Tarsadalmi Szemle – 1996.
4. szám - Műhely - Hamberger Judit: A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggései
Hamberger Judit: A szlovák alkotmányos rendszer és politikai kultúra összefüggéseir7 más jellemző. Míg a cseh társadalom az egyéni teljesítményt, a teljesítményorientáltságot részesíti előnyben és ezt tartja az előrehaladás motorjának és legfőbb ismérvének, addig a szlovák társadalom az egyéni teljesítményeken kívül álló körülményeket tartja az előrehaladás, gyarapodás legfőbb feltételeinek (születés, ismeretség, kapcsolatok). A szlovák társadalom nagyobbik része továbbra is elvárja a róla és családjáról való állami gondoskodást. A felmérések szerint a szlovák társadalom sokkal inkább ragaszkodik az állami paternalizmushoz, a szociális rendszer nyújtotta biztonsághoz, mint a cseh társadalom. A csehek a jobboldali pragmatizmust, a szlovákok a baloldali állampaternalizmust választották. A szlovákok az ún. normalizációs időszakot (1970-1989) jobban elfogadták, mint a csehek. A szlovákok számára a szocializmus újraelosztó rendszere sok pozitívumot, fejlődést hozott, míg a csehek számára a normalizáció korszaka a gazdasági, társadalmi, kulturális stagnációt, leépülést jelentette, amit az akkori közvélemény-kutatások és statisztikai adatok is bizonyítanak. Ez volt az egyik oka annak, hogy míg Csehországban viszonylag erős és összetartó, majd a 80-as évek második felétől egyre befolyásosabbá váló polgárjogi ellenállási mozgalom bontakozott ki, addig Szlovákiában polgárjogilag csak egyéni kezdeményezések voltak, szervezetten pedig vallási jellegű, katolikus mozgalom alakult ki.10 A szövetségi állam felbomlásában a két köztársaság elitváltásának is fontos szerep jutott. Csehországban a lakosság igényelte a politikai és gazdasági elit cseréjét, Szlovákiában pedig nagyrészt nem. A szlovák társadalom elégedettebb volt saját előző politikai és gazdasági elitjével, nem volt e kérdésben határozott és radikális, ezért is történt meg, hogy az átvilágítási törvény az egyik köztársaságban érvényes és működik, a másikban nem.11 Míg Szlovákiában a parlamentbe elsősorban baloldali (szocialista, szociáldemokrata, nemzeti baloldali, populista, szociális demagóg) pártok jutottak be, s a liberálisok sem baloldaliként, sem jobboldaliként nem, addig a cseheknél a liberális és keresztény jobboldal szerezte meg a szavazatok többségét, a liberális baloldal pedig egyáltalán nem jutott be. A szlovák társadalom politikai kultúrájára - önálló államisága elnyerésének megkésettsége miatt is - a nacionalizmus alapállásából való politizálás jellemző. Ennek egyik meghatározó eleme a magyarfóbia. A szlovák társadalom kisebbik része - nacionalista és konfrontatív, kompromisszumképtelen radikális politikusainak befolyása alatt - nemzeti-nacionalista indíttatásból hajlamos az indulati cselekvésekre, a nehézségek dramatizálására. A kisebb társadalmi csoportokat a végletes megoldásokra való hajlam, vagy ezek kritikátlan elfogadása jellemzi.12 A szlovák társadalomban a nyugatellenességnek nyilvánvaló tömegbázisa van (1995. júniusi felmérések szerint az EU-tagságot a lakosság 56%-a, a NATO-tagságot 40%-a támogatja). A kormánykoalíció szélsőséges nacionalista (különösen a Szlovák Nemzeti Párt) politikusai saját orgánumaikban (Zmena, Slovenská republika stb.) terjesztik és erősítik ezt az érzületet. A nyugatellenesség Szlovákiában a ruszofilizmus és a pánszlávizmus újraélesztésében, Szlovákia orosz érdekszférához való tartozásának propagálásában nyilvánul meg. Szlovák értelmiségi és politikusi körökben ádáz vita folyik a szlovák társadalom civilizációs és geopolitikai hovatartozásáról. A szlovák politikai vezetés a nemzeti egység szükségességét az összes probléma gyors 10 Szomolányi, Sona: Sociálne a politické premeny Slovenská na zaciatku 90. rokov (Szlovákia társadalmi és politikai változásai a 90-es évek elején). In: Slovensko a jeho premeny na zaciatku 90. rokov, 14-21. old. 11 Ziak, Milos: Pod komunizmu na Slovensku (A kommunizmus bukása Szlovákiában), 1994. Szomolányi, Sona: Komiovanie politickych elit na Slovensku (A politikai elitek alakulása Szlovákiában). In: Slovensko... Bratislava, 1994. (52-62. old.) 12 Fríc, Pavol: Myty a realita juzného Slovenská (Dél-Szlovákia mítoszai és valósága). Kézirat a Márai Sándor Alapítvány etnikai konfliktusokat kutató felméréséből, mely kézirat rövidített fordítása megjelent a Beszélő 1994. 34—35-ös számában is.