Tarjáni Acél, 1966 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-08 / 14. szám

A Salgótarjáni Acélárugyár Pártbizottságának lapja XVI. ÉVF. 14. SZÁM ÁRA: 30 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 8. Ürmössy László vállalati főmérnök : Dolgozó társadalmunk bizton számíttat a mi erőkifejtésünkre kiváló munka elismeréseként 135 dolgozónak nyújtották át az oklevelet és jelvényt Felszabadulásunk 21. évfor­dulóján a gyár gazdasági ve­zetői felmérték eredményein­ket és a termelésben kiváló, legjobb dolgozókat oklevéllel és jelvénnyel jutalmazták. A jeles évforduló alkalmából Ürmössy László elvtárs, a vál­lalat főmérnöke a követke­zőket mondotta: Felszabadulásunk harmadik évtizedébe léptünk. Ez az idő­szak már rányomja bélyegét az emberi tudatformálásra. Ennek hatása az is, hogy nemzeti ünnepeinket felhasz­náljuk a végzett munka számbavételére. Számvetést készítünk arról, hogy kötele­zettségeink teljesítésében jól haladunk-e előre, teljesít­­jük-e azokat a feladatokat, melyeket a népgazdaság, de ezen belül a dolgozó nép szükségleteinek kielégítése ír elő számunkra. Ha olyan szempontokból nézzük eredményeinket, hogy ma 135 főnek kiváló munka elismeréseként jelvényt és oklevelet osztunk ki s ha azt ves­­­szük, hogy a gyár kollek­tíváját az Iparigazgató­ság ,,Élüzem” cím elnye­résére javasolta, akkor ez feltétlenül eredmé­nyességre vall. Jelenti ez azt, hogy vállalatunk általános­ságban eleget tett az állami tervelőírásoknak, teljesítette a népgazdaság vérkeringésé­hez szükséges feladatokat. Ez már egymagába is komoly eredmény; kollektívánk meg­bízhatóságát bizonyítja és, hogy dolgozó társadalmunk számíthat a mi erőkifejtése­inkre is. Az említett globális ered­ményeken belül olyan nagy­szerű feladatokat is megoldot­tunk, mint az exportkötele­zettségek teljesítése december 10-ig, emellett 3 millió fo­rintnak megfelelő többlet de­vizát biztosítottunk az export túlteljesítésből. A hazai gép­gyártás igényeiből olyan kü­lönlegességeket is kielégítet­tünk, mint a hermatikus hű­tőgépgyártás, dinamó szalag­igény, különféle kovácsolt, öntött alkatrészek és csavart­­szeget is adtunk a felhaszná­lóknak. A gyártási konstrukciók javítása érdekében több mint 1 százalékkal javítottuk ön­költségünket a tervezett szin­ten felül. Ennek köszönhető, hogy dolgozóink részére átla­gosan 18 nap nyereségré­szesedést fizethettünk az elmúlt évi munka ered­ményeképpen. Minimumra­­ szorítottuk a té­teles szállítási lemaradásokat és ezzel jelentősen segítettük a feldolgozó­ipar előírt struktúra szerinti teljesítését. Jó eredményeket értünk ez­ év első negyedében a bel­el­földi és az export kötelezett­ségek teljesítése, valamint egyéb gazdasági mutatóink terén is. Ezek az eredmények azon­ban nem tölthetnek el ben­nünket megelégedéssel. szocializmus építésének gyor­­­sítása, a dolgozó nép szük­ségleteinek­­ jobb kielégítése érdekében további erőfeszíté­seket kell tennünk. Gyárt­mányaink, gyártóeszközeink nagy része elavult, korszerű­sítésükre jelentős erőt kell fordítanunk és jobban kell gazdálkod­nunk a központi beruhá­zási keretekkel is. Javí­tanunk kell gyártmánya­ink minőségét, összetéte­lét. Tartsuk szem előtt a