Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-07 / 98. szám

ága közt a’ Du­d vág’ ágyába még csak azon pata­f­kok folynak, mellyeket magába vont, mielőtt ez, 1817dik évben, Veszelye és Drahócznál (Nyitrában) csatorna által a’ Vág’ vizébe húzatott. Kisebb fo­lyamjai a’ B­­­a­v­a , s a’ megye’ keleti határán a’ Pojana, Trnava, Gidra,Csádé’s más több. Éjszaknyugati részén ömlik a’Rudava, melly Hoch­­stett-tónál a’ Morva vizébe szakad, ’s a’ M­a­­­i­n­a, több, kisebb patakkal. Nyugati határán foly­ el a’ M­orva vize. A’ Dunának gyakori kiáradásai miatt körűlötte sok a’ mocsáros hely. — Az egész me­­­­gye igen szép ’s felséges, kivált Pozsony körül, hol a’ természet azt csudálkozásig ragadó, külön­féle bájos és igéző szépséggel ruházta­ fel. Az áldott­ Csallóközt maga Mátyás király, ki itt sokszor gyö­­­nyörködve mulatott, szépnek találá. A’ számtalan­ urasági kertben ’s a’ sok szőlőhegyen mutatkozó munkásság, ipar és mesterség ren­dkivül emeli ezen máskép is szép megyének díszét. — Még barlangi­ban, u. m­. Detrekő­ váralján, Stomfán, Bazin­ban és Szomolányon is láthatni a’ ter­mészet’szépségeit. Földe, kivált Csallóközben, ter­mékeny; Morva viz’ közelében nagyobb részint ho­mokos, annyira, hogy az aprószemü futóhomok a’ plánták’ növését gátolja, a’ vándornak pedig, fő­kép meleg és szeles időben, igen alkalmatlan.­­• Levegője, valamint ivóvize is tiszta ’s egészséges, kivévén a’ posványos vidékeket. 3) Termékek. Csallóközben’s Nagyszombat­ táján sok szép búza terem, úgy szinte m­ás egyéb neme is az élelemnek. Van sok és jó bora, melly külföldön is hires ’s a’ kereskedők azt igen jó áron veszik­ meg; különösen jeles borok a’ szentgyörgyi, récsei, pracsai; jó asztali borok pedig a’ pozsonyi, bazini, modori, limpochi, diósi, grinaui és senk­­viczi. Gyümölccsel is bővelkedik ; különösen Po­zsony és Sz. György közt sok gesztenyéje van. Kendere mindenütt bőven terem; Pereden pedig kék festékadó növény termesztetik. A’ számos u­­raság’ kerteiben legritkább, drága, külföldi növé­nyek találtatnak; csaknem az egész Megye megér­demli az arany-kert nevet, mellyel már rég­óta Csallóköz dicsekszik. A’ különféle vaddal bő­velkedő nagy erdők közt, mellyek a’ Kárpátokon’s ezek körül vannak, leghíresb a’ messzi terjedő Bu­­ri erdő, a’ megye’ ésnyugati csekély vidékén. — Ezen megyének van 646,000 hold haszonvehető föld­je, mellyből használtatik szántóföldül 348,786 hold, erdőül 80,0­74 hold, szőlőül 17,000 hold, kaszáló­ul 110,000 h., legelőül 110,140 hold. — A’ marha­­tenyésztés itt igen nagy, mivel a’ terjedelmes,kövér mezők jó ’s fölösleg táplálékot adnak; kiváltképen a’ juhtenyésztés a’ nagyobb uradalmakban nagyon emel­kedik. Ménesek is vannak több helyen; ezek közül még is legjelesb Illésházy gróf nagy szarvai; ménese Csallóközben. A’ Dunában ’s Vágvizében sok hala , Tallóson sok nagy rákja , Csallóközben , pedig sok baromfia s apró majorsága van e’ megyé­­­ nek , mellyet Pozsonyban jó nyereséggel adogatnak­­el a’ lakosok. — Stomfán szép fekete , ’s a’ vö­­röskői pusztán vörös márvány töretik, melly majd egészen vörös majd feketés-sárga és fejér csíkokkal (erekkel) pöttögetett. — A’ de­tr­ek­ő - vár a I­­­a­i barlangban nevezetes csepköveket (Stalactites) külön­féle idomú alakokat’s bolthajtásokat láthatni. Bazin­­nál tiszta arany találtatik(évenként mintegy 40 — 50 mark). Ugyanott kénkő,palakő(Thonschiefer),Berne­ken piskolcz-ércz (Spiesglas­erz), szarufény (Horn­blende), és szép csillámkő (Glimmer) Pozsonynál. Végre Bazin és Sz. György fürdővel is jeleskednek. 