Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-07-24 / 59. szám

TÁRSALKODÓ. 59 szám Pest, julius’ 24(iikén PARTHENON ÉS PANTHEON. A’ Parthenon nevű templom Atheneben, melly a’ 83 ’s 85dik Olympiad körül mintegy 448 évvel Krisztus szül.­előtt Perikies’ korában Kalli­­krates és Iktinos építőmesterek által épült­ fel, volt ama’jeles emlékek’ egyike, mellyek Akropolis’ di­­szét tevék. Ezen ízletes déli emlék a’ város’ kö­zepére volt helyezve, hossza 217 lábat ’s 9 hüvely­ket, szélessége pedig 98 1. ’s 6 hüv.­tőn. Maga a’ templom doltai sztilben készült ’s körüloszlopzott (peripteros) volt, a’ falak pedig csupa fejér már­ványból állottak.­­ Azon csarnok (porticus), melly a’ templomot környező, 46 völgyezetes oszloppal di­szült’s ezeknek magassága 42 láb ’s körzete­­1­ láb­­nyi volt. Az oszlopoknak nem lévén falapjok (Posta­ment) , azok a’ homlokzatot (Fries) zárták, melly Phidias’ jeles szobrászműveivel vala fölékesítve. A’ templom’ belseje fedetlen (hypaethros) volt ’s a’ szent hajlékot (Zelle) egy kétszeresen egymásra helyzett oszlopzat (colonnade) környezé ’s a’ tető ezen nyugovék. Leirhatlan azon benyomás, mellyet ezen épitvény idomzati hathatósága ’s egyes ré­szeinek csudás összehangzása által a’ vizsgáló’ szi­vében szült; ’s ennélfogvást bizton állíthatni, hogy ezen úgy nevezett Minerva-templom vagy Parthe­non a’ hajdan-világ’ legjelesb épitvényremekjét té­vé , mellyet egész maiglan bármi emlék sem vala képes felülmúlni. Pantheon nevezet alatt a’ görögök olly tem­plomot értettek, melly a’ fő ’s legnevezetesb isten­ségeknek vala szentelve; mindazáltal újabb időben a’ Pantheon épületek dicsőség’ templomivá lettenek, az az: olly férfiaknak készültek emlékül, kik a’ hazára nézve számos érdemeket szerzének. Illy hal­hatatlanság’ temploma most a’ párisi Pantheon, melly korábban St. Genovéva-egyház nevezet alatt volt ismeretes. — A’római Pantheon vagy rotunda azon jeles épületek’ egyike, mellyek Augustus csá­szár’ uralkodása alatt épültek­ fel. E’ fönséges em­lék teljes épségiben fenn áll ’s jelenleg is egy a’ legszebb ’s legjelesb egyházak közül a’ keresztyén világban. E’ most érintett templom a’ Mars’ meze­jén állott ’s Agrippa, Augustus’ kedvencze építtető Augustusnak Antoniuson nyert győzedelme’ jeléül Ez valamennyi istenségnek, de különösen a’ boszulo Zevsznek vala szentelve. A’ mi ezen egyház’ alak­ját illeti, az egy rotundát (kerek-öblöt) képez, mellynek á­tmérője 144 láb ’s így tehát 8 lábbal szélesb a’ szent Péter-egyház’ kúpjánál, mellynek áltarzója csak 136 láb. E’ templomnak főleg az ad méltóságot, hogy egyenlőn magas és széles ’s ez által egy pillanatban kényelmesen tekinthetni­ meg annak egész belső nagyságát. Púpján (Nabel) van egy nyílás , mellyen a’ szükséges világosság szol­­gál­ be. Ezen nyíláson keresztül, melly födél nélkül van , láthatni felül a’ felhők’ futását. A’ Pantheon’ külső alakja nem felel­ meg deli ’s ízletes belső el­­rendeltetésének ’s tűz által sokat szenvedvén, már­ványozott külsejétől is már megfosztatott. Azon két torony, mellynek mindegyike egy korinthi por­­ticuson emelkedik­ föl ’s mellyeket Bernini archi­­tektus alkotott, az egyház’ nagyszerű belsejéhez nem illenek, bárha a’ Pantheon’ belsejének elren­­deltetése érdemre nézve a’ sz. Péter főegyházzal egy fokon áll is. A’ bolthajtásokat porphyr- ’s már­ványból készült felséges oszlopok tartják. IVdik Bonifácz római pápa ez eretneki templomot keresz­tyén egyházzá szentelé­ föl 607 ben, melly alkalom­mal mindazon díszesítvények leszedettek, mellyek az eretnekség’ bélyegét viselték; ezek helyett martyrok’ tetemet tétetvén a’ némák’ lakhelyére , ’s martyr-templom nevezetet nyert. A’ kúpfedél ara­nyozott érczlapokból állván, azokat Konstantin császár leszedeté ’s Konstantinápolyba szállittatá, néhány az oszlop-fejezetek közül Sicziliába jutott. Végre hogy e’ most érintett méltatlanság némileg kisimítassék ’s véget érjen, Vls­dik Urbán pápa minden érczet leszedete, melly e’ jeles emlék’ kül­­’s belsején találtatott ’s összeolvasztatván, 110 álgyat öntetett abból az angyalvár’ számára. Ezen zsákmányból önteték ama’ tekervényes, óriási négy oszlop is, melly a’ sz. Péter főegyház’ kúp alatti nagy oltárát díszíti. Novák Dániel architektut.

Next