Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-11-22 / 94. szám

Azon víztartókat, mellyeknél nincs a’ víznek lefolyása, ’s mellyek’ vize a’ közzé kevert földesrészek által jobbadán elveszté folyóságát, mocsároknak vagy posványoknak nevezik. A’ valóságos mocsárokat két osztályra vehetni: az elsők közé tartoznak azok, mellyek’ vize főkép homokos és agyagos részekkel kevervék ; a’másodikhoz pedig azok, mellyek gyeptőzeget (Torf) foglalnak magokban. A’ torfák t. i. elrothadt , vagy megbüzdödött külön posvány-növény’ gyökekből állnak, mellyeket ollykor a’ földcsipa (Erdharz) is áltjár. A’ torfa szénné hagyja magát változtatni, mellyet aztán külön haszonra fordíthatni. Találhatni gyakran más földterületek (Flötz) közt kiszáradt torfa-területeket is ; azonban a’legtöbb tőzegföld’ nedves és posványos. Magyar hazánkban a’ legnagyobb posványok közé számlálhatni az allibunári, illancsi, versetzi ’s a’ fejér mocsárt közel a’ Begának a’ Tiszába ömlésénél, Titel mellett. Mindezeket előre bocsátván, nem lesz talán egészen fölösleg a’Dunáról, magyar hazánk’ legnagyobb folyamáról, históriai tekintetben legalább mellesleg valamit érinteni, mellynek rendszeres alapok szerinti szabályoztatása már több ízben szigorú vitatások’ tárgya lön ; melly fölséges folyamon már eddig is számos terhelt hajón kivül, 3 csinos szerkezetű gőzhajónk rendesen fel- ’s alájár, minden akadályt ügyesen kikerülve , ’s mellyen keresztül idővel állóhidat is reménylünk, ’s dicsekedhetünk is már, hogy Pozsony’ környékén, jelesül Dévény és Vének közt a’ Duna olly szabályzat alá vétetett, melly a’ legnevezetesb folyam-szabályozások közé tartozik, ’s Europa’ bármilly folyamánál készült munkákkal bizton mérközhetik. Ezen Duna, mellyről most tevénk említést, a’ legnagyobb folyamok’ egyike Európában, sőt a’ régi világban is csak a’ Ganges és Indus múlt felül. A’ Duna mint nagyszerű folyam ismeretes volt már a’ régi Görögöknél ’s Romaiaknál, részint Ister, részint Danubius nevet viselt; e’ nemzetek’ földleírói egyedül a’ hely’meghatározásában nem egyeznek meg, hol lesz t. i. Isterré a’Danubius; ’s ez annak oka, hogy e’ két nevezet, synonym gyanánt vétetett föl a’ költészek által. Bárha a’ Duna-nevezetre nézve eltávoznak is egymástól a’ szerzők , abban még is jobbadán megegyeznek, hogy az a’ kelti szótól dona, azaz: két folyóvíztől veszi származását, ’s ezen állítás hitelesnek látszik , mivel a’ Duna valóban két folyóból áll, t. i. a’ Brigach és Brege folyóvizekből. Az első folyam a’ badeni néységben , Donau-Eschingen nevű óváros fölött éjszaknyugoton az úgy nevezett Schwarzwaldban, St. Georgentől nyugotilag veszi eredetét; a’ másik hasonlag Schwarzwaldban jó nap elé, csakhogy az elsőnél még nyugotibblag , és sokkal magasb hegyháton; ezen két folyó végre Donau-Eschingen alatt egyesül, ’s azon folyamot képezik, mellyet mi Dunának nevezünk. Mind azon folyóvizek közt, mellyek Európát keresztül futják, a’ Duna azon egyetlen , melly a’ föld’ járásával öszhangzólag, csaknem egészen keletszakra igazítja méltóságos folyását, ’s ugyan ezen okból neki a’ régiek napmakacskodó nevezetet adtak. Ezen folyam Donau-Eschingentől egész Bécsig rendesen követi az európai havasi-hegylánczot (Alpenkette) délnyugotról éjszakkeletnek, Bécstől déldélkeletnek tart Belgrád felé, innen végre kelet-éjszakkeletnek, míg a’ feketetengerbe szakad, így halad e’ fölséges folyam több mint 400 mérföldet; útját a’ badeni nagyhűségen, Würtembergen, ’s Bajorországon, az Ens (Denus) fölötti ’s alatti Ausztrián, Magyarország és Slavonia’ nagy részén ’s a’katonai határszéleken veszi keresztül, megérinti Serviát, a’ bánsági katonai határszéleket, Bolgár ’s Oláhországot, Moldáviát’s Besszarábiát; egyedül az austriai birodalomban, 140 mérföldet halad. — A’ Duna hat torkolaton dűl a’ fekete tengerbe , ’s ezek nevei: Penee, Nara, Customa, Calastoma, Pseudostoma, Bornostoma és Spirostoma , melly folyamat a’ kifolyástól a’ tengerbe számolva , még 10 mérföldre is észrevehetői, a’ viz megtartván édességét. Azon földszin, hol a’ Duna ered, 10 ezer lábbal fekszik magasabban a’ fekete tenger’ víztükrénél, ’s mennyire légmérő (barometrum) által ki lehete tanulni, Ingolstadttól egész Regensburgig 110 párisi lábat tesz a’ folyam’esése ; innen kezdve Niederaltaichig 150 lábat, ’s e’ helytől Bécsig 476, Bécstől Budáig 77 lábat, ’s így Ingolstadttól Budáig 813 párisi lábat. A’ mi a’ Duna’ szélességét ’s mélységét illeti , az fölötte változó. A’ szélesség némelly helyen alig 60 lépésnyi, más helyen már 100 lépésre nő, itt ott 600 lépés, sőtt több is, jelesül ott, hol szigetek vannak , ’s a’ folyam több ágra oszlik fel; a’ mélység 4—30 láb közt változik. Donau-Eschingentől, kezdve egészen a’ torkolatig 100 folyóvíznél többet fölvesz, mellyek közt mintegy 40 hajózható. Az éjszaki, vagy a’ bal partoknál, következő folyóvizek a’legnevezetesbek : a’ Lauter, Blau, Wernicz, Schütter, Altmühl, Regen, Kinsach , Schwarzach , Hz, Kamp, March, Vág, Garan , Ipoly, Tisza, Schyl, Olt (Anita), Sereth , Pruth; a’ déli vagy jobb parton : Osterach, Testernach, Iller, Güns, Lech, Ilm, Isar, Vils, Inn , Traun, Enns, Yps, Erlach, Trassen, Lajta, Rába, Dráva, Száva, Iskra , Ostra, Jantra, Lom. — Útjában számtalan nagyobb ’s kisebb terjedelmű szigetet képez a’ Duna, mellyek közül néhányat emberek is laknak , például a’ buda-