Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-04-18 / 31. szám

31. szám. Pest, április­ 18. 1838 A’ LEÁNYOK’ NEVELÉSÉRŐL ÉS OKTATÁSÁRÓL HAZÁNKBAN. Senki sem fogja tagadni ’s tagadhatni, hogy nem­zetünk az utóbbi években, leginkább anyagi ereje’ kifej­lődésében nagy előlépéseket ten, ’s e’ részben dicsére­tes buzgóságot kezde mutatni. Azonban nem volnánk emberek, ha csak egy pillanatig is kétkedhetnénk, hogy a’ szellemi erő’ kifejtésében fáradozni, valamint dicső, isteni, úgy legfőbb kötelességünk. Mert, bár nem vá­­laszthatni­ el a’ testit és lelkit egészen egymástól e’ vilá­gon, de végre még is minden csak a’ szellemiben leli fő becsét. Ha mi egy főbb, erkölcsi czéljáért nem mun­kálkodik , homokra van az építve, ha a’ jelen pillanat­ban még annyi kincset gyümölcsözne is, ’s látszólag létszeresen mozdítaná is elé a’ közjót. A’ szellemi művelődés’ első foka pedig az ifjú nemzedék’ neveltetése. Mert bizonyos, hogy csak úgy juthat valamelly nemzet állandó boldogságba és vi­rágzásra , ha a’ fiatal nemzedék’ neveltetése által ennek értelmét és szivét annak idején kiművelni el nem mu­lasztja. Bátor vagyok e’ szerint kimondani, hogy mind­az, mi hazánkban a nemzeti boldogságra nézve történik, ha nem ezt czélzaná, kevés tartóssággal é s bel­ értékkel dicserhetnék. E’ tárgyról nem gondolkodhatunk elegendő gyakran és kielégítő komolysággal. Azért is a’főbb ’s alsóbb néposztályok neveltetése iránti részvét, melly nálunk az újabb időkben mutatkozott, legörvende­­tesb tünemény arra nézve, ki nemzetének javát szivén hordozza. Én részemről a’ legkisebb czélszerű értekezést, melly e’ tárgyat fejtegeti, sok vastag, tudomány-teljes könyvnél nevezetesbnek tartom Azon két jutalom- ’s érdem-koszorúzott férfi pedig, kiknek munkái már köz­kézen forognak, valamint legérezhetőbb hiányt pótlának­­ki, úgy legméltóbbak tiszteletünkre. A’ nemzet’ neveltetésére törekvő buzgóság, hála istennek­­ nem hiányzik, mint azt kiki láthatja, hazánkban sem; méltó örömére a’hazafinak naponkint fejük az, de csak úgy nézhetünk szép reménynyel boldogabb jövendő ek­be, ha az illy nemes buzgóságbani részvétet minél számosb munkás gyámolitás követendi. Ely buzgóság­­szülte tettleges lépések azon nemzeti egyesüle­tek, mellyek az utolsó országgyűlés óta a’nemzeti mű­velés ügyében tanácskozólag’s cselekvőleg állottak­ össze, mellyek közt különösen a’ nemes lelkű Festetics Leo gróf 's társai által megindított, 's a’ köz részvét­tel mind inkább pártolt terve egy tanitó-seminariumnak, ’s az ezzel, mint gyakorló hely, összekapcsolt tolnai kis­­dedóvó intézet első helyet foglal. Itt felső Magyaror­szág számára kezd alakulni egyesület hasonló czélelérésre Draskóczy Sámuel urnak és Gömör vármegye’ első alispánjának elnöksége alatt. — Mind dicséretes előké­születek további czélszerü javításokra az egyetemes ok­tatás’ dolgában. A’ nevelés­ tárgya iránt fölgerjedt érdek’ természetes következése , annak n­y­i­l­v­á­n­­­o­s fejtegetése fo­lyóiratokban , mellyek a’ köz véleményt fölvilágosítják ’s a’ közönség’ részvétét mind inkább gerjesztik. E’ lapok­ban is többen igen lelkesen értekeztek e’ fontos dolog felől, ’s jövendőre még sok hasznos