Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-02-08 / 11. szám

11. szám Pest, Februar’ 8. TÁRSALKODÓ. TAG­ OSZTÁLY S­t­a­t­u­s - g­a­z­d­a­s­á­gi és erkölcsi tekintetben. ( Folytatás.) De míg ezt,—t. i. a’ fölebb mondottak szerint tagosztályát a’ térképen —megtehetné, szükséges még 2.) A’ sorozás. Hihető, hogy legtöbb helyen a’ legnagyobb birtokos (ki úgy is többnyire a’ tagosz­tályt kezdeni szokta) illendő becsű mellett elfogad­ja a’ határ’ legroszabbnak tartott darabjait, egyfe­lől, mivel ő nagyobb erejéhez képest mivelés ál­tal akármelly földet is termékenységre hozni képes, de másfelől több mezei gazdasági olvasás ’s kiterjedett tapasztalásnál fogva a’ cerealis (gabonafaji) termé­sek’ szom­k­keblű mivelésénél tovább terjeszkedni képes­. A szegényebb alig ismér a’ cerealisokon kívül más plántát, mint a’ burgonyát ’s kukoriczát, ’s talán más marhatartást, mint közlegelő’ rágatá­­sát, nem is képzel. Azonban arra támaszkodni, ’s talán ennélfogva a’ roszabb darabokat érdemen fe­lül becsülni, hogy majd azokat a’ nagy birtokos el­fogadja , épen nem tanácsos; mivel ha ez meg nem történik , akkor — ha a’ kisebb birtoka a’ roszabb helyekre esik , — károsulhat. Minden esetre igen szükséges, és jó dolog ez iránt a’ nagyobb birto­kossal egyezkedni , mivel a’ kisebbek ezzel szé­pen nyerhetnek, a’ nélkül, hogy a’ nagyobb is vesz­tene. Azon esetre, ha a’ nagyobb birtokos egy kü­lönös darabot elfogad, az neki kimetszetik, ’s a’ többi sorozás alá jő illy formán: a) A’ mérnök egye­nes vonalakkal a’ határt több részre osztja olly megegyezéssel, hogy a’ közép birtokosak’ földjei, mennyire lehet, négyszeget formáljanak, a’ kiseb­beké igy hosszukások lesznek, a’ nagyokéi pedig szélesek. Meghatározza a’ küldöttség: az osztályt hol kezdje a’ mérnök, merre folytassa, ’s hol vé­gezze, ’s e’ rendelet neki hiteles kivonatban kiadatik. A’ birtokosakat a’ küldöttség egyenként megszámít­ja , mindeniknek illetőségét holdszámra följegyezteti. Most annyi számmal jelölt czédula készül, mennyi az osztozó birtokos, a’ czédulák összesodortatnak, kalapba tétetnek, kiki húz, vagy maga, vagy meg­hatalmazottja; a’ ki húzni nem akar, a’helyett húz a’ megyei küldöttség, ’s a’ kivont czédulaszám a’ lajs­tromban a’ birtokos’ nevére iratik. ’S ezen iromány­­hiteles párban a’ mérnökkel közöltetik. E’ szerint a’ mérnök megteszi számvetéseit a’ térképen azon hold’ minemű­sége szerint, mellyet □ öt­ számra a’ becsü­­levélből kidolgozott. Birtokkönyvét a’ föld’széle, hossza, holdszám, ’s­z ölek’ feljegyzésivel elké­szíti. ’S így megkapja kiki illetőségét azon sor sze­rint, mellyet maga húzott, ’s így a’ fortélyoskodá­­soknak ’s önkénynek tökéletesen nyaka szegül, mellytől kivált a’ kisebb birtokosak annyira félnek, hogy e’ miatt ők a’tagosztálynak legnagyobb ellenei, sehogy sem hívén azt, hogy illy osztás részrehaj­lás nélkül megtörténhessék. Ezután a’ mérnök a’ birtokkönyvből és térképből az osztást a’föld’színén megteszi, minden birtokot kibarázdáltat, ’s