Tarjáni Acél, 1986 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
2 Kezdődik a pártoktatás Eredményes tanulást! artunk szervezeti szabályzata értelmében a párttag kötelessége, hogy sajátítsa el a marxizmus—leninizmus alapjait, rendszeresen fejlessze elméleti, politikai tudását, gazdagítsa műveltségét. E fontos kötelesség teljesítését segíti a szervezett pártoktatás. Pártunk minden időben megkülönböztetett figyelmet fordított pártoktatás politikai és tartalmi céljaira, a tárgyi feltételek kellő szintű biztosítására. Ez a figyelem vállalatunk pártbizottságának munkájában is érvényesül. A gyakorlat szerint nagyüzemi párt-végrehajtó bizottságunk már júniusban megvizsgálta a pártoktatás 1986— 87. évi feladatait és határozatban rögzítette ezzel kapcsolatos teendőket. A végrehajtó bizottság határozatba foglalta, hogy a most kezdődő oktatási évben meg kell teremtenünk a pártoktatás rendszerének továbbfejlesztéséhez szükséges alapokat, folytatni kell a propagandamunka hatékonyságának növelését, a központi és helyi törekvések következetes megvalósítását. Kétségtelen, hogy életünk jelenlegi szakaszában egy offenzíva, hatékonyabb ideológiai munkára van szükség. Ehhez a pártoktatás, a tömegpropaganda nagyban hozzájárul. A pártoktatásnak, a tömegpropaganda-munkának pártunk politikájának elméleti igényű terjesztésével és magyarázatával sokoldalúan be kell mutatni az MSZMP három évtizedes történelmi múltját; hozzá kell járulnunk politikai, gazdasági és ideológiai helyzetünk bemutatásához; elő kell segítenie az ország helyzetét és a nemzetközi feltételeket reálisan értékelő szemlélet kialakulását. Hozzá kell járulnia a pártegység erősítéséhez, az országos, helyi és vállalati feladatok kimunkálásához, ismertetéséhez és elfogadtatásához. S mindenekelőtt mozgósítani azok következetes végrehajtását. Az 1986—87-es oktatási évben központi tematika alapján két tanfolyamot indítanak a vállalatnál: Gazdaságpolitikánk a gyakorlatban és A szocializmus rendszerének működése és fejlődése címen. Az politikai elméleti kérdések iránt érdeklődő párttagok részére pedig az időszerű ideológiai és politikai kérdések tanfolyamon nyílik mód ismereteik gyarapítására, összességében mintegy negyven csoportban csaknem 800 párttag vesz részt a párt tömegpropaganda-tanfolyamán. A párt-végrehajtó bizottság határozatának szellemében pártszervezeteink felkészültek az új pártoktatási év feladatainak igényes színvonalú végrehajtására. Körültekintően választották ki a propagandistákat, gondoskodtak az oktatásra alkalmas környezet kialakításáról, az oktatás helyi feltételeinek biztosításáról. A jó előkészületek pedig már fél sikert jelentenek. Természetes azonban, hogy az eredményes munkához a párttagság aktivitása elengedhetetlen. P Kommunista műszakok ’ Vállalatunknál októberben is megrendezik a kommunista műszakokat. A hagyományoknak megfelelően, három egymást követő szabad szombaton, vagyis október 11- én, 18-án és 25-én kerül sor a közösség érdekében végzett munkára. A cél az, hogy a dolgozók gépek mellett töltnék a műszakot, figyelembe véve az üzemek exportkötelezettségét, valamint a hátralékok és az évközi lemaradások csökkentését. A kommunista műszakokon a szokásosnak megfelelően a szociálpolitikai osztály gondoskodik a be- és hazaszállításról, az üzemi konyhán biztosítják az étkeztetést. A döntés értelmében a kommunista műszakokból származó bevételeket a vállalat jóléti és kulturális alapjának kiegészítésére fordítják. t**t»(tr, A Nemzetközi Szemle szeptemberi számából A Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa