Tarsadalmi Szemle – 1987.

5. szám - Kulturális életünkből - Mary György: Dinamikusan is lehet… Szellemi és anyagi kultúra Győr-Sopron megyében

KULTURÁLIS ÉLETÜNKBŐL Dinamikusan is lehet... Szellemi és anyagi kultúra Győr-Sopron megyében Hazánk északnyugati szögletében Győr-Sopron megyét sem kerülték el a dúló ha­dak, a pusztító járványok. Mégis mindig újjáéledt. Új telepesek, magyarok, néme­tek, horvátok áramlottak ide. Szorgosan gyarapították családjukat, településeiket. Buda, Bécs, Pozsony háromszögében vi­zektől szabdalt földjei sohasem szűkölköd­tek jó termésben. Messzi földről vonzották piacai, vásárai a kereskedőket. 1844-ben írta a Hazánk című helyi lap. A győri Du­na-parton „fogalmat alkothat bárki a bá­beli nyelvzavarról; itt befut egy hajó, amott éppen elhajóznak, itt kereskednek, amott mázsálás folyik. Micsoda színes élet és nyüzsgés mindenfelé." Győr-Sopron megye ma több szempont­ból is jelentős helyet foglal el hazánk életé­ben. Ipara magas színvonalú, mezőgazda­sága jól szervezett. Már akkor is ipari vá­rosnak számított Győr, Sopron, Moson­magyaróvár, amikor - a fővároson kívül -jóformán csak a bányavidékeken voltak számottevő ipartelepek. Az, hogy az itt előállított termékeknek több mint az egy­harmadát exportálják, jól jelzi a megye üzemeinek teljesítőképességét. Évtizedekkel korábban ismerték, tanul­ták meg - más tájak lakóihoz képest - az ipari munkát a helybéliek. Mindez jó alap a műszaki kultúra kibontakozásához. Már két évszázaddal előbb hatalmas táblákon - a nagybirtokosok földjein - dolgoztak a mezőgazdasági bérmunkások. A század­fordulón a szövetkezeti mozgalom - a ter­melési és értékesítési szövetkezetek - erő­teljes fejlődésnek indult. A mosoni pa­rasztbirtokok tulajdonosainak ehhez nagy segítséget adtak a magyaróvári gazdasági akadémia tanárai. A mezőgazdaságban ezek az adottságok - számításba véve a gépesítettséget, az akkori agrotechnológiát - kétségkívül a nagyüzemi hagyomány megteremtői voltak. A fejlett gazdaság mutatója az is, hogy a lakosság foglalkoztatottsága intenzív. A megye munkaerő-gazdálkodását 1979 óta országos figyelem kíséri: ekkor volt az emlékezetes létszám-felülvizsgálat a Rába­gyárban. Az idén a Rábatext-vállalatnál hajtanak végre nagyobb mértékű munka­erő-átcsoportosítást. Erős szálakkal kötődik Győr-Sopron megye a nemzetközi élethez is. Itt halad át a Budapest-Bécs vasútvonal, az M-1-es nemzetközi főútvonal és a Duna, a minden korban nagy fontosságú vízi út. A megye nyugati fekvése mindig is hatott gazdasá­gának, társadalmi, kulturális életének fej­lődésére. E terület kezdettől része az orszá­gok, országrészek közötti kapcsolatoknak. Napjainkban ez különösen az idegenforga­lomban mutatkozik meg. Ugyanis a hoz­zánk látogató külföldiek csaknem egyhar­mada az itteni határátkelő állomásokon lép hazánk földjére. Vonzó kirándulóhely is ez a vidék, hi­szen a legtöbb ékes, értékes műemlék - a főváros után - Sopronban és Győrött ta­lálható. Történelmünk forgatagos évszá­zadai miatt szinte csak itt csodálhatók meg ilyen tömegben a középkori épületek, a

Next