Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-12-07 / 98. szám
ága közt a’ Dud vág’ ágyába még csak azon patafkok folynak, mellyeket magába vont, mielőtt ez, 1817dik évben, Veszelye és Drahócznál (Nyitrában) csatorna által a’ Vág’ vizébe húzatott. Kisebb folyamjai a’ Bava , s a’ megye’ keleti határán a’ Pojana, Trnava, Gidra,Csádé’s más több. Éjszaknyugati részén ömlik a’Rudava, melly Hochstett-tónál a’ Morva vizébe szakad, ’s a’ Maina, több, kisebb patakkal. Nyugati határán foly el a’ Morva vize. A’ Dunának gyakori kiáradásai miatt körűlötte sok a’ mocsáros hely. — Az egész megye igen szép ’s felséges, kivált Pozsony körül, hol a’ természet azt csudálkozásig ragadó, különféle bájos és igéző szépséggel ruházta fel. Az áldott Csallóközt maga Mátyás király, ki itt sokszor gyönyörködve mulatott, szépnek találá. A’ számtalan urasági kertben ’s a’ sok szőlőhegyen mutatkozó munkásság, ipar és mesterség rendkivül emeli ezen máskép is szép megyének díszét. — Még barlangiban, u. m. Detrekő váralján, Stomfán, Bazinban és Szomolányon is láthatni a’ természet’szépségeit. Földe, kivált Csallóközben, termékeny; Morva viz’ közelében nagyobb részint homokos, annyira, hogy az aprószemü futóhomok a’ plánták’ növését gátolja, a’ vándornak pedig, főkép meleg és szeles időben, igen alkalmatlan.• Levegője, valamint ivóvize is tiszta ’s egészséges, kivévén a’ posványos vidékeket. 3) Termékek. Csallóközben’s Nagyszombat táján sok szép búza terem, úgy szinte más egyéb neme is az élelemnek. Van sok és jó bora, melly külföldön is hires ’s a’ kereskedők azt igen jó áron veszik meg; különösen jeles borok a’ szentgyörgyi, récsei, pracsai; jó asztali borok pedig a’ pozsonyi, bazini, modori, limpochi, diósi, grinaui és senkviczi. Gyümölccsel is bővelkedik ; különösen Pozsony és Sz. György közt sok gesztenyéje van. Kendere mindenütt bőven terem; Pereden pedig kék festékadó növény termesztetik. A’ számos uraság’ kerteiben legritkább, drága, külföldi növények találtatnak; csaknem az egész Megye megérdemli az arany-kert nevet, mellyel már régóta Csallóköz dicsekszik. A’ különféle vaddal bővelkedő nagy erdők közt, mellyek a’ Kárpátokon’s ezek körül vannak, leghíresb a’ messzi terjedő Buri erdő, a’ megye’ ésnyugati csekély vidékén. — Ezen megyének van 646,000 hold haszonvehető földje, mellyből használtatik szántóföldül 348,786 hold, erdőül 80,074 hold, szőlőül 17,000 hold, kaszálóul 110,000 h., legelőül 110,140 hold. — A’ marhatenyésztés itt igen nagy, mivel a’ terjedelmes,kövér mezők jó ’s fölösleg táplálékot adnak; kiváltképen a’ juhtenyésztés a’ nagyobb uradalmakban nagyon emelkedik. Ménesek is vannak több helyen; ezek közül még is legjelesb Illésházy gróf nagy szarvai; ménese Csallóközben. A’ Dunában ’s Vágvizében sok hala , Tallóson sok nagy rákja , Csallóközben , pedig sok baromfia s apró majorsága van e’ megyé nek , mellyet Pozsonyban jó nyereséggel adogatnakel a’ lakosok. — Stomfán szép fekete , ’s a’ vöröskői pusztán vörös márvány töretik, melly majd egészen vörös majd feketés-sárga és fejér csíkokkal (erekkel) pöttögetett. — A’ detrekő - vár a Iai barlangban nevezetes csepköveket (Stalactites) különféle idomú alakokat’s bolthajtásokat láthatni. Bazinnál tiszta arany találtatik(évenként mintegy 40 — 50 mark). Ugyanott kénkő,palakő(Thonschiefer),Berneken piskolcz-ércz (Spiesglaserz), szarufény (Hornblende), és szép csillámkő (Glimmer) Pozsonynál. Végre Bazin és Sz. György fürdővel is jeleskednek. 