Tarjáni Acél, 1980 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-07 / 10. szám

Cílj Helytállnak a munkában Mind a fizikai, mind a szellemi munkaterületeken megbecsült, egyenrangú partnerei a férfiaknak a nődolgozók. Megbízható, jó munkájuk nélkülözhetet­len közös feladataink meg­oldásához. Vállalatunknál mintegy ezren veszik ki részüket abból az értékal­kotó munkából, amelynek eredményei az ő kezük munkáját is tükrözik. Kö­zülük mutatunk be most három nődolgozót. motortekercselő Barta Dezsőné leszedő Angol és svéd tételek A kovácsoló és öntöde gyárrészlegben korábban exporttétel gyártását kezdték­­ meg angol vevők részére. Eb­ből 4 tételt még az elmúlt évben kiszállítottak. A többi készregyártásával a napok­ban végeztek. A koronáskerékből, mely­nek darabonkénti súlya 10 kilogramm, 1080-at készítet­tek. A 3,3 kilogramm súlyú kúpkerékből is legyártották az első 1000 darabos soroza­tot. Ugyancsak ezret készítet­tek el a cserekerékből, két­ezer darabot pedig a tengely­csonkból. Időközben az egyik svéd cégtől is megérkezett a vá­lasz, miszerint elégedettek azoknak a mintadaraboknak a minőségével, amelyeket agyból küldött vállalatunk. Így jóváhagyta annak soro­zatgyártását. Ebből a termék­ből, amely közel 8 kilo­gramm súlyú, mintegy két­ezer darabot gyártanak majd, tányérkerékből pedig 2700-at állítanak elő. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. ÉVF., 10. SZÁM­ÁRA: 80 FILLÉR 1980. MÁRCIUS 7. Számvetés az 1979-es mérleg alapján Elérkezett az év végi nyereségrészesedés ideje Nyilatkozik dr. Mészáros Ottó, a vállalat gazdasági igazgatója Mindannyian érzékeltük, hiszen végigcsináltuk és a gyár dolgozói több fórumon is megvitatták az 1979-es év gazdasági nehézségeit: a külgazdaság kedvezőtlen hatásait, az anyag- és energiaárak növekedésének gazdálkodásunkra gyakorolt hatását. Éppen ezért mindenki nagy érdeklődés­sel várja hogyan alakul végül is a vállalati nyereség, és lesz-e, vagy milyen mértékű lesz az év végi nyereségrésze­sedés? Ez ügyben kerestük meg dr. Mészáros Ottót, a gyár gazdasági igazgatóját, hogy tájékoztatni tudjuk dolgozóinkat az elmúlt év munkájának eredményeiről és a nyereségrésze­sedésről. - Mit mutat a mérleg­­beszámoló, hogyan ala­kul végül is a nyereség­­részesedés helyzete? — Elkészült a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 1979. évi mérlegbeszámolója — kezdte tájékoztatását dr. Mészáros Ottó. Most már végérvénye­sen tisztázódtak a gazdálko­dás adatai és Ürmössy László vezérigazgató jóváhagyta az elmúlt év mérlegét. Így je­lezhetem, hogy az 1979. évi munkánk alapján még márci­us hónapban kifizetjük az év végi nyereségrészesedést. A kifizetés pontos dátumát azért nem jelölöm meg, mert an­nak időpontja attól függ, hogy ügyfeleink mikor utalják át a velünk szemben fennálló tartozásukat. Remény van ar­ra, hogy maximálisan egy-két napi eltolódással rendelkezé­sünkre áll a szükséges összeg. - Hallhatnánk valamit a múlt év tapasztalatai­ról? — A gazdálkodásnak nem volt egy nyugodt esztendeje az 1979-es év. A külső és bel­ső körülmények együttes vál­tozása több irányba is befo­lyásolta a vállalati gazdálko­dást. A tőkés világpiac árai­nak gyors ingadozása, az alap­anyagok és energiahordozók árának emelkedése kedvezőt­lenül hatott a vállalati költ­ségekre. Az is ismert, hogy szigorúbbá váltak a követel­mények termékeinkkel szem­ben. S ez együttesen arra is utal, hogy nehezebbé tették a hitelek felvételét, megnöve­kedtek a pénzgazdálkodással szembeni feltételek. Természe­tes, hogy ezek a tényezők be­folyásolták az egész gazdálko­dást­.