadrattázó „bánig •«' domi- náns. 'ritka öröm egy ilyen tis daszólamg. eímelkedett ízlésű, meleg, érzéssel fűtölt új magyiar kfidyweil.1 megismerkedníi. _Térey Sándor © szép, könyive komoly igéret, teljes .figyelmet, nagy ,«lvasóközönséget érdemel. . ., f.V . A regényt ízléses, szép köntösben a Pránkitraí, Társu-tet adta ki. . .. . . - ' ■ : Maray iidea. Gyönyörű tavassal raglánaim, átmeneti kabátami és misileméiuti úri divatcikkeim mérsékelt úron kapnotok. Kisztisztítselűknek nagy árengedmény! ERDŐS JENŐ FERPISZABO V, KOSSUTH LAJOS UTCA 3 TfiLEPOt,!: JÓZSfiFlúszeg