alkalmából részleteket közöl a folyóirat Jaruzelski első titkár előadói beszédéből és Mihail Gorbacsov főtitkár felszólalásából. A Koreai Munkapárt főtitkára a Kim Ir Szen pártiskola fennállásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen értékelte a munkapárt építésének történelmi tapasztalatait. A szomszédos Ausztriában végbement vezetői változások ürügyén olvashatunk egy, a kancellárról készült interjút és Kurt Waldheim választási győzelméről egy írást. Az NSZK-ban választásra készülnek, készületekről. A választási előtörekvésekről nyilatkozik Willy Franz-Josef Strauss, Brandt, Heiner Geissler és Hans-Dietrich Genscher. Különböző írások, mint pl. 65 éves Kína Kommunista Pártja, Kína a gazdasági reformok lázában stb. mutatják be az ázsiai országot, míg számos cikk a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetet elemzi. Kalevi Sorsa a finn külpolitikáról, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a párt megújításáról, ifj. Benno C. Schmidt az amerikai bíróság élén történt változásról és várható hatásáról ad áttekintést. Biztonságosabb-e ma a világ? címmel Kende István ismerteti a kutatóintézet stockholmi béke(SÍPÉI) legújabb, 1986-os évkönyvét. - J1 - Szüreti bár autós vetélkedő és egyéb érdekességek Színes őszi „levelek" a KISZ-bizottságról Az Ifjúmunkáshónap keretén belül változatos programok foglalkoztatják, szórakoztatják KISZ-es fiataljainkat. Legutóbb, amikor a KISZ-bizottságon jártunk, egész csokorra való, színes őszi „levelet” hoztunk tőlük, ezeket most kedves olvasóinknak is megmutatjuk. Szeptember 19-én a KISZ- bizottság és a tömegsportosok közös szervezésében, az SKSE-stadionban vetélkedtek a vállalati KISZ-alapszervezetek és szocialista brigádok. Labdarúgás, sakk- és asztalitenisz-sportágakban folyt versengés. A 8 csapat közül a végül is a hatalma vitte el a pálmát, megelőzve az energiát, valamint az SZKGY-t. Az eredményhirdetésre a KISZ-klubban került sor, boldog elsők jutalma egy autóbuszos egri kirándulás, de a második és a harmadik csapat sem lehet boldogtalan az 1000, illetve az 500 forintos díjazással. A számítástechnikával ismerkedtek a fiatalok 22-én a KISZ-klubban, ahol a vállalati számítástechnikai osztály nyújtott segítséget a program gazdagabbá tételében — szakember és számítógép biztosításával. Titkári értekezlet volt 24-én, amikor is a mai napon induló „40 év — 40 kérdés” c. vetélkedőre mozgósítottak, hívták fel a figyelmet a hónapokon keresztül tartó „elmebajnokságra”. Szeptember 26-án vidám aktualitás érdekeltjei voltak azok, akik részt vettek KISZ-klubban a szüreti báalon. Játékos vetélkedő, majd diszkó-„föld” kincseit szüretelték a KISZ-esek. Oravecz Ferenc újra bizonyított. Az autósoknak talán ennyi bevezetőből is sikerülne megfejteni, hogy miről van szó, pontosabban volt szó, hiszen Feri barátunk 27- én Trabantjával a városi szinten megrendezett autós vetélkedőn az abszolút kategóriában a második helyen végzett. Már a legfrissebb eseményekhez tartozik: ma és holnap kerül sor a szokásos salgóbányai felkészítőre. Holnap még egy eseményben lesznek érdekeltek KISZ-eseink. Régi ismerősök, a zabari KISZ- esek látogatnak el hozzájuk. A találkozót sportversennyel kezdik a egy kiadós Dolinkában, majd bográcsos elfogyasztása után a KISZ-klubban folytatják vetélkedővel és diszkóval. 