Társalkodó, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-05-08 / 37. szám
TÁRSALKODÓ. 37. szám Pest, május 8dikán 1833 KÖLCSEY. Tárgy. „Genius száll az énekes’ mellébe, „Melly szelíden ömlő dalra hir. „Elmerülvén lantja zengzetébe „Szíveket ragadni égi mív !44 Kölcsey Ferenci. Elvonuló Kárpátok tövében,— Al Rúnának ősz hulláminál, Lelkesült, nagy honfiak’ körében Lelkesült, nagy honfi-dalnok áll,» Ám de nincsen lant művészkezébe’, Hajdan a’ hont zengve, — most honi Törvényt alkot, ’s íme szólani Génius száll az Énekes mellébe! — A’ kincsért, — mellyen hó szerelemmel Csüggő ’s a’ hon — ősi nyelvéért, Küzd a’ szónok férfi-érzelemmel, — Hogyha kell, áldozna érte vért. — Keble kész repedni, ’s viva vív, — Ó bár mindig líszna szép örömben ! — És az ajk szór mennykövet, — különben Merly szelíden ömlő dalra hív. ’S a’ ki csak hazája’ szent javára Él igy, — annak hálatelve fon Zöld borostyán-edal e homlokára Érdem-tölgyfűzért a’ drága hon. Es a’ férfiú iránt szivébe’ Érez kétszeres csodálatot, — Kit már eddig vágyva hallgatott Elmerülvén lantja’ zengzetébe. — Fussad lelkes! lelkesen pályádat, — Ó milly egi pálya nyilt neked! — Im Te boldogítandod hazádat, *S ó örömmel hallja éneked’. ’S hogyha néked hódol minden szív, Legszebb dirt találsz tenérdemedben, ’S mondhatod majd büszke érzetedben: „Szíveket ragadni égi mív!44 Bérczi Béla. MAGYAR SZÍNÉSZETI BÍRÁLAT. Debreczen. Május’ 1 tején 1833. Aprilis* 27k én Székely Zsuzsanna’ részér® először adatott elő : „Czimbellin Czigaro, vagy a’ spanyolországi fekete sereg.44 Cordua Pedrarias spanyolodnak idylljéből, német nyelven irta Piccolomini, magyarra fordittatott Pesten.— Nem tudom, ollyan-e maga az eredeti, vagy csak annak megcsonkittatása teve azt itt olly tökéletlenné; több helyen nem elég tisztasággal fejlenek ki a’ személyek’ történetei ’s a’ játék’ tartalma sok tekintetben kétségben hagyá a’ nézőket. Abból mindazáltal , a’ mit kiveheték belőle, igen hasonlónak találám e’ darabot Preciosával, mit a’ játék’ cziméből is észrevehetni. — Az előjáték’ végével megjelenő férfi ’s leányalakok’ öltözete, melly által ezek, az életet példázván , azon egy helyben ’s a’ nézők’ láttára , hol fiatal hol öreg alakot vehetőnek magokra; valamint az ezen két korhoz illő sebesebb ’s lassúbb kettős táncz , a’ nézők’ tetszésit megnyerő, de nem az eredeti négyes czigány-táncz. Kovács Czigarót a’ fekete sereg’ legöregebbikét ’s Balra ennek fiját Dutiramból jól adák. Hortenziától, a’jósló czigányleány’ szerepében, az ezelőtti előadásinál fogva ’s különösen mai napon sokkal többet reménylettünk. — A’ darab’ ’s előadatása’ hirányit egy részről kipótolá a’ helybeli hangász-karnak ügyes játéka, kiknek felléptüket az eddigi fülhasító trombitások’ helyébe köz megelégedés jutalmazd. A’ válogatott hazai ’s idegen darabokban, nevezetesen Boka Károly a’ hegedűn ’s Puska Samu az erdei kürtön (Waldhorn) tünteték ki hangászi tehetségüket. Az egészet Kálmán egy ügyes magyar táncczal fejeze be. Április’ 28-án ezúttal utoljára adatottelő : ,,A’ lengyel király’ házassága.“ Egy igen művelt, udvari vígjáték 3 felvonásban , mellynek mind ismeretes foglalatja, mind helyes előadatása közkedvességet nyert. Czelesztin a’ királyt, Bálla a’ kalisi herczeget, Kovács az öreg Lovinszky grófot, Döme, ki nem rég lépett ki a’ súgó’ födele alól , Dideszki komornyikot jól játszák. Helyesen adá elő Székely Zsuzsánna, várakozásunknak ma inkább megfelelve, Franzeska komornát, kin egyedül a’ különben