piac korszerű követelményeinek kielégítését teremtsük meg a nagyobb szilárdságú, kisebb súlyú, üzembiztosabb konst­rukciók anyagát. Fokozzuk tovább a termelékenységet: gépesítés, mechanizálás, auto­matizálás útján. jes Hazánkban ma már a fel­foglalkoztatottságról be­szélünk, így az új feladatok ellátásához gyakorlatilag nincs új munkaerő. Mi most építjük új lé­tesítményeinket alapoz­zuk a gyár jövőjét, így szükséges, hogy itt mun­kába állítandó munkae­rőket elsősorban a ter­melékenység javításával, biztosítsuk. Az elosztás javítása, az egyenlő teherviselés érdekében fokozni kell a teljesítmény­bérezés területeit, szigorítani kell a létszámgazdálkodás elveit, csökkenteni az inpro­duktív munka­területeket. Ezek a felsorolt feladatok mind hozzátartoznak a fej­lesztés kérdéséhez. Mi azt valljuk, hogy a fejlesztés ná­lunk nemcsak a hivatásos szervek, a mérnökök, techni­kusok feladata, kötelezettsé­ge. Ez minden dolgozónak feladata, hogy intenzívebben, gyorsabb tempóval haladjunk a szocializmus útján, mert ezzel a magunk országát, gyermekeink jövőjét építjük. Ipari televízió a hideghengerműben A beszerelési munka a közeljövőben megkezdődik Hamarosan megindulnak az ipari televízió beszerelési munkálatai gyárunkban. Az új műszer elősegíti a gépfor­gási idők növelését, és hozzá­járul a meghibásodások gyor­sabb kiküszöböléséhez. Ipari televízió segítségével Az mostaninál kevesebb ideig áll­a­nak majd a gépek, mert a ba­jokat könnyebben észreveszik a szakemberek. A magyar gyártmányú ipa­ri televízió szerelését még áp­rilis hónapban megkezdik Villamos Automatikai Intézet a dolgozói. A modern, minden igényt kielégítő berendezés hideghengerműbe kerül. Több a kamerát építenek be, melyek az egyes munkafolyamatok el­lenőrzését szolgálják. A ka­meráikat irányítani lehet. Az ipari televízió próbaüze­melésére, majd ezt követően rendszeres beindítására a ter­vek szerint már a jövő hónap­ban sor kerül. Szerelik az új ekét. Galcsik János szerelő pontos, alapos munkát végez, hogy minőségi kifogás ne érje az üzemet. Felszabadulási ünnepség a művelődési házban Hazánkból örökre száműztük a kizsákmányolást, a nyomort, a szolgai magatartást Tóth Károly elvtárs zsúfolt ház előtt tartotta meg ünnepi megemlékező beszédét A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt ünnep­lőkkel. Gyárunk dolgozói április 2-án felszabadulásunk 21. évfordulóját ünnepelték. Erre az alkalomra­­ a nagyterem is ünnepi díszbe öltözött. Az ünneplő közönség előtt Tóth Károly elvtárs, a nagyüzemi pártbizottság titkára tartott ünnepi megemlékezést. Huszonegy előtt szabadult esztendővel ez­zel hazánk a fasiszta elnyomás alól — kezdte beszédét Tóth Károly elvtárs. A szovjet nép hazája fel­szabadítása után saját fészkében ölte meg a fa­siszta fenevadat, s eköz­ben hazánkat is megtisztí­totta a betolakodóktól, valamint a magyar nyilas banditák utolsó maradványai­tól. Azok a harcosok, akik ily nagy áldozatot hoztak né­pünkért, vérüket nem hullaj­­tották hiába. A Szovjetunió­nak a náci fasizmus és ma­gyar csatlósai felett aratott győzelme megteremtette a le­hetőségét annak, hogy hazánk végre független, szabad, de­mokratikus országgá váljék. Tóth elvtárs