1 B. M. 1988. október S'; Szeressünk olvasni! Heti könyvajánlatunk „A MAGYAR ÉRTELMISÉG A NYOLCVANAS ÉVEKBEN.” SZERKESZTETTE HUSZÁR TIBOR. A tanulmánygyűjtemény az 1978-ban megjelent Értelmiségiek, diplomások,szellemi munkásak című kötet folytatásaként ad számot az értelmiségszociológiai kutatások friss eredményeiről. A részint empirikus vizsgálatakon alapuló, részint esszéjellegű tanulmányok a közérdeklődés előterében álló időszerű kérdéseket tárgyalnak az értelmiség egészével és egyes rétegeivel kapcsolatban. Néhány téma a sok közül: a párt értelmiségpolitikája, az nemzeti tudata, értelmiségiek a szakértelmiség részvétele a helyi közéletben, a köztisztviselő értelmiség jellegének változásai, az orvosszerep és a pedagógusszerep mai ellentmondásai, a színészek és az újságírók életkörúlményei. A közgazdászokkal és mérnökökkel több tanulmány is foglalkozik. Nyomon követik a mérnökökre vonatkozó közkeletű vélekedéseket pl. a mérnöki pályák leértékelődése, túlképzés, alulfoglalkoztatás, és összehasonlítják őket a valóságos helyzettel, egyben megvilágítva e sztereotípiák keletkezésének alapjait. RUDOLF DROSSIER:,,AMIKOR A CSILLAGOK ISTENEK VOLTAK”. Rudolf Drossier könyve a legrégibb időktől a modern kor küszöbéiig végigkíséri azokat az elképzeléseket, amelyek a nap, a hold, a csillagok, az üstökösök, általában az égitestek mibenlétére, emberi életünkre, sorsunkra való hatására vonatkoznak, s ezek kapcsolódását a különféle népek mítoszaihoz és az egyes vallások hiedelmeihez. szerző roppant széles tudásA anyag birtokaiban az európai és a „klasszikus” tradíciókon kívül teret szentel a magyar olvasók előtt jobbára ismeretlen ősikori kultúrák és távoli földrészek embereinek asztrális és kozmikus elképzeléseik bemutatására is. Elkápráztató ez a mitológiai anyag. Görögök, rómaiak, babiloniak, egyiptomiak, maják, aztékok, ismeretlen óceániai kultúrák népei mind mást és mást képzeltek a fénylő égitestek mögé, de valahogy mégis hasonló elképpzeléseik voltak. S ez a tény a kultúrák különbözőségeit és lényegi (emberi) azonosságait bizonyítja. Drossier egy-egy égitest, vagy szimbólum egész mitológia történetét végigkíséri, olyannyira, hogy még a jelenkori irodalom is helyet kap művében, ha egy adott mitológiához szervesen kapcsolódik. így a kötet hatalmas ismeretanyagot közvetítő, magas színvonalú és érdekes kalandozás az ősi és mai, klasszikus és népi, európai és kelet-ázsiai asztrális-kozmikus hiedelmek világában BURCHARD BRENTJES: „IZMAEL FIAI”. Az NDK-beli Burchard Brentjesnek már több, a Kelet történelmével és kultúrhistóriájával foglalkozó könyve szerzett nemzetközi elismerést. Izmáel fiai című kötete a VII. században délnyugatról, az Arab-félszigetről útjára induló nagy történelemformáló erőnek, az iszlámnak első nyolcszáz éveit mutatja be. A Mohamed tanaival és a szent háború eszméivel föllelkesített nomádarab zel és áradat, rázúdult a KőKözép-Keletre, eljutott egészen az Aral-tó mellékéig, s méglentős befolyással Kínára is jóvolt. Feltartózhatatlanul viharzott végig egész Észak-Afrikán, s elárasztotta a Pireneusi-félszigetet is. A XV. századig virágzó kulturális centrumokat hoztak létre távol az anyaországtól. A gazdagon megrajzolt történelmi körképből két, nagy dinasztia, az Omajjádok és az .bb szádiák históriája emelkedik ki. A kötet bemutatja (képekkel gazdagon illusztrálva) a középkor mohamedán művészetét is a granadai Abramrától a meikkai nagy mecsetig, egyszerre éreztetve az iszlám művészet általános és régiónként sajátos vonásait. E kötethez térben és időben szorosan kapcsolódik Brentjes másik, Kánok, szultánok, emírek című munkája, amely a közelmúltban szintén az Univerzum Könyvtár sorozatban jelent meg. E két mű együttesen nyújtja áss arabok és az iszlám világ történetét a Hidzsráttól a XX. század kezdetéig. Benkő Mihály És MN adárcsontú öregasszony. Őrá igazán illik a kifejezés. Nemrég vonult végleg nyugdíjba a közért pultja mögül. Egyike volt azoknak, akik a vevők kérését követően lepkekönnyedén röpködnek az árucikkek között. Mondták a törzsvásárlók: Annuska nyugdíj után csak magát szolgálja ki. Észrevétlenül, munkahelyi heremónia nélkül lépett ki egynyári napon a pult mögül. Távozását hamar észrevették a vásárlók. A nyomába őt nem ismerő fiatalok lépett, már fogalmat alkothattak haképességeiről, hiszen a „beza zeg az Annuska” kezdetű példamondatokból egész csokorra valót gyűjtöttek össze a ,dísztelt vevők”. Emlegették de a közértnökétől senki sem kérte el főcímét, hogy ne csak mondata csokrokkal emlékezzen meg róla, hanem pár szál virággal is. Titokban várta az ismerős arcokat, egy doboz teasüteményt vásárolt, amikor megérkezett az első nyugdíj. A közeli bisztróban pedig furcsán jelent meg édes likőrért, dehát mit csináljon, napközben néztek rá, amikor zárás előtt elfelejtette megvenni. Nyugdíj nap után akár másnap is jöhetnek vendégek. Másnap nem mentek a vendégek. Várt. Eltelt egy hét, de az ajtaján senki nem jott. Tovább várt. Hetek köpeteltek el, ajtajának küszöbét csak papírgyűjtő úttörők lépték át. A postás már többször is megjelent nála a nyugdíjjal, a nyári meleg is tovaröppent, akárcsak az Annuska ablaka szegletébe fészket rakott fecskék. Egyedül a televízió szólt hozzá mindennap, de azzal sem volt igazi barátságban, mert sokszor mondott és mutatott rossz híreket. Egyetlen fia karácsony előtt pár nappal tudatta vele, hogy a világon van. „Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok, anyuka! Mihelyt ráérek, magánál vagyok. Szerető fia.” Hevenyészett sorok a karácsonyi lap hátoldalán, az elején pedig szárnyas játszadoznak az oltár angyalok körül. Nagyot sóhajtott, istenben nem hitt soha, tudja ezt a fia is, csakhát mit küldjön az öreg anyjának... öreg asszonyoknak pufók angyalkákat küldenek általában a levelezőlapokon. Az öreg asszonyok sok esetben saját gyerekükre gondolnak, amikor lántják őket. Persze, az meg pitangyalkák szárnyaival az elhagyatottság érzése még nem röpül tova. Hozzápillaagta a többihez a képeslapot, jócskán volt már belőlük, a legutóbbit húsvétkor kapta, ugyancsak a fiától. Az ünnepek alatt rengeteget töprengett, volt rá bőven ideje, meg aztán nem is zavarta senki. Elhatározta, hogy az új évben feladja magányát. Méghozzá nyilvánosan. Január másodikén félretolta asztalán a fenyőgallyakkal teli vázát és hevesen dobogó szívvel megfogalmazta az apróhirdetést. „Nyugdíjas öregasszony saját lakásába fogadna egy olyan albérlőt, aki munkája mellett szabad idejének egy részét megosztaná vele.” Plusz pontos cím. A hirdetőben egy hétre kérte a megjelentetést az egyik legolvasottabb lapban. Az édes likőr még sértetlenül várta a vendégeket, de a teasüteménynek már a morzsái is elfogytak. A hirdetőből kilépve, vásárolni indult. Régi munkahelyét elkerülte, inkább a távolabbi csemegeboltban szerezte be a vendégváró süteményt. Úgy gondolta, hogyha a volt munkatársak nem kíváncsiak rá, akkor ő sem keresi a közelségüket. Otthon gondosan felkészült a jelentkezők fogadására. Biztos volt benne, hogy valaki kiváncsi lesz az apróhirdetést feladó öregasszonyra. Mikor este csöngettek, maga is meglepődött, mivel a hirdetőben másnapra jelezték szövegének megjelentetését. Izgatottan nyitott ajtót, s akkor nem érte volna olyan nagy meglepetés, ha marslakót lát maga előtt. Fia állt a küszöbön. Teljesen ki volt