Tér és forma, 1930 (3. évfolyam)
III. évfolyam, 8. szám - Molnár József: Krematóriumokról
fogékony Magyarországon is történtek lépések egy modern halotthamvasztó felépítése ügyében, még jóval a háború előtt és pedig 1904-ben, amikor is Pogány Móric, Zsigmondy Béla építészek terveit első díjjal jutalmazták, de kivitelezésükre nem került sor, mind a mai napig. Ugyanerre a sorsra jutottak azoknak az építészeinknek tervei is, akik a világháború alatt krematóriumtervkiíráson díjat nyertek. (Hickisch Rezső, Katona Tibor.) Láthatjuk, hogy a modern halotthamvasztó létesítésének gondolata nem most először Debrecenben vetődött föl, mint azt sokan hiszik, hanem jóval a háború előtt is foglalkoztatta építészeinket ez a megvalósításra váró probléma. Mielőtt egy korszerű krematórium általános ismertetéséhez kezdenénk, megvalósításának előnyeit értékelnénk, az alábbiakban szemügyre vesszük mindazokat a tárgyi és elvi kifogásokat, amiket egyesek egy krematórium létesítése és működése ellen — nem minden atavizmus és érdek nélkül — hoznak fel. Lehetetlennek tartjuk azt a ferde felfogást, hogy egyesek csak egyéni és vallási érzelmekre hivatkozva döntsenek a krematóriumok nagy horderejű kérdésének léte vagy bukása fölött. Bizonyos, hogy e tanulmány egyesekre olyan kényes problémákat is érinteni fog, amely problémák felvetése és tárgyalása hozzászólást, esetleg vitát fog előidézni, amit mindkét részről, elvi tisztázódás szempontjának érdekében, kívánatosnak is tartunk. Krematóriumok létesítése ellen felhozott komolyabb érvek közül, tagadhatatlanul a legdöntőbbek egyike egyházvallási természetű. A keresztény vallások minden esetben tiltakozó szavukat emelték fel, még egy megépítendő modern halotthamvasztó gondolata ellen is; egyrészt, mert a hamvasztás ténye — s ez tagadhatatlan — pogány eredetű szokás, mint ezt márfentebb említettük; másrészt mert az elégetés, mint folyamat, nem egyeztethető össze a mai temetési utussal. A koporsósüllyesztő A ravatalozó orgonája Kolumbárium Thomsen és Schlegel: Krematórium Sondermarkban