ezután arról beszélt, hogy az 1945-ös sorsforduló Ma­gyarországról örökre szám­űzte a kizsákmányolást, a nyomort, a szolgai meg­aláztatást. Hazánk minden gazdagsága, szépsége, kultúrája azóta köz­­kinccsé vált. Egész dolgozó népünk szabadon, biztonság­ban, növekvő­­ jólétben él, és egységbe tömör­­ve munkálko­dik boldog jövőjén, a szocia­lizmus teljes felépítésén. Hazánk belső rendje és nemzetközi tekintélye szilárd, eredményei elismerésre mél­tók, jövője megalapozott és biztató. A Magyar Szocialista Munkáspárt okos, ember­séges politikával oldotta és oldja meg életünk prob­lémáit. A nép uralkodik és kormá­nyoz, a törvényekben biztosí­tott keretek között gyakorolja a hatalmat. Hazánkban már nincsenek kizsákmányoló osz­tályok, amelyek mások mun­káján élősködnek. Dolgozó né­pünk befejezte a szocializmus alapjainak lerakását, s nap­jainkban már a szocializmus teljes felépítésének korszaká­ba lépett. Feladatainkról azonban nem­­szabad megfeledkeznünk ak­kor sem, amikor eredményeink felett nagyszerű tartunk seregszemlét. Jobban, olcsób­ban, szervezettebben kell ter­melni. Az eddiginél takaréko­sabban kell bánnunk javaink­kal. Meg kell becsülnünk kötelességtudó dolgozókat, éb­­­­resztgetnünk kell az egész tár­sadalom sorsáért érzett fele­lősséget. Tudnunk kell, hogy a jól végzett munka az igazi alapja gazdagabb életünknek, szocialista hazánk felvirágzá­­sának. A Szovjetuniót és hazánkat számos eltéphetetlen szál fű­zi össze — folytatta Tóth elv­­társ. Kapcsolataink kölcsönös előnyökkön alapulnak. A Szovjetunióban, egy őszinte, áldozatkész, ízig vérig inter­nacionalista országot ismer­tünk meg. Az a politika, amelyet az SZKP XX., majd XXII. kongresszusán megszab­tak, a jelenleg folyó XXIII. kongresszussal együtt új reményeket éb­reszt az emberiségben. A békés egymás mellett élés politikája, a háború­­ elkerülhe­tőségének perspektívája, kommunista társadalom belát­a­ható programja, a népjóléti emelésre kifejtett erőfeszítések példaként állnak a többi szo­cializmust építő országok előtt, de erőt sugároznak a ma még kapitalista környezetben élő munkásság harcaihoz is. Sajnálattal tapasztaljuk — hangsúlyozta a pártbizottság titkára —, hogy száz és száz­milliók erőfeszítése, a békesze­rető államok ésszerű kezde­ményezései és józan magatar­tása ellenére napjainkban is­mét feszült a nemzetközi helyzet. Jogos aggodalommal tölt el bennünket is a vietna­mi megdöbbentő ese­mény­sorozat, •amely az imperializmus ag­resszivitásának fokozódását ta­núsítja. A vietnami események mellett azonban egyéb aggasz­tó dolgok is arra intik a népe­­ket, hogy lankadatlan ébersé­get tanúsítsanak az imperialis­ták ellen. Ezt követően Tóth elvtárs arról beszélt, hogy április 4-ét, hazánk legnagyobb nemzeti ünnepét annak az elhatározás­nak jegyében ünnepeljük, hogy azt a marxista-leninista politikát, amely az években oly nagyszerű elmúlt ered­ményeket hozott, a jövőben­­ tovább folytatjuk. A magyar dolgozó nép, köztük vállala­tunk dolgozói is támogatják a párt politikáját, s hogy a VIII. Pártkongresszus, vala­mint az 1964. december 10-i és 1965. december 8-i határo­zatait is maradéktalanul vég­rehajtották. A mai ünnepi megemléke­zés legyen