Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1838-01-10 / 3. szám
szerárást, néhány kereskedőbolt’ tulajdonosát, a’ helybeli orvosurakat, ’s a’ mesteremberek’ egy részét, — mindnyájan földmivelésbirl élnek ; ’s méltán csodálhatni, hogy, bárha e’ város’ lakosai az ország’ sok külön szokású részeiből húzódtak ide, még is a’ földmivelést egészen a’ tiszántúli módon gyakorolják. — A’ határnak nagyobb része (kivévén mintegy nyolcz ezer holdnyi közös legelőt) közöttük úgy nevezett szállásokra van osztva ’s kinek kinek földes tanyája körül helyezvék, ’s illy formán a’magyar tagos osztály már itt divatozik. De mi haszna ? midőn az egész határban még sem láthatni egyebet rozsnál ’s ismét rozsnál; a’ marhatartás rész karban áll, mivel a’ határ’ terjedelmihez képest kevés kaszálójok van, ’s még sem termesztenek lóherét, ’s egyéb mesterséges takarmányt nagyobb mennyiségben, noha mindenki tanyája mellett, olly kiterjedésű leherést keríthetne körül, miilyent gazdasági állapotra megkíván. — A’ trágyát a’nyíregyháziak csupán garádnak használják, jóllehet nagy homokos földeik nemcsak megszenvednék, sőt igenigen kívánnák a’ trágyázást, ’s elég idejük volna télen által, midőn úgyszólván semmi foglalatosságuk nincs, azt földeikre kitakarítani. — Termett gabonájokat a’ nyíregyháziak, szintúgy, mint a’ többi tiszántúli nép, szabad-szérűn szokták kinyomtatni, ’s arról még senki sem álmodozik, hogy a’ kevés költséggel állítandó nyomtató-pajták által nemcsak a’ nagy vesztegetést lehetne kikerülni, hanem a’nyomtatásra fordítani szokott szép őszi napokat is egyébre használni. — A’ tiszántúliak gyakran úgy megszorulnak, hogy a’ vetést decemberben végzik, ’s még is termesztményeik’ nagyobb része a’ sokféle őszi munkának halomragyülte miatt elromlik. — Erre ugyan némellyek azt felelhetik: „igaz, hogy üdvös és hasznos lenne csűröket vagy nyomtatószíneket bírni; igy gabonánkat télen által kényelmesen kinyomtathatnák , ősszel csupán annyit készítenénk, mennyi vetésre ’s mindennapi szükségre kívántatik ; de hol vegyünk illy épületek’ felállítására szükséges anyagot? van é kövünk ? van é fánk ?“ — Ez ellenvetésre azonban könnyű felelni; neveljen kiki tanya-kerítései közül csak ákácz-fákat is , — annál jobb, ha más fajú fát ültet, — ’s rakja fel a’ nyomtató-színhez szükséges hat vagy nyolcz oszlopot vályogból ’s fedje be szalmával vagy náddal, ’s meglesz a’ nyomtató-szin , egy-évi hasznával költségeit megtérítendő. — De ha a’ tanyánkkörülti tereket ’s kerítést holmi rész fűzfával, vagy épen semmi fával körül nem ültetjük, ha a’ négy vagy at órányi távolságban lefolyó Tisza’ partján nagy mennyiségben ’s jutalmas áron megszerezhető épület-lábul nem vásárlunk, úgy soha sem fognak nyomtató-szikek létesülni; jutalmas áron mondám megszerezhetőnek a’ fát, mivel biztosan tudom, hogy némelly felföldi tájakon, mellyek 70—80 ezer hold fenyves-erdővel vannak körülvéve, drágább az épületfa, mint a’ Tisza’ partján, Tokaj, Lutz ’s a’t. körül, de helyreszállittatása is könnyebb , mivel síkon történik. — Van ugyan magának a’ városnak is jó nagy erdeje, de ezt, — tekintvén a’ város’ szükségeit, — csekélységnek mondhatni. Kár, örökös kár, hogy a’város ennek könnyen eszközölhető kiterjesztésére illő figyelmet nem fordít. — Végre, mi e’ várost illeti, tudva van; hogy a’ nyíregyháziak a’ legközelebb múlt években, határjok’ fele részének gróf Károlyi uraktól történt megváltása tekintetéből , igen nevezetes summákat lévén kénytelenek kölcsönözni, azon pénzektől ötos vagy talán több száztéli