Tarsadalmi Szemle – 1982.
11. szám - Évforduló - Ujfalussy József: Kodály Zoltán öröksége
Kodály Zoltán öröksége A rím, a tárgy és kifejtése egyaránt és szándékosan kettős értelmű. Egyszerre kell ugyanis számot vetnünk Kodály Zoltán születésének századik évfordulóján azzal is, amit ő örökölt a magyar kulturális hagyományból, és azzal is, amit mi vettünk át tőle. Vagyis, helyesebben, azzal az egyetlen kulturális örökségünkkel, amelyet ő továbbított hozzánk teljesebben, gazdagabban, nekünk valóbban, mint ahogyan ő kapta. • • • 1882. december 16-án született Kecskeméten. Szinte véletlen volt, hogy éppen ott. Édesapja vasúti tisztviselő volt, lakóhelyét családjával együtt gyakran kellett változtatnia. Ez a „véletlen" természetesen nem maradt következmény nélkül sem Kodály Zoltán alkotói pályáján, sem életművének utóéletében. Arról, hogy milyen volt Kecskemét zeneélete akkoriban, nem lehetett emléke. Kevéssel születése után már Szobra, majd Galántára kellett költözniük. Első eleven zenei emlékei innen származtak. Ezekről a gyermekkori emlékekről, későbbi nagyszombati ifjúságának zenei élményeiről ő maga beszélt elég részlettesen Lutz Beschnek, a róla készített nyugatnémet portréfilm riporterének. Az elbeszélésből kibontakozó kép sok mindenben hasonlít ahhoz, amilyet bármely más magyarországi vidéki város mutathatott abban az időben. Ez volt a városias, polgári jellegű életmód kialakulásának, általánosabbá válásának korszaka történelmünkben. A hivatalnok-értelmiségi családok mindennapjaihoz már hozzá tartozott a házi muzsikálás, Illett gyakorlatban megismerni az európai zene mestereinek műveit. A városi közönség szélesebb körében pedig otthonosak voltak a szórakoztató zene könnyebb műfajai is, a népies műdal és az operettdallamok. A Kodály családban a nemesebb műzene járta. Kodály Frigyes jól és szenvedélyesen hegedült (Kecskeméten már vonósnégyese volt!), felesége jól zongorázott (Galántán már volt zongorájuk). Lányuk Nagyszombatban már komolyan tanult zongorázni. A szülők szonátáztak, Haydnt, Mozartot játszottak, átiratokból Beethoven szimfóniáit, Mendelssohn nyitányait, operák kivonatát. A zeneszerző nővére Beethovent, Chopint, Schumannt játszott. Brahmsot akkor ott még nem ismerték. A szomszédos Pozsonyban már igen. A gyermek Kodály Zoltán Galántán falusi pajtásaival játszott, énekelt, muzsikált. Kis kompániájukat „a Zoltán bandája" néven emlegették. Később, nagyszombati gimnáziumi éveiben hegedült, csellózott, komponált. Amíg nénje zongorázott, ő görögöt preparált. Köziben hallás után tanult meg egy néhány Beethoven-szonátát. A gimnáziumban , mint vidéki gimnáziumaink legtöbb