4) Lakosok­ száma. Azon 8217s négyszög m.földön , mellyre ezen megye kiterjed, 5 sz. k. vá­rosban , 32 mezővárosban, 280 faluban, 166 pusz­tán, 7 csárdán, ahol 135 rom. kath. plébánia, 157 templom, 1 óhitű templom, 14 ágostai vallásu anya­gyülekezet ’s 15 oratórium, 10 helv. vall. anyagyü­lekezet, 11 oratórium’s 26 zsinagóga van, — ösz­­szesen lakik 261,782 lélek, ’s igy egy □ mérföldre esik 3160 lélek. —Általában pedig a’ romai katho­­likusokhoz tartozik: 80,748 magyar, 25,080 né­met, 110,401 tót; — az ágostai valláson le­vőkhöz: 2398 magyar, 11,810 német, 11,537 tót; helv. vall. levőkhöz: 5789 magyar, 13 német, 44 tót; és végre z­s­id­ó: 13,905. — Nemzetség­re nézve van: 88,935 magyar, 36,912 német, 121,1 ezer tót, 48 óhitű és 13,905 zsidó.Vallásra nézve­ pedig: 216,229 rom. kath., 48 óhitű, 25,754 ágostai, ’s 5,846 helv. vall. levő, és 13,905 zsidó, — ’s így összesen, mint fölelib: 261,782 lélek. — A’vi­rágzó mesterségek, kézmüvek, tudományok, gyárak, bel ’s kül­ kereskedés Pozsonyban e’ megyének nagy díszére válnak, valamint az ezen megyében találkozó csinos és legszebb ízléssel készült ’s rendezett ker­tek ’s épületek is. — Már 1736dik évben Bél Mátyás e’ megyében 33 kastélyt számlált, ’s azok’ szépsége és csinosságárul csudáira emlékezik. 5) Felosztás. Ezen megye ,­melly közgyűlé­seit Pozsony sz. kir. városban szokta tartani, hat já­rásra ’s egy kerületre osztatik­ fel, u. m. a) pozsonyi járásra a’ Kárpátok és fekete-víz között; b) nagy­­szombati járásra, amattól éjszakkelet felé; c) külső v. szeredi járásra, Dudvág vize körül; d) csallóközi felső ’s e) csallóközi alsó járásra (mindkettő Csalló­közben) ’s f) hegyentuli járásra, éjszaknyugat felé. — Ezen megye, mellyben 6232 egész telek (sessio) és 9931 telkes vagy sessiós gazda van, fizet 218 ná­dori kaputól esztendőnkénti adóul 150,090 fr. 30* krt. katonafogadásra 2616 fr. 54 krt. pengőben. — Az e­­zen megyében kebledző sz. k. városok pedig fizetnek, névszerinti 1) Pozsony (szabadságát nyeré 12­91- ben; van most benne 1697 ház ’s lakja 35,354 lélek) észt. adóul 40 nádori kaputól 27,539 f. 32 T*T krt. ka­tona­fogadásra 480 f. 10 krt. 2) Bazin (szabadságát nyeré 1638nan; van most 464 háza ’s 4399 lakosa) észt. adóul 6. n. kaputól 4130 f. 55 krt. kát. fog. 72 f. 3 krt. 3) S­z­e­n­t-Gy­örgy (szabadságát nyeré 1764ben; van jelenleg 232 háza,’s 2908 lakosa) észt. adóul 3­4 kaputól 240­9 f. 42 krt. kát. fog. 42 f. 1 krt 4) Modor (szabadságát nyeré 1667ben; van most 412 háza’s 3621 lakosa) észt. adóul 6 nád.kaputól 4130 f. 55 krt. kát. fog. 72 f. 3 krt. 5) Nagyszom­bat (szabadságát nyeré 1238ban; van most 84­7 há­za ’s 6­902 lakosa) észt. adóul 14 n. kaputól 9­630 f. 50 tót krt.; kát. fogadásra 16­0 f. 3 krt. pengőben. 6) A’ szab. kir. városok, mezővárosok, faluk, puszták, csárdák ABC. renddel a’ romalkokra ősz-

Next