Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-02-26 / 17. szám

Pest, február’ 26k án 1834. TÁRSALKODÓ. A’ BETEG LEÁNYKA. Sötét az éj és hosszú mint öröklét, És képtelen homálya nyom; Mély a’ csend, csak beteg lány halk nyögését Zokogja, sújtván fájdalom. „Mint cseng és zúg fejem, vérem mi hőn fut, — Ah én szegény beteg! — Ki néz rám? enyhű­let nekem kitől jut? Halál bár szánna meg “ Legott sugárban megjelen mosolygva Fölötte a’ remény — ’S hő homlokát érinti égi csókja : „Karomba veszlek én.“ Borkúti. ÓHAJTÁS. Szent berek’ árnya között, elvonva világi bajáktól, Zajtalanúl ’s csöndben folyjon­ el élet-időm. És legyenek tiszták érzelmei tiszta szivemnek, Aeoli hárfa’ ezüst-zengzetű­ hangja gyanánt. A’ hív éneklőt lánykája’ szerelme födözze , ’S barna szemén remegő könnye — jutalma legyen. Hantja fölött egykor zengjen philomela keservet; És szive’ mélyéből Hive sóhajtsa nevét. — Regényi Gyula. SZ. PÉTER HELYSÉG KOMÁROM VÁRMEGYÉBEN. (Levéltöredék, jan. 21ke­ről 1834.) Kedves Antalom, midőn baráti búcsút veve­nk utószor egymástól, megigérém, hogy bár hová ves­sen a’ sors, lakásomról, állapotomról, helységünk’ fekvéséről ’s áldásiról értesítni foglak. Hogy meg­szűnjek adósod lenni, íme teljesítem. — Iskolai pá­lyámat bevégezvén, a’ Gondviselés nem volt hozzám mostoha; egy hivatallal, miilyen alantjáró livána­­timnak megfelel, jutalmaztatának csekély tehetségűn. Most tehát Szent-Péteren lakom Komárom várme­gyében , egy órányira Komárom’ várától nyári nap­keletre. Helységünk, a’ Duna’ színéhez mérve 35 öllel magasabban fekszik, ’s így Komárom várost várával együtt (ha t. i. a’ köd , melly a’ két Duna’ összefolytánál gyakran keletkezik, a’ láthatárt tőlem el nem zárja) naponként kapumból láthatom. E’ hely­ség Mária Therézia’ uralkodása alatt korona­jószág volt és 1763 ban a mélt. gróf Zichy nemzetiség’ bir­tokába jutott, a­ Budáért cserében Neszmélyt, Almást, Ó Szőnyt, S­z. Pétert, Vár földi Pusztát, nem különben Sz. Pál, Újfalu ’s egyéb apró pusztát nyervén, melly javakat most a’ grófi nemzetiség nem csekély szorgalommal m­ű­vel­­teti. Sz. Péternek ura most gróf Zichy Miklós, amaz , Europa előtt ismeretes ministernek Zichy Károlynak fija. Jó grófunknak itt Sz. Péteren nincs ugyan pom­pás palotája , mivel Daruvár ott Soprony vár­megyében lakik; de van az uradalmi tisztségnek, kivált a’ főfelvigyázónak (Inspector) olly alkalmas lakása, hogy tavaszkor a’ néhány hétig köztünk mu­lató grófnak is kényelmes szállást adhat. Nem látsz itt nagy terjedelmű, szemet bájoló, költséges angol ’s franczia szt­lben épült kertet (noha lehetne) ; mert azon tért a’ földes ur alattvalóinak osztatá­ ki, hogy annál diszlőbb legyen azok’ szerencséje. Napkeletről határos helységünkkel: Perbete, Madar; délről: Kurtakeszi, hol a’ vendégszerető Baranyay Ferencz — nemes sarjadéka ama’ rokonnevü nagy hires ge­nerálnak — lakik; nyugotra: Hetény és Komárom, hol különösen a’ Nyitra, Vág ’s Öreg Duna végzi határunkat; éjszakra : Ó-Gyalla , hol a’ hires Thaige ’s Konkoly nemzetségek laknak, mellyek még Ár­pád ősapánkkal jövének­ ki e’ magyar Kanadánra — ’s annyi sok viszontagság után is , mellyel édes ha­zánk századok’ folytában küzdött, fentarták nemes erényüket ’s mindeddig hazánk’ védelmére nem ke­vés bajnokot neveltek. — Ha meg akarnád határun­kat kerülni, 5­0 óra alig volna elég. Jó lakföld ez, kivált ha a’ felsőbb megyékből hozzánk lefolyó vi­zek sokszor árjaikkal kárt nem okoznának. Téves legelőinket ha látnád ’s rajtok a’ gulyákat, megval­­lanád, hogy Tiszamentiben sincs szebb és czímere­­sebb marha. A’ szorgalmas lakosok tudják használni a’ természet’ ezen ajándékit, a’ szomszéd városok ’s vásárok telvék Sz. Péteri marhával. — Buzaföl­­deink nem fizetnek ugyan olly pazér módon , mint ná­latok a’ Tisza mellett; de lakosink’ élénk szorgalma a’ hi­ányt kipótolja. Éjszakról határunk igen homo­kos, mégis a’munkásság mindent elkövet, hogy e’ homoktorlatok is haszonvehetőkké váljanak. — Az egész helység 75 régi telekre (antiqua sessio) va­gyon felosztva, ehhez járul még 54 zsellérhely; er­dőnk annyi , hogy lakosink nemcsak évenként a’ szükséges tüzi­fát nyerik­ ki, hanem még Komáromot is ellátják fával. Szőlőhegyeink olly bő termést ad­nak , hogy a’ jobb ’s takarékosabb gazdák’ pinczéi­­ben több évi borokat találhatsz. — Valamint a’ ga­bonaföld , úgy a’ szőlő-nemesítésre is jó Urunk ju­talmat osztat nemes tisztjei által; nem csuda tehát.

Next