Tér és forma, 1928 (1. évfolyam)

I. évfolyam, 2. szám - ESEMÉNYEK - Az Országos irodalmi és művészeti nagygyűlés építészeti osztályának tárgysorozata - Rövid megjegyzés egy kis építészeti hírhez

ESEMÉNYEK Az Országos irodalmi és művészeti nagygyűlés épí­tészeti osztályának tárgysorozata. A folyó év őszén megtartandó Országos irodalmi és művészeti nagygyűlés építészeti részét előkészítő bizottság a tárgyalások alapjául május hó 25-én tartott értekezleten az alábbi pontokat és előadásokat fogadta el. Z. Szabolcs Ferenc: Javaslat a közpénzeken létesítendő nagyobb szabású állami és hatósági középületek művészi terveinek nyilvános tervpályázat útján való beszerzésének intézményes biztosítása ügyében. A tervpályázati szabály­zatnak kormányrendelettel való megerősítése. A hatóságok kormányrendelettel köteleztessenek a tervpályázati szabály­zat szigorú betartására. N­. Neuschloss-Knüssli Kornél: Javaslat a közpénzeken felépítendő épületek terveinek beszerzésére kiírt nyilvános tervpályázatok helyes elbírálása és a művészi szempontok kellő érvényesítése ügyében. A zsűri összeállításának kér­dése. A bírálatban a magyar építőművészek méltó képvi­seletének intézményes biztosítása. III. Györgyi Dénes: Milyen akadályok hátráltatják a modern magyar építészet kibontakozását. A modern építő­művészet kifejlődésének alapfeltételei. Felirat az összes minisztériumokhoz és hatóságokhoz a középületek modern szellemű művészi megtervezése és a modern építőművészet támogatása ügyében. Állami pályázatok és ösztöndíjak építőművészek részére. IV. Bálint Zoltán: Felirat az illetékes hatóságokhoz, hogy az országos érdekű és jelentősebb épitőművészeti kérdé­seknek az Országos Képzőművészeti Tanács elé való uta­lása intézményesen biztosíttassék és hogy a tervbe vett és megvalósítandó jelentősebb épitőművészeti munkálatok kivitele előtt — művészi kritika céljából — a Tanácsnak hathatósabb befolyása tényleg biztosittassék. V. Möller István: Beszámoló a magyarországi műemlé­kek jelen állapotáról. Felirat a kormányhoz a magyar műemlékek hathatósabb védelme ügyében. A műemlékek országos bizottsága eredményesebb működésének anyagi és erkölcsi feltételei. VI. Lechner Jenő dr.: Közérdekű városépítési feladatok Budapesten és a vidéken. A középületek célszerű, művészi és városrendezési szempontból tervszerű elhelyezésének kérdése. Az erre vonatkozó szükséges kormányintézkedé­sek. Ideális tervpályázatok kiírásának szükségessége. Bu­dapest városrendezési kérdéseinek megoldandó építőmű­vészeti feladatai, többek között a Belváros rendezése a Károly-körúttól a Bazilikáig, az új városházának helye, az Erzsébet-tér és a Marokkói-udvar épülettömbjének kérdése, az Andrássy-út torkolata, a Bazilika előtti tér rendezése, a Vérmező művészi kialakítása. A Margitsziget jövője. A régi Lóversenytér stb. VII. Dörre Endre : Javaslatok Budapest fejlesztése ügyé­ben, az idegenforgalom és a közlekedés szempontjából. A budapesti belső pályaudvarok és a kelenföldi pályaudvar kérdése. Városszabályozási feladatok a forgalom és az átvezetés szempontjából. Budapest környékének fejlesztése. Parkírozás. Gyermekjátszóhelyek, stb. VIII. Györgyi Dénes: Az épületek homlokzatán alkal­mazott különféle reklámtábláknak az architektúrával har­monikus elhelyezésének szabályozási kérdése. Javaslat az építészeti megoldásokat és az utcaképet megrontó ízlés­telen reklámtáblák eltávolítása és a művészi reklámoknak elősegítése ügyében. IX. Bierbauer Virgil dr.: Az 1930. évben Budapesten tartandó nemzetközi kongresszus előkészítő