Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-26 / 86. szám
26. szám. Pest, octoseep’ 26. Velencze, October 12. 1839. „ Descende coelo et die , age , tíbia longum, Calliope melos“ ; — mert ha te a’ mu- Ksák’ köréből most segítségemre le nem szállsz, e’ csudák’ csudájánál szájam ’s szavam bizonyosan eláll. — fia Ilomér, a’ nagy költész, egykori elfogultakor, magának egyszerre 100 réz-torkot kívánt, úgy az én prózai csekélységem, a’látottak’elbeszélésire méltán óhajthatna egyszerre száz nyelvet. „Gróf Mitrowszky“ gőzös, éjjeli 11 órakor indult ki velünk Triesztből az adriai tenger síkjára. Nem sokára közösleg semmi más nem látszék, mint csillagos ég’s végetlen tenger. Az utasok egymásután , polezok’ módjára egymás fölött létező ágyaikba takarodtak, ’s a’ födezeten egyedül a’ kormányos , ’s az előtte lámpakint kivilágított eleven kis-tó, a’compasz, virasztott. A’ tenger csöndes lévén, néhány asszonyság’szédülésén kívül, más tengeri betegség nem mutatkozik. Viranatkor néhány korábban felkelő, a’ födezeten felalá járkálásával felébresztő, a’ többi alvót is , kik félig kialudt mindenféle fanyar képekkel egymásután szinte a’hajó-fedélre gyülekeztek. Hat óra után a’ nap egy roppant narancsszínű tűzgolyó’ képiben emelkedik föl a’ tengerbül, ’s ugyan ekkor közűsleg a’ láthatáron több halászhajó fejérlő vitorláival lón látható. Végre előtűnt a’ távolból szent Márk’ tornya, utána a’ különféle alaku sok más torony, ’s utóbb egész Velencze. Minden szem odanézett, minden uj odamatatott. Az öbölbe érkeztünkkor, virgoncz apró halakkint pezsgő azonnal a’ gőzöst körül a’ gondolterék’ (csolnakosak) fekete-bárkás serge, hogy az utasokat a’ fogadókba szállítsák. Velencze—a’legcsudálatosb templomok ’s paloták’ babylonja — nemcsak vízre, hanem egyszersmind a’ szó’ szoros értelmében — vízbe van (képzelhetni, mennyi ezer roston!) építve. Az egész várost számos csatorna hálókép hasítja át, ’s számos kőhíd köti ismét össze. A’ paloták és házak főhomlokzatukkal rendszerint valamaellyik csatornára szolgálnak ’s elől vízben állnak, másik kapujok hátulról vagy oldalrást a’szárazra nyilván. E’ városnak tengerpartja , minden csatornája, minden téré és utczája, szóval: minden legkisebb porczikája is , négyszegű kövezettel van kirakva. Magában Velenczében, sem fa nem teremvén, sem kő nem találtatván , bámul az ember, midőn megtudja, hogy, az itteni márványpalotáknak , templomoknak , nyilványos szobroknak, sőt minden egyes közönséges lakháznak is minden legkisebb követ, tengerentúli tartományokból, Kalmnatziábul, Istriábul ’s a’ többi szárazföldiül kelle a’ velenczeieknek előbb hajón idehozatniok. Sőt még ma is minden zöldség, gyümölcs’s egyéb élelem részint a’ szomszéd szigetekről, részint a’ szárazföldről szállitatik naponként ide. E’ szerint Velentze majd úgyszólván nem egyéb, mint egy nagyszerű caprice, mellyel az ember csupán természeten felüli diadalmát akarta megmutatni. Az első benyomás az idegenre mélyen ható ’s majd lélekzetét elfojtó. Koporsó alakú fekete gondolában szállítja őt a’ gondoliere , magas időkormolta épületek közt, igen szűk csatornákon keresztül, a’ fogadó’ pitvarába. Erre az utas, mint uj galamb a’ csapdából, a’ száraz felőli szűk kapun kitekint, ’s rémülve látja, hogy az utceák olly szükek, miképen azokon csak 