Tér és forma, 1938 (11. évfolyam)

XI. évfolyam, 1–2. szám - Sz.: Bérház a Régiposta utcában

BÉRHÁZ A RÉGI POSTA­ UTCÁBAN. TERVEZTE: KOZMA LAJOS ÉS DÉNES VILMOS. ÉPÍTETTE: DÉNES ÉS ERŐS. VASBETONTERVEZŐ: KOMOLY OTTÓ. A KÖZPONTI FŰTÉST ÉS A VÍZVEZETÉKET TERVEZTE ÉS KÉSZÍTETTE: GOLDBERGER SÁNDOR. A HÁZ MÁRVÁNYMUNKÁIT NORDIO NAZARENO, AZ ACÉLABLAKOKAT HAAS ÉS SOMOGYI R. T., A FÖLDSZINTI KIRAKATOKAT GERŐ ÉS GYÖRY CÉGEK KÉSZÍTETTÉK. AZ ÖNTÖTTVAS FŰTŐ­TESTEKET A MAGYAR IPARI ÉS KERESKEDELMI ELLEN­ŐRZŐ BANK R. T. SZÁLLÍTOTTA. A KAPU FÖLÖTTI KE­RÁMIA-DOMBORMŰ KOVÁCS MARGIT SZOBRÁSZMŰ­VÉSZNŐ MUNKÁJA. ÖSSZES FELVÉTELEK: SEIDNER Z. IMMEUBLE DE RAPPORT. PROJET DES ARCHITECTES LOUIS KOZMA ET GUILLAUME DÉNES. LA PHOTO MONTRE LES MAGAZINS DU REZ-DE-CHAUSSÉE ET DU PREMIER ÉTAGE. LA FACADE DE LA MAISON EST ENTIÉREMENT REVETUE DE CARRELAGES EN MARBRE. UN RELIEF CÉRAMIQUE MULTICOLORE AU-DESSUS DE LA PORTE D'ENTRÉE REPRÉSENTE UNE VIÉLLE DILIGENCE. (LA DERNIÉRE MAISON DE POSTE POUR LE SERVICE ENTRE BUDAPEST ET VIENNE ÉTAIT DANS CETTE PETITE RUE, QUI S'APPELLE MAINTENANT „RUE DE LA POSTE ANCIENNE".) B E R H A Z A EGY BUDAPESTI LAKÓHÁZ. A következő oldalakon részletesen ismertetjük Kozma La­jos és Dénes Vilmos egyik újabb bérházát. Az épület aránylag kis terjedelmű s így talán felvethető a kérdés, hogy miért szentelünk annak aránylag nagy teret? Ennek magyará­zata a következő: Még mindig igen gyakran találkozunk azzal a felfogással, amely szerint egy olyan „szok­ványos feladat" megoldásához, mint egy vá­rosi bérház, nincs is szükség a tervező épí­tészre, annak a tiszteletdíjára fordított költ­ség pedig megtakarítható. Más esetekben pedig úgyszólván mindennapi eset az, hogy az építtető úgy vélekedik, hogy ha már épÍ­ R E G I P O S T A tészt bíz meg a tervezéssel, úgy igyekeznie kell a tiszteletdíjat a lehető legalacsonyabb mértékig lealkudni. A bemutatott bérház olyan tervek alapján épült fel, amelyek a ház minden, sőt látszó­lag legapróbb részét a legbehatóbban meg­oldották az alaposan átgondolt fürdőszobától, a szellemes bejárati­ ajtótól kezdve — a vil­lamos- és telefonkapcsolókig, sőt a lépcső­házi hulladékgyűjtő kosárig. Ez az amit a lelkiismeretes építész munkája ellenszolgál­tatásaképpen az építtetőnek nyújthat s erről mond le az az építtető, aki a tervezői munka­díjon próbál takarékoskodni. „Mindez a gondosság talán csak arra jó,­ ­UTCÁBAN hogy megdrágítsa az építkezést!" Így is fel lehet fogni a dolgot! Azonban az újabb há­zakat járva azt tapasztalhatni, hogy jobban és gondosabban kidolgozott házakban — még ha a lakás ára magasabb is, nem találni üres lakásokat, — míg a „szokványosan", helytelen takarékossággal épült házakban mind több az üres lakás, vagy mind inkább le kell szállítani a lakbéreket, hogy ez az állapot be ne következzék. A jól végzett s becsületesen megtérített munka a tőkebefektető számára bőségesen megfizetődik! A következő lapok azt szem­léltetik, hogy városi lakóház esetén meddig terjedhet az építész gondossága. Sz- Haar foto.

Next