TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK - Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének folyóirata 1984

1984 / 3. szám - Tájékozódás - Borbély László-Szegő Andrea: Lengyel-magyar tudományos tanácskozás a politikai intézményrendszerről

Lengyel—magyar tudományos tanácskozás a politikai intézményrendszerről 1984. március 20. és 24. között intéze­tünk vendégül látta a lengyel testvér­intézet küldöttségét. Három témában került sor a nézetek kölcsönös megis­merésére: 1. társadalmi egyenlőtlenségek; 2. érdekviszonyok — politikai intéz­ményrendszer; 3. a szakszervezetek szerepe. A társadalmi egyenlőtlenségek té­makörében lengyel részről Mieczys­law Kaminski és Leszek Gilejko, ma­gyar részről pedig Lengyel Zsuzsa adott rövid ismertetést. M. Kaminski előadásában a lengyel gazdaság jelen­legi állapotát mutatta be. Véleménye szerint kettős feladatot kell ma a len­gyel gazdasági vezetésnek megolda­nia: 1. a lehető leggyorsabban eredmé­nyeket kell elérni a válság leküzdésé­ben; 2. ezzel egyidőben végre kell haj­tani a szükséges lépéseket a gazdasági reform bevezetésének folyamatában. A jelenlegi válság leküzdését csak hosszan tartó — legalább 10—15 éves — megfeszített munkával lehet elérni. E folyamat első lépését egy hároméves terv kidolgozása és bevezetése jelentet­te. Jelenleg e konszolidációs terv máso­dik évében járnak, fő célkitűzésük a negatív tendenciák leküzdése. A kon­szolidációs terv megvalósítása során a mezőgazdaságot és az exportot kíván­ják kiemelten fejleszteni. A cél ezzel egyrészt az élelmiszer-önellátás megte­remtése, másrészt a KGST-kapcsola­tok kiterjesztése. A lengyel gazdaságban az alapvető problémát az egyensúlyhiány jelenti; a termelés még mindig jelentős mérték­ben elmarad a piaci igényektől. Noha az össztermelés 1983-ban 4 százalékkal növekedett (ezen belül az ipari terme­lés 7 százalékkal), az állatállomány csökkenését továbbra sem sikerült megállítani, ezenkívül nem történt meg a termelési szerkezet szükséges átalakítása sem. A keresleti oldalon pe­dig — a központi vezetésre nehezedő vállalati, területi és szakszervezeti nyo­más következtében — a beruházási vo­lumen és a befejezetlen beruházások növekedése, a túlzott mértékű, teljesít­ménnyel le nem fedezett bérkiáramlás és a társadalmi juttatások gyorsan nö­vekvő költségterhei jelentenek szinte megoldhatatlan problémát. E tényezők együttes hatására az infláció tényleges mértéke jelentősen meghaladja a ter­vezett szintet. A túlzott mértékű inflá­ció viszont újabb irányítási problémá­kat szül, amelyek következtében a köz­ponti vezetés csak követni tudja a gaz­dasági folyamatokat. Ilyen körülmények között a válság leküzdése nem képzelhető el gazda­sági reform nélkül. A reform — az elő­készítés után — 1984-ben lépett máso.

Next