3, néhol pedig csupán 2 ember is bajosan mehet egymás mellett Mi onnét van, hogy e’ 100,003 ember népességű városban egyetlen egy ló sincs ’s egyetlen egy kocsi sem jár, ’s e’szerint az utczák csupán megannyi gyalogút. Ezen igen szűk utczák, azonfelül, magas házaik miatt, sötétek, szennyesek, rövidek, szögletesek ’s valóban olly zavarokot és tömkeleget képeznek, hogy alig foghatni meg, mint járhatnak az idevalók is bennük compasz nélkül. A’házakban földszint mindütt nyílt boltok vannak, mellyekben a’ mesteremberek és legényeik lábaikat kényelmesen az utczára kilóggatva , ’s szomszédaikhoz általbeszélve dolgoznak. Annál meglepőbb azon jelenet, midőn az ember e’ szűk utczák’ zavarából a’ sz. Márk’ piaczára ér, ’s benne a’ világ’ egyik csudáját meglátja. Egy szép hoszszukás négyszög ez, mellynek homlok-oldalán sz. Márk temploma öt gömbölyű kúpjával ’s az építészet’ minden képzelhető régi pazat fényével díszült, ’s előtte sz. Mark’ tornya, mintegy az egész környékre körültekintve, őst áll. A’ piacz’ többi három oldalát a’ Procurazie (hajdani országos tisztviselők’ lakjai) név alatt elhíresztelt oszlopos folyosók futják körül, mellyek alatta’fényűzési boltok és szebb kávéházak léteznek, ’s hol a’ „szép világ“ télen nyáron fel’s alá sétál. Az egész piaca egy szép terem’ módjára mozaikképen van igen tisztán kikövezve, mellyen egy porszem nem látszik, egy kocsi-zörrenés sem hallatszik, ’s épen ezért azon számos galamb, melly a’ piacz’ szobrai megett res nullius gyanánt tenyészt, ’s egy hajdani dáma’ hagyományából publice étetik , az emberekkel egyetemben minden félelem nélkül fel’s alá andalog.— A’ sz. Márk’ tornya mögött van a’ kisebb piaca „Piazetta.“ Ez a’ tengerre néz, ’s rajta van a’világ’ másik csudája — a’ dogék’ palotája, mellynek legremekebb képekkel és szobrokkal diszlő termei, aranyos lépcsőji ’s plafondjai azon hajdani nagyságra emlékeztetnek, midőn a’ világnak minden pazar fénye, hatalma és dicsősége e’ palotában volt öszpontosulva. Sötét contrasztot képeznek e’ pazar fényhez ama’ borzasztó tömlöczök, mellyek szinte e’ palota’ belsejében láttatnak, ’s mellyekből egy még nagyobb épületbe vezette át a’ szerencsétleneket az úgynevezett sóhajtás’ hídja, mellyen túl alig sóhajtanak ők ez életben többe. Szent Márk’ templomán kivül Maria della Salute, Maria de’ Fratri, S. Giorgio Maggiore, S. Giovanni e Paolo, S. Rocco, Maria Formosa, Redentore ’s a’ jezsuiták’ temploma, az építészet’, szobrászat’ ’s festészet’ mindannyi remeke, ’s egyszersmind a’ bennök nyugvó dogok’ mausoleumai. A’ mozaikkal kirakott pallózat minden templomban, ’s majd minden lakszobában látható. A’ plafondokra is minden nyilványos épületnél, de leginkább a’ mesterségek’ academiájában különösen sok aranyozás pazéroltatott. Az itteni hajógyár (arsenale) nagyságára nézve majd egy egész különvárost képez, ’s fogalmat nyujt arról, mint vala képes hajdan Velencze 100 hajónyi flottákat előteremteni, mind pedig arról, milly roppant költségbe jöhet egy tengeri haderő. Az itt ért állóregatta s a’luost felkészített néhány korvett és brigg, vitorla—kteleikkel,tátongó álgyaikkal, kaszárnyáikkal ’s loggo agyaikkal , ’s a’ tengeri lisztek’ kisded szobáival, meg anznyi kielégítő tárgyai a’ tudásvágynak. — Az arzenálban kis mintában láthatni még azon „bucin pro