­­ Ami kedvező volt, az a tőkésexport 1979. évi kiemel­kedő exportmunkája. Tőkés­exportunk ugyanis volumen­ben 23,8 devizabevételben pe­dig 54,3 százalékkal haladta meg az elmúlt évi szintet, vagyis konkrétabban mintegy 20 millió dolláros árbevételt ért el vállalatunk. Ezzel az eredménnyel eredeti export­tervünket túlszárnyaltuk még­pedig mennyiségben 4,7, ér­tékben pedig 24 százalékkal. Ezzel teljesíteni tudtuk az V. ötéves terv exportnövelésre tervezett időarányos részét. — Hogyan alakul az export gazdaságossága? — Ez gazdálkodásunknak nem elhanyagolható, de na­gyon is fontos része. Az el­múlt évben a tőkésexportunk árának kedvező alakítása jó hatással volt az eredménye­inkre, hiszen ezzel mérsékel­ni tudtuk az önköltségünkben megjelenő belföldi áremelke­dések rontó hatását. 1979-ben a tőkésexport jövedelmezőségi százaléka 5,6 százalékos volt, mindezek eredményeképpen tavaly 1 dollárt 29,52 forint­ért állítottunk elő, s ez a gyár egész kollektívájának eredményes erőfeszítéseit jel­zi (Folytatás a 2. oldalon.) Várospolitikai fórum vállalatunknál Fekete Nándor tanácselnök tájékoztatott és válaszolt a kérdésekre A nyílt várospolitika je­gyében rendezte meg a nagy­üzemi pártbizottság kedden délután azt a fórumtájékoz­­tatót, amelynek vendége volt Fekete Nándor, a Salgótarjá­ni városi Tanács elnöke. Mint­egy száz dolgozó mellett nagy érdeklődéssel kísért rendezvé­­nyen részt vett Szilágyi De­zső, a nagyüzemi pártbizott­ság titkára és Ürmössy László vezérigazgató. 24 MILLIÓS TÁRSADALMI MUNKA A városi tanács köztiszte­letben álló elnöke bevezetőjé­ben kihangsúlyozta, hogy ez a rendezvény is része annak a bevált munkamódszernek, amely a kohászati üzemek és a városi tanács között évek­kel ezelőtt alakult ki, s igen eredményes, a város lakossá­gának életét gazdagító társa­dalmi munkákban ölt testet. A lakosság igényli ezeket a tá­jékoztatókat, mert nemcsak kí­váncsi a város fejlődésére, ha­nem maga is szeretne cse­lekvő részese lenni Salgótar­ján gazdagításának. Az elnök mielőtt az írásban leadott kérdésekre válaszolt, tájékoztatást adott a átfogó életéről, örömökről és város­gon­dokról. Salgótarján fejlődése dina­mikus, országosan is figye­lemre méltó. Sok még azon­ban a megoldatlan probléma, amelyek megoldásáért mind­annyiunknak tennünk kell, mert ez kötelességünk. En­nek a kötelességnek a gya­korlását bizonyítja az a 24 millió forint értékű társadal­mi munka, melyet 1979-ben végeztek a vállalatok szoci­alista brigádjai a városban. A társadalmi összefogásra az idén és a jövőben az eddigieknél is nagyobb szükség lesz, ha azt akarjuk hogy gondjaink gyorsabban oldódjanak meg. 1,3 MILLIÁRD A VÁROSRA A város V. ötéves tervéről szólva számot adott a terv­időszak 1,3 millárd forintos költségvetésének eddigi fel­­használásáról. Kiemelt feladat a lakásépítés amely 2500 la­kás átadásával számolt. Négy esztendő alatt azonban csak 1750 lakás épült fel. Előrelát­hatólag a lakásépítési tervet nem teljesítjük. Ugyanakkor a tervidőszak elején nyilván­tartott 2600 lakásigénylő szá­ma 3900-ra emelkedett. Ez is mutatja a fejlődéssel együtt­járó lakásprobléma nagyságát, éppen ezért a lakáskérdés megoldása a VI. ötéves terv­időszakban is lényeges fel­adat