4) Lakosok száma. Azon 8217s négyszög m.földön , mellyre ezen megye kiterjed, 5 sz. k. városban , 32 mezővárosban, 280 faluban, 166 pusztán, 7 csárdán, ahol 135 rom. kath. plébánia, 157 templom, 1 óhitű templom, 14 ágostai vallásu anyagyülekezet ’s 15 oratórium, 10 helv. vall. anyagyülekezet, 11 oratórium’s 26 zsinagóga van, — öszszesen lakik 261,782 lélek, ’s igy egy □ mérföldre esik 3160 lélek. —Általában pedig a’ romai katholikusokhoz tartozik: 80,748 magyar, 25,080 német, 110,401 tót; — az ágostai valláson levőkhöz: 2398 magyar, 11,810 német, 11,537 tót; helv. vall. levőkhöz: 5789 magyar, 13 német, 44 tót; és végre zsidó: 13,905. — Nemzetségre nézve van: 88,935 magyar, 36,912 német, 121,1 ezer tót, 48 óhitű és 13,905 zsidó.Vallásra nézve pedig: 216,229 rom. kath., 48 óhitű, 25,754 ágostai, ’s 5,846 helv. vall. levő, és 13,905 zsidó, — ’s így összesen, mint fölelib: 261,782 lélek. — A’virágzó mesterségek, kézmüvek, tudományok, gyárak, bel ’s kül kereskedés Pozsonyban e’ megyének nagy díszére válnak, valamint az ezen megyében találkozó csinos és legszebb ízléssel készült ’s rendezett kertek ’s épületek is. — Már 1736dik évben Bél Mátyás e’ megyében 33 kastélyt számlált, ’s azok’ szépsége és csinosságárul csudáira emlékezik. 5) Felosztás. Ezen megye ,melly közgyűléseit Pozsony sz. kir. városban szokta tartani, hat járásra ’s egy kerületre osztatik fel, u. m. a) pozsonyi járásra a’ Kárpátok és fekete-víz között; b) nagyszombati járásra, amattól éjszakkelet felé; c) külső v. szeredi járásra, Dudvág vize körül; d) csallóközi felső ’s e) csallóközi alsó járásra (mindkettő Csallóközben) ’s f) hegyentuli járásra, éjszaknyugat felé. — Ezen megye, mellyben 6232 egész telek (sessio) és 9931 telkes vagy sessiós gazda van, fizet 218 nádori kaputól esztendőnkénti adóul 150,090 fr. 30* krt. katonafogadásra 2616 fr. 54 krt. pengőben. — Az ezen megyében kebledző sz. k. városok pedig fizetnek, névszerinti 1) Pozsony (szabadságát nyeré 1291- ben; van most benne 1697 ház ’s lakja 35,354 lélek) észt. adóul 40 nádori kaputól 27,539 f. 32 T*T krt. katonafogadásra 480 f. 10 krt. 2) Bazin (szabadságát nyeré 1638nan; van most 464 háza ’s 4399 lakosa) észt. adóul 6. n. kaputól 4130 f. 55 krt. kát. fog. 72 f. 3 krt. 3) Szent-György (szabadságát nyeré 1764ben; van jelenleg 232 háza,’s 2908 lakosa) észt. adóul 34 kaputól 2409 f. 42 krt. kát. fog. 42 f. 1 krt 4) Modor (szabadságát nyeré 1667ben; van most 412 háza’s 3621 lakosa) észt. adóul 6 nád.kaputól 4130 f. 55 krt. kát. fog. 72 f. 3 krt. 5) Nagyszombat (szabadságát nyeré 1238ban; van most 847 háza ’s 6902 lakosa) észt. adóul 14 n. kaputól 9630 f. 50 tót krt.; kát. fogadásra 160 f. 3 krt. pengőben. 6) A’ szab. kir. városok, mezővárosok, faluk, puszták, csárdák ABC. renddel a’ romalkokra ősz-