Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-07-24 / 59. szám
TÁRSALKODÓ. 59 szám Pest, julius’ 24(iikén PARTHENON ÉS PANTHEON. A’ Parthenon nevű templom Atheneben, melly a’ 83 ’s 85dik Olympiad körül mintegy 448 évvel Krisztus szül.előtt Perikies’ korában Kallikrates és Iktinos építőmesterek által épült fel, volt ama’jeles emlékek’ egyike, mellyek Akropolis’ diszét tevék. Ezen ízletes déli emlék a’ város’ közepére volt helyezve, hossza 217 lábat ’s 9 hüvelyket, szélessége pedig 98 1. ’s 6 hüv.tőn. Maga a’ templom doltai sztilben készült ’s körüloszlopzott (peripteros) volt, a’ falak pedig csupa fejér márványból állottak. Azon csarnok (porticus), melly a’ templomot környező, 46 völgyezetes oszloppal diszült’s ezeknek magassága 42 láb ’s körzete1 lábnyi volt. Az oszlopoknak nem lévén falapjok (Postament) , azok a’ homlokzatot (Fries) zárták, melly Phidias’ jeles szobrászműveivel vala fölékesítve. A’ templom’ belseje fedetlen (hypaethros) volt ’s a’ szent hajlékot (Zelle) egy kétszeresen egymásra helyzett oszlopzat (colonnade) környezé ’s a’ tető ezen nyugovék. Leirhatlan azon benyomás, mellyet ezen épitvény idomzati hathatósága ’s egyes részeinek csudás összehangzása által a’ vizsgáló’ szivében szült; ’s ennélfogvást bizton állíthatni, hogy ezen úgy nevezett Minerva-templom vagy Parthenon a’ hajdan-világ’ legjelesb épitvényremekjét tévé , mellyet egész maiglan bármi emlék sem vala képes felülmúlni. Pantheon nevezet alatt a’ görögök olly templomot értettek, melly a’ fő ’s legnevezetesb istenségeknek vala szentelve; mindazáltal újabb időben a’ Pantheon épületek dicsőség’ templomivá lettenek, az az: olly férfiaknak készültek emlékül, kik a’ hazára nézve számos érdemeket szerzének. Illy halhatatlanság’ temploma most a’ párisi Pantheon, melly korábban St. Genovéva-egyház nevezet alatt volt ismeretes. — A’római Pantheon vagy rotunda azon jeles épületek’ egyike, mellyek Augustus császár’ uralkodása alatt épültek fel. E’ fönséges emlék teljes épségiben fenn áll ’s jelenleg is egy a’ legszebb ’s legjelesb egyházak közül a’ keresztyén világban. E’ most érintett templom a’ Mars’ mezején állott ’s Agrippa, Augustus’ kedvencze építtető Augustusnak Antoniuson nyert győzedelme’ jeléül Ez valamennyi istenségnek, de különösen a’ boszulo Zevsznek vala szentelve. A’ mi ezen egyház’ alakját illeti, az egy rotundát (kerek-öblöt) képez, mellynek átmérője 144 láb ’s így tehát 8 lábbal szélesb a’ szent Péter-egyház’ kúpjánál, mellynek áltarzója csak 136 láb. E’ templomnak főleg az ad méltóságot, hogy egyenlőn magas és széles ’s ez által egy pillanatban kényelmesen tekinthetni meg annak egész belső nagyságát. Púpján (Nabel) van egy nyílás , mellyen a’ szükséges világosság szolgál be. Ezen nyíláson keresztül, melly födél nélkül van , láthatni felül a’ felhők’ futását. A’ Pantheon’ külső alakja nem felel meg deli ’s ízletes belső elrendeltetésének ’s tűz által sokat szenvedvén, márványozott külsejétől is már megfosztatott. Azon két torony, mellynek mindegyike egy korinthi porticuson emelkedik föl ’s mellyeket Bernini architektus alkotott, az egyház’ nagyszerű belsejéhez nem illenek, bárha a’ Pantheon’ belsejének elrendeltetése érdemre nézve a’ sz. Péter főegyházzal egy fokon áll is. A’ bolthajtásokat porphyr- ’s márványból készült felséges oszlopok tartják. IVdik Bonifácz római pápa ez eretneki templomot keresztyén egyházzá szentelé föl 607 ben, melly alkalommal mindazon díszesítvények leszedettek, mellyek az eretnekség’ bélyegét viselték; ezek helyett martyrok’ tetemet tétetvén a’ némák’ lakhelyére , ’s martyr-templom nevezetet nyert. A’ kúpfedél aranyozott érczlapokból állván, azokat Konstantin császár leszedeté ’s Konstantinápolyba szállittatá, néhány az oszlop-fejezetek közül Sicziliába jutott. Végre hogy e’ most érintett méltatlanság némileg kisimítassék ’s véget érjen, Vlsdik Urbán pápa minden érczet leszedete, melly e’ jeles emlék’ kül’s belsején találtatott ’s összeolvasztatván, 110 álgyat öntetett abból az angyalvár’ számára. Ezen zsákmányból önteték ama’ tekervényes, óriási négy oszlop is, melly a’ sz. Péter főegyház’ kúp alatti nagy oltárát díszíti. Novák Dániel architektut.