marad. E gondok ellenére sosem volt olyan arányú a város iparának fejlesztése mint eb­ben a tervszakaszban és so­hasem valósult meg hasonló nagyságrendű közintézmény­fejlesztési program. Összesen 35 közintézményt építettek fel. Noha kiemelt programot je­lent a gyermekintézmények számának és színvonalának javítása, s ennek érdekében jelentős erőfeszítések történ­tek, sok még a feladat. Ez év januárjában már minden jo­gos óvodai elhelyezési igényt ki tudtak elégíteni az általá­nos iskolai tantermek 20 szá­zaléka azonban még szükség­­tanterem. A DEMOGRÁFIA PARANCSA A demográfiai jelzések azt mutatják, hogy óvodai vonat­kozásban az idén, az általá­nos iskolai területen jövőre várható az igények lökéssze­rű emelkedése. A szociálpoli­tikai érdekek azt kívánják te­hát, hogy mind az óvodai, mind az általános iskolai te­rületen további erőfeszítése­ket tegyünk a helyzet javítá­sára. A tanácselnök utalt rá, hogy az óvodai fejlesztésben országosan példás mozgalom zajlott le a városban, aminek eredményeként jelenleg 34 százalékos az óvodai ellátott­ság. Mivel jelentős a száma azoknak az édesanyáknak, akiknek ebben az időszakban szűnik meg a gyermekgondo­zási segélye, elkerülhetetlen a további fejlesztés. A váro­si tanács számolt ezzel de to­vábbra is apellálni kell a vállalatok, szocialista brigá­dok, a város cselekvőkész la­kosságának segítségére. HARMINC KÉRDÉS A város közműellátása is sokat fejlődött mind a fűtés, mind a vízellátás vonatkozá­sában. A kereskedelmi ellá­tás megfelel a korszerű igé­nyeknek azonban elsősorban az új városrészek jobb ellá­tására törekszenek, s jobban a vásárlói igényekhez alakít­ják a városközpont boltháló­zatát. Nagy fejlődés követke­zett be a helyijáratú tömeg­­közlekedésben, noha igen sok panasz érkezik a városi ta­nácsra a buszjáratok közleke­désével kapcsolatban. A város fejlődésével foglal­kozó tájékoztatót követően Fekete Nándor válaszolt azok­ra a konkrét kérdésekre, ame­lyeket korábban már eljuttat­tak hozzá, összesen több mint harminc, a város egész életét átfogó kérdésre adott nyílt és őszinte választ az elnök. A kérdésekre és válaszokra visszatérünk. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiimiiiiiiii......_ L| w • H ■ ■ ■ [UNK] . ff Nőnapi köszönte a tavaszvárás egyik kedves színfoltja, hogy már­ | | /­­ cius 8-án társadalmunk férfitagjai köszöntik a­­ | női munkatársakat, családtagjaikat. Szokássá­­ | vált nálunk ez a nap, mint más nagy ünnep. Készü­­­­­­lünk rá és az apróbb bosszúságok felett is elsiklunk. E 1 amely a velejáró szervezési gondokkal jár. Ennek az­­­­ ünnepnek korunkban már erkölcsi rangja van, a fér­­­ | fiak akaratlanul belesűrítik köszöntésükbe azt a tisz­­­­­­teletet, amely a megkülönböztethető többletmunkából § E hárul a nőkre, amely a családban elfoglalt különlege­­­­­­sen nagy felelősségből származik.­­­­ Az érzelmi kötődések át-át­szövik ezeket a kö­­­­­­szöntéseket, aszerint, hogy milyen kapcsolatban hang­­­­­­zanak azok el. A hivatalos beszédekbe elkerülhetet­­­­­­lenül évről évre belopódzik Clara Zetkin neve, a chi­­c­a­cagói első nők által szervezett sztrájk és a belső lé­ l­é­nyeget nyújtó női emancipáció kérdése. Amikor ilyen i­s történelmi összefüggésben vizsgáljuk a megtett utat,­­­­ büszkén soroljuk fel az elért eredményeket: az egyen­­­­­ lőség különböző formáit, a munkához való jogot, a­­­­ vezetésben való részvételt, tanulást, a