Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-06-08 / 46. szám

TÁRSALKODÓ. 46 szám Pest, junius 8dikán IBRAHIM BASA. Ki századinak történetihez nem hideg, az kétségkívül tudni fogja azon legujabb dolgokat is napkeleten , mellyek e’ vezér’ nevének föntebb fényt ’s kettős érdeket adnak. Mi méltónak vél­tük Ibrahimról e’ következendő idősb vázlatot, mellyet egy franczia tiszt (Maison marsal’ tábor­nok­ testéből) naplókönyvébe mint szemtanú jegy­zett­ föl ’s külföldi lapok már közlének, t. ez. ma­­gyar olvasóinkkal is, noha csak kivonatban, itt megismertetni: „Aug. 29-én 1828 — igy ír a’ felnevezett franczia haditiszt — köténk­ ki a’ koroni tengeröbölben (Golf) nem messze Kala­­m­atá­tól. Másnap reggel főszállásunk mintegy két órányira Navarinhoz előre tétetik. Ibrahim’ hasának főszállása Medónban vala ’s a’ közelfek­vő Koron ’s Navarin várakat ’s az egész szomszéd tengerpartot elfoglalva tartá. Maison marsal tüs­tént jelenteté neki, hogy arab sergeivel szálljon haj­óra’s költözzék­ vissza Aegyiptusba, különben fegyveres kézzel fog arra kénytetni, ’s mivel hadi erőnk mind vizen mind szárazon jóval hatalmasb volt ’s így az Aegyiptusiak’ résziről minden el­lenállás sikertelen maradt volna, Ibrahim kése­delem nélkül hódúlt a’ felszólításnak. Én erre parancsot nyerek, hogy az aegyiptusi generál’ főszállására menjek ’s tőle valamennyi görög fo­goly’ és rabszolgának, ki csak táborában találko­zik, szabadon eresztetését kívánjam. — Elindu­lok tehát Medónba ’s oda­ érkeztem után min­­gyárt sietek azon épületbe , hol Ibrahim lakott. Itt engem az ő tolmácsa, bizonyos Abro nevezetű örmény, ki több európai, ázsiai ’s afrikai nyel­vet beszélt, igen udvarilag fogadott ’s tüstént vezetett ő magasságának (mint szokás vala ne­vezni Ibrahim basát) lakszobáiba. Én őt gazdag öltözetben ’s jól fegyverzetien találám, számos fekete rabszolgától vétetve körül. Vánkosokon ült ’s kinált, hogy oldala mellett foglaljak helyet; erre Maison marsaltól nyert utasításimat előter­­jesztém ’s a’ tolmács azokat neki szorul szóra ál­­taltevé. Ibrahim ugyan ezen tolmács által azt adá nekem válaszul, hogy ő minden görög férfit ’s gyermeket, kik az ő vagy arabjainak kezei közt vannak, kész kiadni; de a’ m­i az asszonyokat, illeti , azokat nagyobb részint már katonái több év óta feleségül bírják ’s igy legtanácsosabb ’s legillőbb volna ezeknek szabad választást enged­ni , hogy t. i. Görögországban akarnak-e vissza­maradni, vagy pedig férjeiket, kiktől már sokan magzatokat is szültek, Aegyiptusba követni. —— En Ibrahim’ főszállásan kilencz napig veszteglők, mi­g a’ szerencsétlen foglyok iránt, kiknek száma a hosszan tartó háború alatt az óegyiptusi tábor­ban rendkívül megsokasult, rendbejöhettem. Én a’ hasa körül naponként néhány órát telték­ el ’s itt alkalmam volt kitanulni, hogy ő a’ franczia ’s olasz nyelvet értette, jóllehet alakiról e’ két nyelven egy szót sem hallhattam. Ibrahim akkor mintegy 40 esztendős férfi lehetett; közép ter­metű ’s igen izmos testalkatú. Szemeiből eleven­ség ’s tüzlélek sugárzott elő, arcza himlőhelyes, vonalmai szabályosak, de sötétek ’s bennök a’ vad­ság’ bizonyos gyöngéd bélyege mutatkozott. Kö­zönséges öltözete bő czombruha és szürke posz­­tóból félkabát. Fején vörös sipka turbán nélkül’s lábain szattyánpapucs. Egyetlen fegyvere, mel­lyet láthatok , egy gyémánttal kirakott tőr volt. Vele mulattom alatt nem kevéssé kelle csudál­­koznom, látván, hogy a’ respublica’ és császár­ság’ idejéből olly híven s pontosan ismeri a’ fran­czia táborozás’ egész történetit; sőt a’ mi több, hogy minden egyes ütközet’ részes körülményit is tudja. Önmagáról mindenkor visszatartózkodva ’s legnagyobb szerénységgel szólt, minden hiú­ság ’s dicsekedés nélkül beszélé­ el nekem a’ Mamelukok ’s Vehabiták ellen viselt hadi dol­gait, mellyekben, mint előttem tudva volt, a’ hősi bátorságnak többes példáját adá; mostoha szerencsében nem csüggedő lelket ’s jeles katonai talentomokat fejtett­ ki. Saját szájából hallottam, hogy ő csupán fogadott fija Mehemned Alinak , ki anyját akkor véve feleségül, midőn ő (Ibrahim) még három éve kisded gyermek volt. Beszédiből sejthetem, hogy ő Mehemned a valóságos fijával keveset gondol. Ibrahim fáradhatlan vas­sza?-

Next