tanúságot reményb­­­etui az e’ tárgyú fejtegetésekből. De mivel eddig ezen értekezések tárgya többnyire a’ nevelés volt általá­ny­o­s­a­n, azért kívánatos, hogy többen azt külön vi­­szonyaiban is fejtegessék. Mi fér­fiak kissé önzésből s elbizottságból minden erő és hatás középpontjának haj­lunk hinni magunkat; azért ha mi történt az újabb idő­kig, a nevelés dolgában hazánkban, mint másutt is, ke­vés kivétellel az inkább nemünk­ ügyében tör­tént. Pedig vizsgáljuk csak a­ dolgot lélektani szempont­ból, vagy csak a közönséges tapasztaláséból, ’s úgy fogjuk találni, hogy azon nem, mellyet mi megszoktunk némi gyengeségekről vádolni, nagyobb ’s jótékonyabb hatású reánk, hogysem annak gyenge korábani nevelte­tését szivünkön nem kellene hordozni. „Mert, igy szól hazánk’ egyik nagylelkű fija , mi a' társaságot illeti: igaz, hogy arra a’szép nemnek van legerősb befolyása; a’ mit ők akarnak, az, 's csak az van divatban; de hogy mit akarjanak ’s mit kedveljenek, az a’ fér­fiaktól függ.“ Ezen mondás által tisztán ki van jelentve a’nőnem nevelteté­sének szükséges léte. Hazánkban is átláttuk már, mikép a’ nemzeti n­e­v­e­l­é­s-javitást azzal kell kezdenünk, hogy mindenek előtt a’ nőnem neveltetését, saját természe­tének ’s korunk’ követelésinek egyaránt megfelelő fokra emeljük. Hogy mivelődésünk’ legnyomobb részét anyáinknak köszönhetjük, hogy min­den leány ai természettől anyának rendeltetvén a' nőnem leghathatósb befolyása nemcsak az egyesek’, hanem ál­talában az egész nemzet’, ’s az egyetemes emberiség’ jólétire, — az épen nem új, hanem igen régi, gyakran fölhozott igazság; de nem ismételtethetik eléggé, mert épen azon kell lennünk , hogy a’ gyakorlati életben köz elismerést szerezzünk nekik. Nem czéljok e’ soroknak ez érdekes tárgyat kimerítő philosophiai fejtegetésiben meginditni; itt csak a’ legújabb időnek egy ide tartozó hazai jelenésére akarunk figyelmet ébreszteni — ’s így a’ talán kevésbbé ismeretessé lett dolgot köztudomásra hozni ’s egy példával azon álláspontot megmutatni, mellyre ezen fontos ügy már emelkedett. Majd ugyanazon időben Hetényi úrnak tavaly az Athenaeumban kijött jeles értekezésével, mellyben a’ nő nem­beliek neveltetésének nagy befolyá­sát a’ fér­fiak’ erkölcsi é s izlési műveltsé­gére fejtegeti egy magában rövid, csak 15 lapot foglaló füzetke kétszeresen vonta magára figyelmünket, minthogy theor­iától a’ praxisra biztos átmeneteit képez,'s a’ benne fölhozott elvek gyakorlatba­ hozatalát is ígéri. Az a’ múlt nyáron megjelent irat: ,,A’ leányok ne­veléséről ’s tanításáról Magyarországban, egy Pesten fölállítandó nevelőintézet’ tervével együtt magasb és közép­ rangú protestáns leányok’ szá­mára, Stein­acker Gusztávtól. Budán 1837, ára 10 kr. p. p. A’ szerző elsőben általán­os vázolatban az álláspontot jegyzi­ meg , mellyről a’nőnem-nevelés’ föladását tekinti, ellentétben annak kevés ecsetvonás által híven festett közönséges módjával, mint az mindenütt főbb és alsóbb körökben, a’ házi ’s polgári nyomor leg­főbb kútfejéül mutatkozik. A’ tárgy’ fontossága itt egész terjedelmében méltattatik, ’s az egész előadásból eléggé kitetszik, hogy a’ szerző a’ leánynevelésnek általa szó­

Next