kamatot fizetnek, ’s e’ kamatfizetések már magában is nagy teher lévén a’ városra, a’tőkéket egyedül nagy maguk megerőtetésével fogják lefizethetni; nem volna e tehát üdvös és kívánatos valamelly külországi pénzváltó vagy nagykereskedő-háznál próbát tenni? nem lehetne e 4 vagy 5 száztél kamatra nevezetes mennyiségű pénzt fölvenni, melly által apróbb hitelezőitől megmenekedhetnék a város ? ’s azon nagyobb mennyiségű pénz visszafizetése iránt olly alkura lépni, hogy bízóin és évenkint fizetendő summa által, néhány év után, mind a’ töke mind pedig annak kamatja lerovatnék ? __ Például: ha a' nyíregyháziak 800,000 váltó forinttal tartoznak, s ennek lefizetésére a’ haszonbérbe adott városi kői csilláktól évenkint bejövő 40,000 v.rhoz, még 20,000 rh. ftnyi bizonyos jövedelem alakíttathatnék, úgy hogy a fogyasztó summa 100,000 tiniből állna, a’ kamat mennyiségét véve 25—1i0 év alatt, lerovathatnék mind a’ tőke, mind a’ kamat. Előadván e’ szerint Nyíregyházának rövid rajzát, tapasztalni fogja kiki, hogy noha még sok hiánya van e’ városnak, mindazáltal még is nyitva áll már az út, melly a’ város előhaladására, mivelődésére ’s csinosbulására vezethet, s ezekre nézve semmi sem kívántatnék inkább, mint az, hogy Szabolcs megye’ t. Rendeinek nagyobb része, ha csak téli lakását is Nyíregyházára helyezné által. — Irigy egészen más szilibe öltöznék a város, mindent lehetne itt idővel létesíteni, a’ mi hasznos , czélirányos és dicső. — Legelsőbb is egy nagyobb iskolát (melly az egész megyében hiányzik) lehetne itt létesíteni, ’s abban az oktatást minden vallására kiterjesztvén, a’hit-tudomány- tanításra minden vallásból egyegy tanítót rendelni. — Bezzeg néhány év alatt bőven megtérülne sok gyermekekkel biró apának a’ városban építendő ház költsége, gyermekeinek olcsóbb s szem előtti neveltetése által, ’s mód ’s alkalom adatnék a’ szegényebb sorsuaknak is gyermekeik’ nevelésére. Volna itt mód ’s alkalom egy gazdasági oskolát ’s több gazdasági ’s kereskedési egyesületet is alapítani, ’s ezenkívül a’ társas-élet’ gyönyöreit is, mellyek nélkül az élet keveset ér, mennyire lehetne még szaporítani! — Hátha még Nyíregyháza egyrészről a’ négy órányi távolságra fekvő Tokajjal ’s az ott lefolyó Tiszával (mellynek vártan-várt szabályozását idővel biztosan reméllhetni), más részrül pedig a’ megye’ széke Kálló városával jó csinált ut által összeköttetnék — ’s a’ megyei birtokosok jó időben ’s jobb úton az itt felállítandó nevezetes raktárokba szállíttatnák termékeiket, mennyire emelkednék ez által Nyíregyházán a’ kereskedés? a’felföldiek készítményeiket ide hozván , tiszántúli termesztményekkel megrakodva térhetnének vissza, s nem lennének kénytelenek az egész megyét összekalandozni általok hozott portékák’ eladhatása és más termesztmények’ vásárolhatása végett. — Kálióra pedig milly kényelmesen lehetne a’Nyíregyházán lakozandó nemességnek a’ megye’ gyűlésbre bejárni, ’s hány sorspont kiméltetnék meg Kálló városábul Nyíregyházához egy órajárásnyira hozatala által! — Erre ugyan, — már előre gyanítom — sokan azt fogják mondani, hogy van valami a’ dologban; de az illy vállalatokhoz pénz, még pedig sok pénz kell, ámde nekünk ehöz kívántaté pénzünk nincs; én pedig bátor vagyok állítani, hogy csupán ezen ’s ehöz hasonló utakon lehet több pénzecskére szert tenni. — Mig az előb kelő magyar szégyenleni fogja a’ kereskedést, a köznép pedig buta marad, addig nincs remény az ország financziális állapotának javulására. Kereskedjünk necsak itthon, de külföldön is, oktassuk’s miveljók a