biztatás m­indan­­­nyiunk számára. Adjon ösztön­zést építőmunkánkhoz, legyen forrása dolgozó népünk továb­bi sikereinknek. Huszonegy esztendő távlatából elmondhat­juk, hogy dolgozó népünk szívvel, lélekkel felszabadulásnak érzi azt, ami 1945. április 4-én történt. Megtanulta becsülni, tisztelni a szovjet hősök és a felsza­badulásunkért áldozatot ho­zó többi testvérnép fiainak mérhetetlen és önzetlen vérál­dozatát — fejezte be megem­lékezését Tóth Károly elvtárs. Az ünnepi beszéd után megjutalmazták a vállalat legjobb dolgozóit, és kiosztot­ták részükre a kiváló mun­káért járó­ jelvényeket és ok­leveleket, majd színvonalas kultúrműsorral ért véget az ünnepség. Köszöntsük jobb munkával pártunk IX. kongresszusát! A szeggyártó üzem dolgozói a SZOT és a KISZ felhívása alapján versenyre szólítják a gyár valamennyi üzemét A napokban jelent meg SZOT és a KISZ Központi Bi­­­zottságának közös felhívása, amely felszólította az ország dolgozóit, köszöntsék jobb munkával a Magyar Szocia­lista Munkáspárt IX. Kong­resszusát. A felhívás a Salgótarjáni Acélárugyárban is jó talajra­­ talált. A szeggyártó üzem dol­gozói április 2-án röpgyűlést tartottak, ahol bejelentették, hogy külön felajánlást tesz­nek a pártkongresszus tiszte­letére. Vállalásukkal egyidő­­ben versenyre szólították a gyár valamennyi dolgozóját, hogy a SZOT és a KISZ Köz­ponti Bizottsága közös fel­hívásának szellemében mér­jék fel lehetőségeiket és csatlakozzanak a versenyhez. Versenyfelhívásukat az aláb­bi szöveggel tették közzé. A szeggyártó üzem szocialis­ta, munka és ifjúsági brigád­jai az 1966-os tervfeladatok si­keres megvalósítása érdeké­ben a KB decemberi határo­zata szellemében, pártunk a Magyar Szocialista Munkás­párt IX. kongresszusa tiszte­letére „KONGRESSZUSI VER­SENYRE” hívja ki vállalatunk összes szocialista, munka és ifjúsági brigádjait. Legyen e kongresszusi mun­kaverseny kifejezője szocialis­ta társadalmi programunk, nemzeti célkitűzéseink meg­valósításáért folytatott tudatos tevékenységünknek. Mindezt az alábbi vállalá­son keresztül kívánjuk megva­lósítani: 1. Az éves export, program­szerint kitöltött rendeléseinek a IX. kongresszus befejezési időszakával egyidőben mara­déktalanul teljesítjük. Az idő­arányos előrehaladást napon­ta figyelemmel kísérjük és szemléltető agitáción keresztül propagáljuk. 2. Az éves 18 000 tonnás tervünket úgy tonnában, mint forintban 100,2 százalékra tel­jesítjük. 3. Az anyagtakarékosság te­rén vállaljuk, hogy az üze­münkbe bekerülő rövidebü huzalból jó minőségű szeget gyártunk 130 q hó, 92 000 Ft értékben. 4. Termékeink kikészítésénél el kívánjuk érni, hogy azok minőségileg kifogástalanok le­gyenek, az 1966-os évben rek­lamáció ne legyen. Mindezek mellett nagy gondot fordítunk a balesetmentes munkavégzés­re, üzemünk rendjére és tisz­tántartására, valamint a dol­gozók körében végzett politi­kai, nevelő, felvilágosító mun­ka kiszélesítésére. Az üzem kollektívája nevé­ben: TÓTH JÓZSEF 5. üzemvezető KORMOS GÉZA alapsz. párttitkár BOLLA JÓZSEF szaksz. mb.-titkár HEGYI JÁNOSNÉ KISZ-titkár BENYUS ISTVÁNNÉ nőfelelős Gyugya Dezső horizont esztergályos az ellenirtésű kalapács medvéjének szerelésén dolgo­zik.

Next