Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-08 / 11. szám
11. szám Pest, Februar’ 8. TÁRSALKODÓ. TAG OSZTÁLY Status - gazdasági és erkölcsi tekintetben. ( Folytatás.) De míg ezt,—t. i. a’ fölebb mondottak szerint tagosztályát a’ térképen —megtehetné, szükséges még 2.) A’ sorozás. Hihető, hogy legtöbb helyen a’ legnagyobb birtokos (ki úgy is többnyire a’ tagosztályt kezdeni szokta) illendő becsű mellett elfogadja a’ határ’ legroszabbnak tartott darabjait, egyfelől, mivel ő nagyobb erejéhez képest mivelés által akármelly földet is termékenységre hozni képes, de másfelől több mezei gazdasági olvasás ’s kiterjedett tapasztalásnál fogva a’ cerealis (gabonafaji) termések’ szomkkeblű mivelésénél tovább terjeszkedni képes. A szegényebb alig ismér a’ cerealisokon kívül más plántát, mint a’ burgonyát ’s kukoriczát, ’s talán más marhatartást, mint közlegelő’ rágatását, nem is képzel. Azonban arra támaszkodni, ’s talán ennélfogva a’ roszabb darabokat érdemen felül becsülni, hogy majd azokat a’ nagy birtokos elfogadja , épen nem tanácsos; mivel ha ez meg nem történik , akkor — ha a’ kisebb birtoka a’ roszabb helyekre esik , — károsulhat. Minden esetre igen szükséges, és jó dolog ez iránt a’ nagyobb birtokossal egyezkedni , mivel a’ kisebbek ezzel szépen nyerhetnek, a’ nélkül, hogy a’ nagyobb is vesztene. Azon esetre, ha a’ nagyobb birtokos egy különös darabot elfogad, az neki kimetszetik, ’s a’ többi sorozás alá jő illy formán: a) A’ mérnök egyenes vonalakkal a’ határt több részre osztja olly megegyezéssel, hogy a’ közép birtokosak’ földjei, mennyire lehet, négyszeget formáljanak, a’ kisebbeké igy hosszukások lesznek, a’ nagyokéi pedig szélesek. Meghatározza a’ küldöttség: az osztályt hol kezdje a’ mérnök, merre folytassa, ’s hol végezze, ’s e’ rendelet neki hiteles kivonatban kiadatik. A’ birtokosakat a’ küldöttség egyenként megszámítja , mindeniknek illetőségét holdszámra följegyezteti. Most annyi számmal jelölt czédula készül, mennyi az osztozó birtokos, a’ czédulák összesodortatnak, kalapba tétetnek, kiki húz, vagy maga, vagy meghatalmazottja; a’ ki húzni nem akar, a’helyett húz a’ megyei küldöttség, ’s a’ kivont czédulaszám a’ lajstromban a’ birtokos’ nevére iratik. ’S ezen irományhiteles párban a’ mérnökkel közöltetik. E’ szerint a’ mérnök megteszi számvetéseit a’ térképen azon hold’ mineműsége szerint, mellyet □ öt számra a’ becsülevélből kidolgozott. Birtokkönyvét a’ föld’széle, hossza, holdszám, ’sz ölek’ feljegyzésivel elkészíti. ’S így megkapja kiki illetőségét azon sor szerint, mellyet maga húzott, ’s így a’ fortélyoskodásoknak ’s önkénynek tökéletesen nyaka szegül, mellytől kivált a’ kisebb birtokosak annyira félnek, hogy e’ miatt ők a’tagosztálynak legnagyobb ellenei, sehogy sem hívén azt, hogy illy osztás részrehajlás nélkül megtörténhessék. Ezután a’ mérnök a’ birtokkönyvből és térképből az osztást a’föld’színén megteszi, minden birtokot kibarázdáltat, ’s a’ birtokost előleg birtokába vezeti , hogy a’ küldöttség’ történhető elkésése miatt földmivelői foglalatosságában ne akadályoztassák. Mindennek vége lévén, a küldöttség a dolgot megvizsgálja, a’ mérnöki munkát hitelesíti , ’s a’ birtokosokat birtokaikba törvényesen vezeti. Az évenkénti haszonvételeket soha sem szüntethetni meg nagy kár nélkül: ez okból, ha egyszer a’ régi álladalom ’s állomány megbontatik, az uj rendnek tüstént helyébe kell állani, azaz a földosztályt augusztus’ közepe táján kell kezdeni , és September’ közepe táján végezni, hogy mindenki mezei munkáját csekély csorbasággal folytathassa , télen gyöpöt törhessen, tarlót ’sugart szánthasson ’s a t. Ebbül következik, hogy magányos mérnökkel, kinek segédjei nincsenek, tagosztályt kezdeni, nem bátorságos. Egyébiránt, ha a’ kiosztásban a’ mérnököt valaki gátolja, ő leszen felelős , ha más esztendőre némellyeknek kenyerük nem leend. Ebből az is világos, hogy a’ birtokosnak mérnökét meg kell választani, hogy annak felmérése ’s kiosztása feddhetetlen legyen , mert hiba miatt illy munkát többé visszavetni tetemes zavar és kár nélkül nem lehet. A’ térképek’ hibáinak azonban nem mindig oka a’ mérnök, hanem többnyire a’ műszer, mellyel mérését teszi. Ez okból javaslá az értekező föntebb, hogy illyes mérések vagy astrolabiummal, vagy szegtükrökkel tétessenek; mivel a’ mérőasztal, kivált mágnestűvel vezetve, hamar megcsal. Minthogy pedig az astrolabium drága műszer, ’s a’ vele munkálkodás igen sok időt kíván , a’ tükör műszerek sokkal czélirányosbak topographiai földmérésekhez. Ez okból azon csekély felfedezés, mellyet múlt évben hírül adni az érdemes közönségnek szerencsés volt az értekező, jelenleg kívánja a’ szeretett Hazával közleni (miután tel. Komárom ’s Győr vármegyékben az ászári, kömlődi, t. sz. miklósi, tápi, és mezőörsi határok’ fölmérésiben a’ tapasztalás a’ szegtükrök’ hasznait várakozáson felül bebizonyította illy czimű munkájában ,,a’ Tükör - föld mérés’ tudománya különös tekintettel a’ törvényes tagosztályra, ’s újabb úrbéri szabályozásokra. Mérnökök, földbirtokosok, ügyvédek ’s irodalmi tisztviselők’számára.“ Ára közvetlen mintegy két forint, vagy 2 fr. 30 kr. p. p. leszen. Ezen munkájára az értekező előfizetést ugyan nem fogad el, hanem csak aláírást nyitmeg, nem akarván sokkal több példányt nyomtatni, mint mennyi elfoglaltatik, mellynél fogva kinek illy ismeretekre szüksége leszen, tessék őt bérmentes levelével megkeresni; a’ munka’ megjelenése hírül adatván, kiki a’ meghatározandó áron a’ könyvet Pesten által veheti. Addig is pedig, hogy a’ tudnivágyónak némi fogalma legyen a’ tükrök’földmérésre használtatásáról , olvassa meg ezen munkát: „Praktische Anweisung zur Feldmesskunst mit der Kette, der Messiische, und Winkespiegel, v. Gottfrid Wiessner groszherzogl. sach.s. weimarischen Geometer, mit 9 Steindrucktafeln. Leipzig 1835. Preis 1 fl. 1841. C. M.“ Az értekező’ szegtükrei