Tér és forma, 1930 (3. évfolyam)

III. évfolyam, 10. szám - Kovács Zsuzsa: Az olcsó bútorról

A z olcsó bútor nem újpesti, sem albert­falvai illetőségű. Olcsóságát nem szár­mazási helye márkázza, hanem előállí­tásának munkamenete. Előállításának munkamenetét pedig a terv, az abszolút terv határozza meg. Az olcsó bútor még meg sem született. Hogy lehet ez. Mikor Budapest lakosságának 70%-a egyszobás lakásokban lakik. A vidéken ez az arányszám talán még rosszabb. Ez a 70%-os tömeg is követeli a maga bútorát. Mint tömeg, tömegbútort kér, mert ezt tudja megfizetni. Az olcsó bútor kell, hogy ott legyen mindenütt, szö­vetkezetekben és kirakodó vásárokon, üzletekben és áruházakban. Mert elsőrendű szükségleti cikk. Mert minden embernek ép oly szüksége van a maga ágyára, hol megnyugszik, a székére, me­lyen ü­lve dolgozik vagy megpihen, mint a min­dennapi kenyerére. Az olcsó bútor még nem született meg. Miért? Mert nincs széria­gyártás, mert szobaberende­zéseket készítenek és nem egyes bútorokat. A bútorgyártásnak nincs sem Fordja, sem Citroen­je. De vannak kivételei és ezek a kivételek azok (mind), amelyek beváltak, a bhonet és az acélcső (Stahlrohr), így hát az ülőbútor messzi léptek­kel haladt előbbre testvéreinél. Különlegesebb érdemei neki sincsenek, lépést tart korával. Némileg a technika is hibás, a vegyészek, a gépészek. A fatechnológia még nem teszi lehető­vé a tömeggyártást. A fáról pedig nem mondhatunk le. Mert (a fa) ő maga az Anyag. Lelke van, él. Ez hibája is, nem csak erénye. Az üveg, a fém hideg és előkelő kísérői és kiegészítői a fának,­­ nem azonos a rendeltetésük. Az abszolút terv a szerkezetből indul ki, fel­használva az összes meglévő technikai eszközt- AZ OL€ HÓ BETORKOL. Professzor Max Hoene. München: Konyhaszekrény

Next