Társalkodó, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-02-21 / 15. szám

ext az uj Chemia vagy Vegytan *) teremtőjének Meissner urnak, a’ bécsi Polytechnikumban a’ Vegytan’ tanítójának illy c.ímű legújabb munkájában. „Neues System der Chemie 1835” olvashatni. De a’ hazánkban szerte dúló jelen esetre elégnek tartom az említettem véleményt világosítni fel. Igyekeztem továbbá II-szor megmutatni: mi okozta és okozza nálunk ezen földrengéseket és hol ? t. i. az Ér vizének (Bihar és Szathmár vmgyékben) rendetlen folyása, vagy inkább semmi folyása. Itt szivárog le lassanként (tán több esztendő alatt) a’tömérdek víz a’ föld’ mélyébe, hol chemiai processust ’s ez által iszonyít rendületeket ’s rombolásokat okozott, okoz és okozni fog. III-szor: igyekeztem megmutatni, mi által lehetne idővel ezen rémítő, romboló tüneményt szüntetni vagy talán el is hárítani? t. i. a’ mondott Érviz’ szabályozása és artézi-kutak’ furatása által, a’ mint ezeket az említett számok alatt bővebben olvashatni. A‘ jelen-évi Társalkodó’ 5-dik számában két levél közöltetett (Selley József és Tatay Ferencz prédikátor uraktól) a’ folyvást tartó földrengésekről. Ezen levelek említett véleményemet és számításimat kétségen kívül teszik ; t. i. e 1ő szer: hogy a’ rengést a’ föld’ gyomrában, vízből kifejlett gátak okozzák; másodszor: hogy a’ veszélyes rengés’ oka és fészke Érmelleken van. Mi az elsőt illeti: igy szólnak a’levelek:,,Valahányszor rengés vagyon, valamelly szél — hasonló a’ forgószélhez — zudul el, ha mindyárt ugyan akkor a’ levegő legcsöndesebb volt is; hogy a’ föld’ sebes rázkódását a’ földnyilásokból sustorogva kirohanó gőzök követték s. t.b.“ Ha valaki elsőbb értekezésimet olvasta, az tudni fogja, hogy a’ földből, fölötte, hihetőleg gyúlany vagy hydrogen-gáz rohan ki, mert a’ viz’ másik alkatrészének, t. i. Oxygennek fölötte sok testtel lévén rokonsága, az ezekkel többnyire egyesül, sőt épen ezen egyesülés hagyja magában vagy hozza szabad állapotra a’gyirlanyt. Ezen alkalommal figyelmeztetem az olvasót egy más tüneményre is. A’ hydrogen a’ közönséges levegőnél sokkal könnyebb lévén, sebesen felülemelkedik a’ levegő’ tetejére, hol összegyűlvén ’s könnyen meggyúladhatván, okozza azígy nevezett levegő-égéseket vagy légvilágításokat (Wetterleuchten) dörgéssel vagy a’ nélkül (lássd Meissners neues System der Chemien. 415). Épen ez valóság meg is történt a’ mostani földrengések alatt, ugyan ezen vidéken. Nevezetesen, ha jól emlékezem, Debreczenből írtak valamit a’ levegő-égésről. És ez ismét újabb bizonyságul szolgál véleményem’ támogatására. — Mi a’ másodikat illeti, azt irja Tatay ur: „ A’ míg más tájak’ lakosi — csak hozzánk közel is — már szinte nevét feledve a’ földrengésnek , nyugton éltek , minket e’ gyászos vidéken (Piskolt’ vidékén) hol kisebb hol nagyobb erővel, majd éji szendergésünkből riasztott fel, majd s. t. b.. Mellyből világos , hogy már másutt nem is érzik a’ rengést. A’ mi nagyon természetes. ugyan is, miután a’ föld több helyen megnyiladozott, ha szinte a’ nyilások később bezáródtak vagy beomladoztak is, ezen már egyszer keresztül tört, és a’ törés után már gyöngébben együtt álló vagy bontakozott földet a’ szüntelen felledező gőzök könnyebben keresztültörik, mint legelőször a’ még meg nem bontott föld’ összetartó nagy tömegét; és igy a’ rengés is csekélyebb, a’ rázkódás sem hathat olly távol, mint a’ legelső kitörésnél. Ezen okból, hogy t. i. a’ föld megnyiladozván, most már kevesebb erő is áttör rajta , mindaddig nyugottabbak lehetnek az érmellékiek, míg a’ rengések gyakran előfordulnak—kivévén azon egy esetet, ha a’ viz a’ földbe még lejebb hatván, ott ismét rokonságra találna ’s hasonló chemiai processust szülne. Még félelmesebb volna a’ dolog, ha a' rengés teljesen megszűnnék, mint ez előtt több évvel; mert kétséget nem szenved, hogy a’ föld’ gyomrába mindaddig tódul le a’ sok viz, míg rajta nem orvoslunk; és így a’chemiai processus folyvást tartván, ha a' gázak időnként a’ föld’ színére föl nem hathatnak , a’ föld felettök több év alatt erősen összekeményül ’s két, három vagy több év múlva a’gázak több-több mennyiségre gyűlvén a’ folyvást tartó bontakozás által , újra nagyobb rombolással törnének keresztül az összekeményült földtömegeken. Csak azon egy eset orvosolna a’ dolgon, a’ mi hozzánk járulta nélkül (úgy is nem igen szoktunk active segítni bajunkon, hanem többnyire passive szabadulunk meg attól, ha megszabadulunk) , ha a’ víz vagy inkább oxygen nem találna több rokonságra a’ föld’ gyomrában, ’s ekkor Isten’ hírével akár az egész Tisza bebúhatik. Csakhogy a’ már többszöri megelőző időkben is előfordult rengések ellenkezőre látszanak mutatni. (Vége következik.) GONDOLAT - PILLANGÓK. Minden változik V nap alatt —’s az kölesen van így rendelve. Egyik a’ másik után enyéraikel: eső, verőfény, nap és éjszaka. Változás a’ kedvező, valamint a’ bal szerencsének föltétele. Sírás nevezés,re *) A' Vegytan magyar nevezet ellen némellyek azon észrevételt tevék, hogy a’ Chennában nemcsak vegyítünk, hanem bontunk is. — Nem igaz mert a’ Vegy-kém (Chemicus) tudja, hogy midőn bont is, ismét uj vegyilletet állit elő. Továbbá a „Vegy44 szó nem teszen vegyítést, hanem valami vegyületet ’, és így „Vegytan44 annyi, mint vegyületekről ’s ezek’ viszonyiról, u. m. újabb vegyítéseikről ’s ha tetszik , bontásaikról szóló tudomány.