szociális kérdő­­­ | sekben elért eredményeket stb. Nagy eredmények ezek. Hazánk a megtett intéz­ | | kedések alapján ebben a vonatkozásban nemcsak a E I fejlődő országoknak, hanem gazdaságilag fejlett kapi­ | | talista országoknak is példával szolgálhat sok tekin­­­­­­tetben. Intézkedéseink nemcsak a rendeletek hivata­ E­­­losságában, hanem az emberek mindennapi megnyil­­­­­­vánulásában is visszaadják az évezredeken beidegző­­­­­­dött igazságtalanságok felszámolásának igényét. Ismeretesek a női egyenjogúság területén elért­e­k eredmények. Kimondva és kimondatlanul érezzük a­­­­ gondokat is ezen a területen. Érezzük, hogy sok válm­l­­­tozásra van még szükség a szemléletben és a szokó­­­­o­sokban meglévő hiányosságok felszámolásához, de azt­­­­ is látjuk, hogy a nőpolitikai feladataink nem választ­­­­­­hatók el az általános társadalmi problémáinktól. A­­­­ nőpolitika a párt egész politikájának része. Tudjuk,­­­­ hogy a háborúk kiszolgáltatottságot, mérhetetlen szén­­­­­­vedést okoz számunkra, de a béke ügye, az enyhülési é­s politika mindannyiunk érdeke a társadalmi haladás­­­­ érdeke.­­ A termelésben elért eredmények, a beruházása­­­­­­ink megvalósulása, a lakásépítés, a gyermekintézmé­­­­­­nyek és egyéb gazdasági és szociális sikereink egész­­­e társadalmunk fejlődését biztosítja, de egyben a nők­­­­ gondjainak enyhítését is szolgálja. Ugyanez a megál­­­­­­lapítás vonatkozik vállalatunk működésére is. A dol­­o­l­gozóink számának egynegyedét kitevő nők munkája­­­­ benne van eredményeinkben, de ugyanakkor a kor­ E­­­szerűsítések, fejlesztések, valamint a szociális intézke­­­­­­dések a nők érdekében is történtek. Megnövekedett s I gondjaink, a hatékonyabb termelés, a fegyelmezettebb | | munka, gazdálkodásunk fejlesztése ugyancsak nem | | képzelhető el női dolgozóink aktív segítőkészsége nél­ | 1­kül. _ | A női egyenjogúságnak napjainkban nem sajnál­ | |­koztatásban, álszenteskedő szentimentalizmusban, ha­ e­z nem feladataink egységes értelmezésében és megöl­­ő i­dásában fejeződik ki. Gazdasági gondjaink megoldása­­i­­­val egyidőben kell továbbfejlesztenünk az MSZMP­­­­ határozataiból megfogalmazottakat a nőpolitikai kér­­­­­­désekben is. A szocialista társadalomnak a feladatok a­z egész sorát kell megoldani ahhoz, hogy a női egyen­­­ jogúság az elvek és törvények meghirdetéséből el­­­­­­jusson a megvalósulás állapotába. A­­ törvény előtti egyenlőség természetessége mel­­­­­­el­lett fokozottabb mértékben kell bevonni a nő­­t ijj két gazdasági feladataink megoldásába. Az isko­­­­o­lák kapuit nyitva kell tartani előttük, lehetőségeiket­­ | és körülményeiket javítanunk kell, hogy szakmai és­­ i társadalmi teljesítőképességüket a közös feladataink 1 | megoldásában fokozhassák. f | A nőnapi ünnepségek folyamatos célokat jelöl­ E | nek meg számunkra, mégis megmarad ez a nap úgy, | | mint ünnep, mint kedves szokás. Kezünkben virág- | = csokorral köszöntjük őket, mint anyákat, feleségeket E | és munkatársakat, szívből kívánunk számukra sok | | szépet és boldogságot. § Szabó Aladár­­ | személyzeti és szociális | igazgató | null i III 111 i­iiik 11 m­­it 11 tim i Mim :mi m­i l mii l um i mm................. i mi n ...................... min i imiTi A kisterenyei gyáregységben mind több prototípust készíte­nek a RAPISTAN—Salgó görgős pályaelemekből, ami egyik fontos feltétele a konkrét igények gyors kielégítésének.

Next