Tér és forma, 1938 (11. évfolyam)

XI. évfolyam, 5. szám

tősebb, mint a városi munkáslakás-kérdések. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy tessék most már falusi házakat tervezni: a kiinduló­pont itt is szükségszerűen — mint a városi munkáslakás esetében volt! — az élet­funkcióknak, a települési formáknak beható tanulmányozása kell hogy legyen, sőt ezen­felül a helyi építőanyagok és módszerek gazdaságosságának és előnyeinek tanulmá­nyozása is múlhatatlan e feladat helyes meg­oldásához. A CIAM e budapesti határozata tulajdonképpen megadta a lehetőségét an­nak, hogy építészetünk két pártállás szerinti szárnya találkozzék egymással abban az értelemben, ahogy azt a Magyar Építészet Története című munkám befejező soraiban reményképpen leszögeztem: „A népi hagyo­mányokat keresőknél lényeges volna, hogy áldozatos munkájukat a paraszti építés marad­ványainak felvételezésében éppoly lelki­ismeretességgel végezzék, mint ahogy Bartók és Kodály a magyar népdal terén tették, — a jövőn dolgozók munkájának viszont a magyar tájak gazdaságilag indokolt építő­hagyományaiból kellene kiindulni, mint ahogy a magyar élet beható ismeretéből kell fel­építeni az egyes háznak és udvarnak s a falu egészének rendezési tervét. Csak a két irány szerencsés együttműködése fogja igazán szolgálni a jövőt, mert enélkül az egyik csak romantikus lehet, a másik pedig utópiákhoz vezethet. Viszont az együttműködés útjának kiépítése a magyar építészet ősi, e munka során ismételten megfigyelt kétrétűségének áthidalását eredményezheti, végre egységbe foghatja a magyar városok és falvak népé­nek építészetét, a magyar építészetet." Az év folyamán elkészült nagyobb építkezések kö­zül külön szeretnénk reámutatni a margitszi­geti Palatinus-strandfürdő pompás új épüle­tére, amely a maga nyíltságával, napsugaras derűjével, remek hátterét alkotja a mai élet­nek. Ami erre az épületre vonatkozik, azt mondhatjuk több és nem kisszámú új ma­gyar épületről, amely kifejezője annak a mai életnek, amely sok tekintetben különbözik a háború előtti élettől. Egy könnyedebb, egy színesebb és derűsebb életfelfogás nyilvánul meg építészeink sikeresebb alkotásaiban. És jellegzetes az is, hogy mind többször nyílik alkalom arra, hogy az építész együtt­működ­jék a festővel és szobrásszal, azoknak mun­káit szervesen alkalmazza. Ez évben alkotta meg a magyar törvény­hozás a városépítési törvényt és azóta meg­jelentek az első végrehajtási utasítások is. A városépítési kérdésekről és azok tízéves fej­lődéséről külön cikk számol be. Itt csak any­nyit akarunk megjegyezni, hogy e törvény helyes végrehajtása az egyes épületek ter­vező építésze számára is jelentőssé válhat, nevezetesen az­által, hogy megadja a lehető­ségét úgy az okszerű, mint a tetszetős épít­kezésnek. Ezért nagyon kívánatos, hogy a törvény végrehajtásában az építészi kar mi­nél hathatósabban működjék közre és így biztosítja a maga munkája számára azokat az előnyöket, amelyek a törvényből követ­keznek. Itt nem arra gondolunk, hogy az épí­tészek minél több városrendezési terv szer­zői legyenek, tehát, hogy a városépítési tör­vény anyagi előnyeit élvezzék, hanem arra gondolunk, hogy az okszerű városrendezés a magyar tervező építészek munkáinak mű­vészi sikerét biztosítsák és, hogy lehetővé tegyék, hogy az emberibb ház minél széle­sebb méretekben megvalósulhasson. Dr. Bierbauer Virgil: A margitszigeti Palatinus-strandfürdő. Tervezte: Janáky István

Next