TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1984
1984 / 3. szám - Tájékozódás - Borbély László-Szegő Andrea: Lengyel-magyar tudományos tanácskozás a politikai intézményrendszerről
Lengyel—magyar tudományos tanácskozás a politikai intézményrendszerről 1984. március 20. és 24. között intézetünk vendégül látta a lengyel testvérintézet küldöttségét. Három témában került sor a nézetek kölcsönös megismerésére: 1. társadalmi egyenlőtlenségek; 2. érdekviszonyok — politikai intézményrendszer; 3. a szakszervezetek szerepe. A társadalmi egyenlőtlenségek témakörében lengyel részről Mieczyslaw Kaminski és Leszek Gilejko, magyar részről pedig Lengyel Zsuzsa adott rövid ismertetést. M. Kaminski előadásában a lengyel gazdaság jelenlegi állapotát mutatta be. Véleménye szerint kettős feladatot kell ma a lengyel gazdasági vezetésnek megoldania: 1. a lehető leggyorsabban eredményeket kell elérni a válság leküzdésében; 2. ezzel egyidőben végre kell hajtani a szükséges lépéseket a gazdasági reform bevezetésének folyamatában. A jelenlegi válság leküzdését csak hosszan tartó — legalább 10—15 éves — megfeszített munkával lehet elérni. E folyamat első lépését egy hároméves terv kidolgozása és bevezetése jelentette. Jelenleg e konszolidációs terv második évében járnak, fő célkitűzésük a negatív tendenciák leküzdése. A konszolidációs terv megvalósítása során a mezőgazdaságot és az exportot kívánják kiemelten fejleszteni. A cél ezzel egyrészt az élelmiszer-önellátás megteremtése, másrészt a KGST-kapcsolatok kiterjesztése. A lengyel gazdaságban az alapvető problémát az egyensúlyhiány jelenti; a termelés még mindig jelentős mértékben elmarad a piaci igényektől. Noha az össztermelés 1983-ban 4 százalékkal növekedett (ezen belül az ipari termelés 7 százalékkal), az állatállomány csökkenését továbbra sem sikerült megállítani, ezenkívül nem történt meg a termelési szerkezet szükséges átalakítása sem. A keresleti oldalon pedig — a központi vezetésre nehezedő vállalati, területi és szakszervezeti nyomás következtében — a beruházási volumen és a befejezetlen beruházások növekedése, a túlzott mértékű, teljesítménnyel le nem fedezett bérkiáramlás és a társadalmi juttatások gyorsan növekvő költségterhei jelentenek szinte megoldhatatlan problémát. E tényezők együttes hatására az infláció tényleges mértéke jelentősen meghaladja a tervezett szintet. A túlzott mértékű infláció viszont újabb irányítási problémákat szül, amelyek következtében a központi vezetés csak követni tudja a gazdasági folyamatokat. Ilyen körülmények között a válság leküzdése nem képzelhető el gazdasági reform nélkül. A reform — az előkészítés után — 1984-ben lépett máso.