Tér és forma, 1933 (6. évfolyam)

VI. évfolyam, 9. szám - Morbitzer Dezső: Budapest nyilvános kertjei és fasorai

valamint az I. kerületi öreg tabáni temető par­kozása. A pesti oldal nyilvános zöldterületeit szemlélve, látjuk, h­ogy a helyzet Budával szemben elég ked­vezőtlen. Míg ott a város néhány nagyobb kert­felülettel, mondhatni darabokra van osztva, addig Pesten ilyesmiről alig beszélhetünk. A pesti város­települést a geográfiai viszonyok kényszerítették a tagoltságra. Pest akkor épült, amikor nem is is­merték meg kellőképpen a szabadtér, a zöldterület fogalmának jelentőségét. Pest régi Belvárosa, úgy­szintén a Nagy­körút mindkét oldalán elhelyezkedő telektömbjei jórészt szűk utcájúak és egészségtele­nek. Mindamellett Pest bérházrészein is számos kerttel találkozunk, amelyek legalább közvetlen környezetükre kihatva, az azokban való tartózko­dást kellemessé és egészségessé teszik. Régi telek­tömbök lebontása a megmaradók higiéniáját moz­dítaná elő. A város vezetősége is látja a kérdés horderejét és dr. Sipőcz Jenő polgármester úr szo­ciális értéke tette lehetővé a belvárosi volt Károlyi­kertnek a megnyitását. A nemrég hozzáférhetetlen kert értékes növényanyaga, árnyas fái, pázsitja, félkör alakú pergolája értékes egészet alkotnak. Az eskütéri régi piaristaépület lebontása által nyert terület szintén levegőt és zöldet visz az agyon­zsúfolt kőtengerbe. Ennek a területnek kertészeti kiképzése újabb kertterülettel gyarapítja Buda­pestet. A tér végleges rendezése folytán a Duna­part legszebb kertje jön létre. Mikép a budai Dunaparton, úgy pesten is kert­lánc vonul végig. Ennek láncszemei a Fővámház­tér, az Eskü­ tér, a vigadótéri kert és Ferenc József­tér zöld felületei. Az Országház északi és déli ol­dalán lévő, a régidivatú, felaprózó, kacskaringós kertépítés maradványa, míg a Kossuth Lajos-tér kertészeti kiképzése nagy pázsitfelületével, egysé­ges virágsáv­jával, ritmikusan ismétlődő alacsony cserjéivel a szemlélő megnyugvását vonja maga Titán. A rövidesen kiépülő Rudolf-rakparti sétány­hoz csatlakozik a Rudolf-tér két kertje, majd északra haladva a Pozsonyi­ út két oldalán találjuk a Közmunkák Tanácsa kezelésében épülő terjedel­mes lipótvárosi parkot. A Belváros legjobban lá­togatott kertje az öthektáros Erzsébet-tér. For­galma bizonyítja leginkább, hogy mily nagy szük­ség van a sűrűn lakott területek közvetlen közelé­ben nyilvános kertekre. A kéthektáros szabadság- Képek a gellérthegyi ízvermekjátszókertből

Next