magából kelve, kabátja szanaszét, salja majd lecsúszott a nyakából. — Fiam! Te itt?! — Anrtuska nem tudta leplezni meglepetését. — Anyuka, észnél van maga?! Albérlőt akar fogadni a lakásba, hát nem jó itt magának egyedül? A dühös férfi felindulva hadonászott az előszobában. Annuska hiába hívta beljebb — nem mozdult onnan. — Mondtam már magának apuka halála után is, hogy ha unatkozik, akkor elintézem azt a... azt az otthont nyugdíjaztatása után. A magáról megfeledkezett gyerek még értelmetlen dührohamában is lefékezett, amikor a súlyos tartalmú gondolat végéhez ért volna. Talán az is eszébe jutott, hogy anyja épp egy korábbi hasonló kijelentése miatt maradt még öt évig a pult mögött ötvenöt éves kora után? Csend ereszkedett közéjük, az előszoba lámpabúráján még a légy sem moccant. Annuska vékony teste megrázkódott, fejét lehajtotta, a könnyek elhomályosították szemeit. Ott állt vele szemben a fia, mégis óriási távolságok választották el őket. Odabotorkált a bejárati ajtóhoz és szélesre tárta, mint valamikor a közértben az utolsó kedves vendég előtt. Percek múltak el, míg felemelte fejét. Az előszoba már üres volt, csak a légy maradt ott a lámpabúrán. Másnap újra veszekedett. Utoljára talán tíz éve tette, amikor egy pimasz vásárló teljesen kihozta a sodrából. Ezúttal az apróhirdetést felvevő nőt érte keserűségének minden nyila, aki értesítette fiát, a köztiszteletben álló személyiséget, mielőtt a hirdetés megjelent volna. A hirdetés egy napot csúszott, de végül is megjelent Az első jelentkező szakállas fiatalember volt, könyvhalommal a hóna alatt csöngetett be Annuskához. Mint mondta, vidékről jött egyetemista, „s, ha esetleg a barátnőmet is befogadná a néni..." Fél órával utána jött egy borgőzös ráérő. A hirdetésnél kihajtott újságot fogta az egyik kezében, a másik keze csupa mocsok volt. „Csúszik a járda” — mondta. Élelmes felvásárló volt harmadik, aki értékes régiségek után szimatolt. A küszöbön túl nem jutott. Estefelé csöngetett be a harmincnak is kinéző tinédzserlány. Annuska vállán zokogta el sorsát, mesélte el, hogy bánnak vele részeg szülei és alkalmi férfiismerősei. Annuska teasüteményét félig elmajszolta, aztán lefeküdt aludni a konyha díványára. Reggel Annuska ébredt később. Az asztalról eltűnt az édes likőr, a pénztárcájából pedig kétszáz forint. Az új napon öt jelentkező kereste fel. Az egyiket már majdnem befogadta. Elegáns volt, jó modorú, választékos beszédű, de, amikor el akarta tőle kérni a személyi igazolványát, a férfi bevallotta, hogy nincs munkahelye. Annuska új taktikához folyamodott. Először a bejárati ajtó kémlelőnyílásán szemrevételezte az újabb jelentkezőket. A kukucskáló „rostája” sem bizonyult azonban megbízhatónak. Még négy nap volt hátra apróhirdetésének megjelenéseiből. Nem várta meg. A hirdetőbe nem ment belemondani, hanem kora reggel betett néhány kekszet a zsebébe, meg pár forintot, és elment sétálni. Egész nap járta a várost, bement az állatkertbe, a madarakat etetgette a keksszel. Saját maga beérte egy hamburgerrel. Mikor sötétedett, csöndben belopózott a lakásába, villanyt se gyújtott, így aztán a késő esti látogatók is visszafordultak a második, hiábavaló csöngetés után. A hirdetés óta hetek teltek el. Gyakran mondogatja magának, hogy „büszke öregasszony vagy Annus, ha te hozzád nem néz el senki, akkor te sem látogatsz meg senkit.” Lehet, hogy őbenne is mi hiba, de megváltozni már nem tud és nem is akar. A második doboz mény is elfogyott, nem teasütesenkit, a fiát sem. Talán várt a fecskéket... Azok úgyis viszmizajófűtek, M