a’ birto­kost előleg birtokába vezeti , hogy a’ küldöttség’ történhető elkésése miatt földmivelői foglalatossá­gában ne akadályoztassák. Mindennek vége lévén, a küldöttség a dolgot megvizsgálja, a’ mérnöki munkát hitelesíti , ’s a’ birtokosokat birtokaikba törvényesen vezeti. Az évenkénti haszonvételeket soha sem szüntethetni­ meg nagy kár nélkül: ez ok­­ból, ha egyszer a’ régi álladalom ’s állomány meg­­bontatik, az uj rendnek tüstént helyébe kell állani, azaz a földosztály­t augusztus’ közepe táján kell kez­deni , és September’ közepe táján végezni, hogy mindenki mezei munkáját csekély csorbasággal foly­tathassa , télen gyöpöt törhessen, tarlót ’s­ugart szánthasson ’s a t. Ebbül következik, hogy magá­nyos mérnökkel, kinek segédjei nincsenek, tagosz­tályt kezdeni, nem bátorságos. Egyébiránt, ha a’ kiosztásban a’ mérnököt valaki gátolja, ő leszen fe­lelős , ha más esztendőre némellyeknek kenyerük nem leend. Ebből az is világos, hogy a’ birtokos­nak mérnökét meg kell választani, hogy annak fel­mérése ’s kiosztása feddhetetlen legyen , mert hiba miatt illy munkát többé visszavetni tetemes zavar és kár nélkül nem lehet. A’ térképek’ hibái­nak azonban nem mindig oka a’ mérnök, hanem többnyire a’ műszer, mellyel mérését teszi. Ez ok­­ból javaslá az értekező föntebb, hogy illyes méré­sek vagy astrolabiummal, vagy szegtükrökkel té­tessenek; mivel a’ mérőasztal, kivált mágnestűvel vezetve, hamar megcsal. Minthogy pedig az astro­­labium drága műszer, ’s a’ vele munkálkodás igen sok időt kíván , a’ tükör műszerek sokkal czélirá­­nyosbak topographiai földmérésekhez. Ez okból a­­zon csekély felfedezés, mellyet múlt évben hírül adni az érdemes közönségnek szerencsés volt az értekező, jelenleg kívánja a’ szeretett Hazával köz­leni (miután tel. Komárom ’s Győr vármegyékben az ászári, kömlődi, t. sz. miklósi, tápi, és mező­­örsi határok’ fölmérésiben a’ tapasztalás a’ szegtük­rök’ hasznait várakozáson felül bebizonyította­ illy czimű munkájában ,,a’ T­ü­k­ö­r - f­ö­l­d m­é­r­é­s’ tudo­mánya különös tekintettel a’ törvényes tagosztályra, ’s újabb úrbéri szabályo­zásokra. Mérnökök, földbirtokosok, ügy­véd­ek ’s iroda­l­mi tisztviselők’számára.“ Ára közvetlen mintegy két forint, vagy 2 fr. 30 kr. p. p. leszen. Ezen munkájára az értekező előfize­tést ugyan nem fogad el, hanem csak aláírást nyit­­meg, nem akarván sokkal több példányt nyomtatni, mint mennyi elfoglaltatik, mellynél fogva kinek illy ismeretekre szüksége leszen, tessék őt bérmentes levelével megkeresni; a’ munka’ megjelenése hírül adatván, kiki a’ meghatározandó áron a’ köny­vet Pesten által veheti. Addig is pedig, hogy a’ tudni­­vágyónak némi fogalma legyen a’ tükrök’földmérés­re használtatásáról , olvassa­­ meg ezen munkát: „Praktische Anweisung zur Feldmesskunst mit der Kette, der Messiische, und Winkespiegel, v. Gott­­frid Wiessner groszherzogl. sach.s. weimarischen Geometer, mit 9 Steindrucktafeln. Leipzig 1835. Preis 1 fl. 18­41. C. M.“ Az értekező’ szegtükrei

Next