Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1995-01-01 / 1. szám

2 „Törvényeimben egy szebb jövőnek alapjait raktam le...” 1868-ban a magyar ország­­gyűlés báró Eötvös József kul­tuszminiszter előterjesztésére népoktatási törvényt alkotott, melyben többek között elren­delte állami tanítóképzők felál­lítását, így kezdte meg műkö­dését 1869-ben a főiskola jog­elődje a Budai Állami Tanító­­képezde, 3 éves képzési idővel, középfokú intézményként. Az iskolaalapítók nagy súlyt he­lyeztek az európai népoktatás megismerésére, ezért több jeles és tudós tanárt küldtek egyéves tanulmányútra Svájcba és Né­metországba. Ilyen tanul­mányút után kapott igazgatói kinevezést a budai képző törté­netének kiemelkedő alakja Gyertyánffy István, aki a kul­tuszminiszter szándéka szerint a magyar fővárosban (Buda és Pest 1872-ben egyesült) központi minta-tanítóképzőt épített ki. A budai állami tanítóképző hamarosan a pedagógusképző műhelyek élvonalába került, s a legmagasabb körök figyelmét is felhívta, maga I. Ferenc József magyar király is látogatást tett az intézményben, 1886 májusában. Az intézet oktatói el­ismert alakjai voltak a magyar pedagógiai közéletnek, és a XX. század első felében komoly befolyással bírtak a magyar oktatáspolitika alakulására. Már ekkor megszületett a felsőfo­kú (akadémiai) tanítóképzés terve, de ennek megvalósítására csak 1959-ben került sor. Az intézmény 1975-ben nyerte el a főiskolai rangot. Az óvodapedagógusok képzése 1968-ban 2 éves képzési idővel indult meg, felsőfokú, de nem főiskolai végzettséget adott. Ma már az óvodapedagógus szakon is 3 éves a képzési idő, és a végzettek főiskolai oklevelet nyernek. A főiskola jelenlegi központi épületében 1911 óta folyik a képzés. Az eredeti kupolás, homlokzati díszítésű épület és a hoz­zá tartozó hatalmas kert a II. világháborúban jelentősen megron­gálódott, helyreállítása azonban nem az eredeti tervek szerint történt. E régi központi épülethez 1982-ben építették hozzá a gyakorlóiskolát, majd 1990-re új épületszárnnyal bővült. A főiskola alapvető egységei a tanszékek. Ebben a szerve­zeti keretben dolgoznak a főállású oktatók (tanársegédek, ad­junktusok, docensek, tanárok) és szükség szerint a meghívott előadók, vendégoktatók. A tanszékek kötelező — a tantervben meghatározott­­ tantárgyakat (tantárgycsoportokat) és hozzá­juk kapcsolódó módszertani ismereteket, továbbá választható stúdiumokat oktatnak, és minden félévben indítanak különbö­ző, a tantervben nem szereplő, de a képzési célt szolgáló fog­lalkozásokat is. A speciális szakképzésnek megfelelően - aminek fő jel­lemzője a gyakorlatra orientáltság és a sokoldalúság — a fő­iskolán a következő tanszékek működnek: a Neveléstudomá­nyi Tanszék a pedagógiai és pszichológiai tantárgycsopor­tot gondozza, ide értve a neve­léstörténet és az oktatástechno­lógia stúdiumokat is; a Társa­dalomtudományi Tanszéken a filozófia, az etika, a szocioló­gia, a közgazdaság és politika­­elmélet, Magyarország törté­nete a XIX-XX. században, és a művelődéstörténet tárgyakat oktatják; a Magyar nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatja az anyanyelvi tárgyakat és mód­szertanokat, ide értve a gyer­mekirodalmat, a XX. század világirodalmát és a beszédmű­velést; a Matematikai Tanszék a matematika és módszertan a tantárgycsoportot, továbbá in­formatikát oktat; a Termé­szettudományi Tanszék a ter­mészettudományi tárgyakat és a kapcsolódó módszertanokat gondozza, és foglalkozik az egészségtan, illetve a természetvédelem témaköreivel is; az Ének-Zenei Tanszék, a Vizuális Nevelési Tanszék és a Testne­velés Tanszék megnevezéséből adódóan oktatja szaktárgyait és módszertanukat; az Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék a kötelezően választható idegen nyelv tanítására is jogosító nyelvi stúdiumokat oktatja; a Továbbképzési és Szabadműve­lődési Központ tanszéki jogállású szervezeti egység, amely a könyvtárhasználati ismeretek, a technika és tantárgy­ pedagó­giája tárgyakat oktatja, továbbá a szabad művelődés témakö­rében a fakultatív tárgyak bő választékát kínálja. Ennek a szervezeti egységnek - tanszékközi együttműkö­désen alapuló - további feladata a már működő pedagógusok továbbképzése és kiegészítő képzése, a különböző oktatási szolgáltatások megtervezése, összehangolása, gyakorlati lebo­nyolítása; az Oktatástechnikai Stúdió tanszékközi szervezeti egység. VHS rendszerben dolgozik, többrétű funkciót tölt be. Mivel zártláncú tévéhálózat köti össze­ a tantermekkel, a vi­deotéka csaknem 300 kazettányi anyagát az oktatásban fel lehet használni. A 3 kamerával működő stúdiószoba alkalmas arra, hogy tanítási órákról videofelvételek készüljenek. Az úgynevezett tükörszobából a jelöltek az egyidejűség élményé­vel figyelhetik a tanítást, a felvételek pedig az utólagos elem­zést teszik lehetővé. A stúdió munkatársai rendszeresen rög­zítik a főiskolai élet eseményeit, ünnepeit, a tanárok és a hall­gatók munkáját, így válik a korszerű technika a Főiskolán folytatott oktatás-képzés szerves részévé. A Gyakorló Általános Iskola és a Gyakorló Óvoda a főis­kola keretén belül nagy önállósággal látja el közoktatási fel­adatait, és egyben a gyakorlati képzés fő színtere is. Az iskolai és az óvodai gyakorlatok jelentős óraszáma és a magas hall­gatói létszám miatt a főváros sok általános iskolája és óvodája segíti a gyakorlati képzést.

Next