munkálatai. Miként számolhatunk be a magyar építőművészet múltjáról és jelenéről ? A kongresszussal kapcsolatosan végzendő teendők és javaslat az esetlegesen megrendezendő építé­szeti kiállításra vonatkozólag. X. Bánlaky Géza: A szt. Gellérthegy jövő kifejlesztése. Parkírozás, átvezetés és forgalom kérdése. A citadella jövő sorsa. A Gellérthegyen létesítendő kiállítások ügye. Balne­ologiai kiállítás. XI. Rerrich Béla : Javaslat az ország háza előtti Kossuth Lajos-térnek, mint az ország legexponáltabb terének mű­vészi kialakítása ügyében. XII. Ifj. Gyenes Lajos: A magyarországi kiállítások előnyei és hátrányai művészi, kereskedelmi, gazdasági, valamint idegenforgalmi szempontból. A nemzetközi vásár kritikája. Kiállítási épületek hiánya. Új kiállítási épület felépítésének rendkívül fontossága. XIII. Hajós Alfréd: Az országos Stadion felépítésének kérdése. Mely helyek volnának alkalmasak arra, hogy a Stadion városrendészeti, közlekedési és építőművészeti szempontból megfelelő helyen legyen elhelyezve? Felirat a kormányhoz az országos Stadion terveinek nyilvános tervpályázat útján való beszerzésére. XIV. Fábián Gáspár dr.: Milyen intézkedések tétessenek az egyházművészet országos fejlesztése ügyében, a Buda­pesten tartandó katholikus szentév alkalmából ? XV. Jakab Dezső: A gyakorló tervezőépítészek jelen helyzete és gazdasági problémái. Az építőművészi érdekek védelme. A szervezkedés fontossága. Az építőművészi kérdések és a mérnöki kamara. Intézkedések a kontár tervezők ellen. XVI. Medgyaszay István : Az építészi nevelés kérdése. Az építészeti oktatás revíziója. Az elvont elméleti tárgyaknak gyakorlatiabbá való tétele és redukciója, emellett a mű­vészi nevelés fokozottabb mélyítése különösen a folyton fejlődő modern élet követelményeinek megfelelően modern irányban és főleg nemzeti szellemben. XVII. Schulek János: Javaslat az ország és a főváros természeti szépségeinek védelme ügyében. A németországi „Heimatschulz"-mozgalom fontos eredményei. Hogy állunk mi Magyarországon e kérdéssel szemben és mik a teendők? XVIII. Medgyaszay István : A balatoni fürdő- és üdülő­telepek helyzete és jövendő felvirágoztatásának módja. Mikép biztosítsuk a telepek művészi kialakulását? Milyen hatósági intézkedések szükségesek a fürdőtelepek tervszerű fejlesztése céljából ? Közlekedés, átvezetés, parkírozás szabályozási kérdések, higiénikus berendezések, csatornázás és vízvezeték, stb. XIX. Bierbauer Virgil dr.: Nagy ipartelepek építészeti kiképzése. Felirat a kormányhoz abban az értelemben, hogy a jövőben ipartelepek létesítése köttessék azon fel­tételhez, hogy azok összmegjelenése, a tájképbe illesz­kedése építészileg is megoldólik. Dr. B. Rövid megjegyzés egy kis építészeti hírhez. Az Építő Ipar című lap június 1-i számában egy hozzászólásban Pleite Ferenc az új Nemzeti színház elhelyezésén filozofál s többek között azt a gondolatot igyekszik a köztudatba belevinni, hogy mivel a Nemzeti Színház jelenlegi telke kevéssé alkalmas s a környező épületek lebontása kevéssé remélhető, a Nemzeti Színházit legjobb volna az Erzsébet­téri parkba állítani, mert az „rendkívül nagy területet képvisel". Egyszóval vannak, akiknek ez a kis kert is fáj, már ezt is be kell építeni, ki kell használni egy építkezéshez ! Tanácsoljuk, hogy alakíttassék egy vegyes bizottság terv­csinálókból és telekértékelőkből, amely rendszeres tanul­mány tárgyává tegye a még beépítetlen fővárosi telkeket s­odahasson, hogy a legrövidebb időn belül minden ilyen bűnös mulasztás pótoltassék. E bizottság munkája bizonyos

Next