Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-04-08 / 28. szám

II. szám Pest, április’ S. TÁRSALKODÓ. JEGYZETEK Debreczen’ jelen állapotjanak, Cs* által közlött rövid rajzára. (Bodrog mellől B*) Utazásom közben, kíváncsian kértem hírlapot egy felföldi casínóban, óhajtván tudni, mi történt a’ kül-és belföldön. A’Jelenkor’ Társalkodójára kerülvén a’ sor,benne,,Debreczen’jelen állapotának rövid rajza“ érdekesnek látszék előttem, ’s én fölkeresém a’ Társalkodó’ előbbeni példányit is, mellyekben a’ czikkely’ kezdete és folytatása van; ’s miután én azt részint felületesnek, részint egyoldalúnak ’s gúnyos szellemmel írottnak találtam, jelen felvilágosító jegyzeteim’ Írására tökélém el magam’, miket a’ tisztelt olvasó közönség talán figyelemmel veend olly korszakban, midőn a’ népes városok európaszerte a’ nemzeti erőre, méltóságra ’s műveltségre olly nagy ’s lényeges befolyást gyakorolnak. Megjegyzéseim következők: Először is : Mi Debreczen’ határának tizenegy □mérföldben megállapítatását illeti, észrevételem az, hogy annak terjedelme, hiteles adatok szerint, sokkal nagyobb. Arra nézve pedig, hogy mind száraz mind nedves időben agyig süllyed a’ kerék, csak annyi igaz, hogy t. i. száraz időben a’ homokon rész, a’ nedvesben jó; a’ fekete földön pedig, melly a’ határ’ legnagyobb részét teszi, nedves időben alkalmatlan a’járáskelés. — Mi azt illeti, hogy „vajha Debreczent Pesttel miné’előbb vasút kötné össze“ ez igen józan óhajtás, melly igen sok hazafi - kebelben viszhangra talál; ’s noha Cs. úr nem reményű, hogy a’ tárgy részvényesek által megkezdessék, én nem kétlem azt; ’s valóban nem tudom, mikép hivatkozhatik a’ pesti hidra más értelemben; hisz ez is csak részvényesek által létesülhet, ’s az országos kiküldöttség is, a’ kisajátító törvény’ értelmében — noha e’ tárgyban különösebb megbízással —munkálkodik, sőt magáról ezen tárgyról szóló XXVdik törvényezik’ 6d. §a mondja, hogy a’ Duda és Pest közti állandó hid’ fölépítésének eszközlése egy részvényes Társaság’ feladása lesz.—Én Cs. véleményével ellenkezőleg azt hiszem: minél előbb elterjed a’ kisajátítás ’s közérdekre ható vállalatokat pártoló új törvény’ jótékonysága , ’s a’ jobb közösülés’ érdekének fontossága, annál hamarább indulnak meg illynemű vállalatok, ’s egy évtized alkalmasint fog elővarázsolni Pest és Duda közt vasutat, melly munka nem lehet néhány nap’, hét’ vagy hónap’ szüleménye. Véleményem szerint nemcsak vasút, de a’ Tiszának Debreczen’ vidékére csatorna általi ágaztatása is rendkívül jótékony lenne, ha mindyárt nem* a’ város alá kanyaríttatnék is a’csatorna, hanem például Kadarcs’tájékára. Ez által a’ különben is hanyatló Hegyalja’ vidékéről az utak ’s épületek’ fő anyagát, t. i. követ, bőven lehetne szállíttani, elhallgatván azon tömérdek hasznokat, mellyek kereskedési tekintetben ez által születlenének. Kívánatos volna ezen vállalat’ sikerülése Zemplén’ egyik nevezetes vidékének, — a’ Dodrogköznek —megmentésére nézve is; mert azon oknál fogva, hogy Tokajnál, hol Dodrog és Tisza egyesülnek, szűk medre lévén a’ víznek, több mérföldre visszaható regurgitalioja van, ’s ez által sok négyszög mföldnyi terület tétetik haszonvehetlenné ’s a’ művelés alatt levők’ jövedelmezése is kétessé. — Nagyfalu felé, a’ holt Tisza medrén, az eszlári, szent-mihályi, margitai ’s újvárosi határokon, hol a’ földnek természetes lejtőssége van (mit a’ Hortobágy’ vizének létezése is mutat), e’tervet könnyű volna sikeresíteni, ’s kevesebb költségbe is kerülne, mint egy szóban forgó másik terv, melly szerint a’Szamos a’Nyírségen keresztül Debreczen felé vezettetnék csatorna által a’ Tiszába. Valóban illy dolgokat a’mostankorban nem tekinthetni többé csak jámbor óhajtásoknak. Törvény és buzgó hazafi-kebel ’s a’ részvény-rendszernek megindulása által — bár pénz’ szűkében éljünk is—nagy vállalatokat létesíthetni, mellyeknek kifejtésére azonban idő kívántatik. Az ország közjavát és kereskedését gyarapító magányos vállalatokról szóló XXVI. új törvényezik termékeny következményekkel gazdag, ámde még alig egyesztendős gyermek; azért tehát ne essünk kétségbe, ha még óriási művek nem létesültek általa. Ezen törvényezik ajainak 6dik pontjában többek közt egy Pestről Erdélyig huzatandó vasúti v. vízcsatornás vonal is van érintve, ’s illynemű vállalatok’ előmozdítására az illető törvényhatóságok rendszerezve. Mellyekről, ha a’ Rajzoló úr uj törvény inket figyelemmel olvasandja, meggyőződhetik. Mi a’ Debreczen’ levegőjét vesztegető körülmények’ leírását illeti, ez valóban túlságos; ’s az ismeretlenek előtt e’ leírás szerint Debreczen békafészeknek tünhetik föl. A’ kihordott trágyábul alakult dombok olly távul esnek a’ várostól, hogy azok’ ártalmas gőze be nem nyomulhat; ’s azt, hogy a’ trágya pontosan kitakarítatik, egyszersmind távul a’ várostól, talán csak nem mondhatni rész rendnek? — Továbbá a’ város pocsolyákkal ’s mocsárokkal körülvetetve épen nincs. Ezen pontjában méltán megemlíthette volna a’ Rajzoló, hogy különben a’ polgárok’ udvariban ’s házaiban tisztaság uralkodik, ’s az elöljáróság e’ részben lehetőleg rendet tart, ’s az egészséges levegőt ugyanezen iparnak is köszönhetni. Legfelűslegesbnek tartom Rajzoló’ előadását a’ 3 dik pontra nézve, hol a’ városi elöljáróságot is mitsemtevészül vádolja, sőt közvetőleg a’jóbani előhaladást gátolónak állítja; névszerint azért, mivel mint Pest ’s más városok, az építési díszre nem figyel , köz mulató intézeteket, miilyen p. o. a’ színház , ’s hasznosbakat, miilyen p. o. a’ kaszárnya ’s a’t. ’s a’t. nem építtet. Ezekre azt jegyzem meg: minden országnak, megyének, vagy városnak, sőt még az egyes személyeknek is kötelességükben áll, főérdeklöket szemügygyel tartani ’s arra legtöbbet áldozni. Debreczen az ifjabb királyi városok közé tartozik, ’s ha nem csalatkozom, ls ő Leopold alatt nyerte szabaditékait; — ’s mint Rajzoló maga is állítja, rengeteg nagy határát, melly nagyságára némelly megyék’kiterjedésével vetélkedik, jóságára nézve [pe-