TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973
1973 / 4. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás-Papp Zsolt: A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai
kenységcserék elkülönültségében és összefüggésében feltárulkozó termelőtevékenységet, az azt szabályozó érdekviszonyokat és politikai intézményesültséget egyaránt magába foglaló viszonyok összességét jelenti. Ebből következően a társadalmi struktúrát mindig a termelőtevékenység, az érdek és a politikai intézményesültség konkrét viszonyai, kapcsolatuk és elválásuk határozza meg végső soron. A most következő írás e három struktúraképző elem viszonylatának és strukturális következményeik történeti (alak)változásainak vázlatos bemutatását kísérli meg. Írásunk célja tehát egyáltalán nem a benne tárgyalt évezrednyi történelmi fejlődés alapos strukturális elemzése, hanem a társadalmi struktúrát alapvetően meghatározó viszonylatrendszer egy lehetséges történetielméleti tipológiájának felvázolása. A PREKAPITALISTA — GÖRÖG ÉS FEUDÁLIS — FORMÁCIÓ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMSTRUKTURÁLIS JELLEMZÉSE Kiindulópontunk az, hogy a görög polisz még nem jut el a társadalmi struktúra és a politikai struktúra (a politikai állam) elválásáig. A termelés társadalmi szerkezetének „magánrendi" vagy testületi (korporatív) tagozódása egyúttal közvetlenül állami-politikai tagozódás is. Igaz, hogy az anyagi életfeltételek, a vagyoni állapot adott foka befolyásolták a mindenkori konkrét államformát (közepes vagyonúak — demokrácia; nagy vagyonúak — oligarchia stb.). Ám, az a tény, hogy a vagyontalanok vagy kis vagyonúak is magukhoz igazíthatják, képükre formálhatták a kormányzati formát, azt mutatja, hogy politikai rendként léteztek. Ha fenntartásokkal is, elmondható, hogy a vagyoni helyzet ilyen vagy olyan állapota nem volt eo ipso kritériuma a politikai-hatalmi részesedésnek. Ellenkezőleg, a társadalmi tagozódás bármely és bármilyen formája politikailag konstitutívnak minősült. „A polisz szóból fakadó . . . kézenfekvő következtetés az volt, hogy az állam valami átfogó és mindent magába foglaló. A res publica szó éppen ellenkezőleg különbségtevést von magával a res publica és a res privata között. A görög szó megkönnyítette, hogy úgy tekintsék az államot, mint egészet, amelynek az egyén része. Ez az emberi társadalomnak egészként való szemléletéhez vezetett: nem húztak választóvonalat a társadalmi és politikai rendszer közé: termelés, kereskedelem, tudomány, vallás épp úgy ÁLLAMI jelenségek voltak, mint a kormányzat" — írja Newton. A társadalmi-gazdasági struktúra (mint a polgári társadalom struktúrája) és a politikai struktúra (mint politikai állam) elkülönülése sajátosan a kapitalizmus újkori formájának elvonatkoztatása. A kapitalizmus előtti formációkban nem vált teljessé a magánérdek kialakulása és nem jön létre ezek mindenoldalú és kölcsönös függőségét előíró árutermelői közvetítése. Ellenkezőleg, az individuumoknak a termelési eszközökhöz való viszonya egy közösséghez tartozást előfeltételezett, s e termelési eszközök (vagy termelési feltételek) társadalmi újratermelése a szemléletükben, erkölcsiségükben, jellemükben közérdekre orientált individuumoknak újratermelését is — sőt elsősorban ezt — jelentette. E „szerves" közösséghez tartozás, s a közösség belső tagozódásának közvetlenül politikus tagozói