TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1973

1973 / 4. szám - Tanulmányok - Kolosi Tamás-Papp Zsolt: A társadalmi struktúra történeti alakváltozásai

kenységcserék elkülönültségében és összefüggésében feltárulkozó terme­lőtevékenységet, az azt szabályozó érdekviszonyokat és politikai intézmé­nyesültséget egyaránt magába foglaló viszonyok összességét jelenti.­ Ebből következően a társadalmi struktúrát mindig a termelőtevékeny­ség, az érdek és a politikai intézményesültség konkrét viszonyai, kap­csolatuk és elválásuk határozza meg végső soron. A most következő írás e három struktúraképző elem viszonylatának és strukturális következmé­nyeik történeti (alak)változásainak vázlatos bemutatását kísérli meg. Írásunk célja tehát egyáltalán nem a benne tárgyalt évezrednyi törté­nelmi fejlődés alapos strukturális elemzése, hanem a társadalmi struktú­rát alapvetően meghatározó viszonylatrendszer egy lehetséges történeti­elméleti tipológiájának felvázolása. A PREKAPITALISTA — GÖRÖG ÉS FEUDÁLIS — FORMÁCIÓ ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMSTRUKTURÁLIS JELLEMZÉSE Kiindulópontunk az, hogy a görög polisz még nem jut el a társadalmi struktúra és a politikai struktúra (a politikai állam) elválásáig. A terme­lés társadalmi szerkezetének „magánrendi" vagy testületi (korporatív) ta­gozódása egyúttal közvetlenül állami-politikai tagozódás is. Igaz, hogy az anyagi életfeltételek, a vagyoni állapot adott foka befolyásolták a min­denkori konkrét államformát (közepes vagyonúak — demokrácia; nagy vagyonúak — oligarchia stb.). Ám, az a tény, hogy a vagyontalanok vagy kis vagyonúak is magukhoz igazíthatják, képükre formálhatták a kor­mányzati formát, azt mutatja, hogy politikai rendként léteztek. Ha fenn­tartásokkal is, elmondható, hogy a vagyoni helyzet ilyen vagy olyan ál­lapota nem volt eo ipso kritériuma a politikai-hatalmi részesedésnek. El­lenkezőleg, a társadalmi tagozódás bármely és bármilyen formája poli­tikailag konstitutívnak minősült. „A polisz szóból fakadó . . . kézenfekvő következtetés az volt, hogy az állam valami átfogó és mindent magába foglaló. A res publica szó éppen ellenkezőleg különbségtevést von magá­val a res publica és a res privata között. A görög szó megkönnyítette, hogy úgy tekintsék az államot, mint egészet, amelynek az egyén része. Ez az emberi társadalomnak egészként való szemléletéhez vezetett: nem húztak választóvonalat a társadalmi és politikai rendszer közé: termelés, kereskedelem, tudomány, vallás épp úgy ÁLLAMI jelenségek voltak, mint a kormányzat"­ — írja Newton. A társadalmi-gazdasági struktúra (mint a polgári társadalom struktú­rája) és a politikai struktúra (mint politikai állam) elkülönülése sajátosan a kapitalizmus újkori formájának elvonatkoztatása. A kapitalizmus előtti formációkban nem vált teljessé a magánérdek kialakulása és nem jön létre ezek mindenoldalú és kölcsönös függőségét előíró árutermelői közve­títése. Ellenkezőleg, az individuumoknak a termelési eszközökhöz való vi­szonya egy közösséghez tartozást előfeltételezett, s e termelési eszközök (vagy termelési feltételek) társadalmi újratermelése a szemléletükben, erkölcsiségükben, jellemükben közérdekre orientált individuumoknak új­ratermelését is — sőt elsősorban ezt — jelentette. E „szerves" közösséghez tartozás, s a közösség belső tagozódásának közvetlenül politikus tagozói

Next