Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-16 / 22. szám
Kölcsönös viszonya, «’ »magyar vakokintézetének a’ pennsylvaniaival Anterikorban, a’ többi európaival. Küzlöttem 1834 ben Pennsylvaniának Philadelphiában fünálló vakok-intézete’ igazgatójával Friedlaender J. R. úrral nézethaet az iránt: mikép lehetne az illynemü intézeteket gyarapítni, felfedezem egyszersmind neki azon tervemet, miszerint a" szerencsétlen világtalanok helyzetén könyörülőleg minden országban könnyen lehetne egyes megyéket, községeket, sőt magányos személyeket is vakok-intézete’ alapítására vagy pénzalapítványok’ tételére bírni s ébreszteni, ha néhány vak növendékkel, kik tudományos, közműi vagy hangárezati tekintetben kimüvelvék, megyénkinti utazások tételnének, s velők a’ hatóságok előtt próbatételek, vizsgálatok tartatnának, hogy illykép a’ szegény gyámoltalan ’s unalom által gyötört világtalanok’ neveltetésének s kímüveltetésének valódi jótékonysága igazán szemekbe állíttathatnék, ’s a’ szándéklott czél hamarébb és biztosabban elévethessék. Barátom jól foga föl ezen eszmét, s valósitá is azt olly örvendetes siikerrel, hogy minden oldalruli segedelmezések által, a’vezérlete alatt levő ’s csak 1833ban épített intézet (Friedlaender ujporosz-sziléziai születés, előbb a’ bruchsali most Freiburgba ál helyzeti vakok intézetének volt tanítója , ’s 1832ben jutott Philadelphiába) már 50 alapítványival bir; számszerűt 39czel Pennsylvaniábul, egyel New-Jerseyből, 3mal Delawarebul, 2vel Marylandbul Igyel Virginiabul ’s 1gyel Dél-Carolinábul; 's egészen tulajdon gyönyörű épülete van 100 növendék’ számára, közelébb tetemesen szaporított ’s jó fizetéssel ellátott oktató személységgel. 1837 ben megküldöm neki a’ tőlem nyomtatásban megjelent tudósítást a pesti vakok intézetének szerkezetérül, mellyben az alapitványszaporítás eszméje bővebben ki van fejtve. Figyelmeztetem őt ez alkalommal azon eszmére, mi szerint kívánatos volna azon apró tövis-irattal (tű b e t ü k k e 1, JStachelschrift , melyrül érintett munkámban emlékezem , ’s minővel intézetünk 1837. óta bírt már, mellynek sajtója azonban tavalyi árvízkor egészen elromlott, — folyóiratot adni ki a' vakok’számára. Ezen eszmét is valósító Friedlaender, több oldalról nyert segedelmezés által, úgy, hogy intézetében tavaly óta valósággal jelenik is meg egy „Students magazine“ czimű angol folyóirat, sajátnemü külön sajtó betűkkel (Pressschrift) nyomtatva , mellynek 8 füzetét leírom, ’s mellynek megjelenése körül az intézet’növendékei nem csupán a’műszeres munkákat végzik, hanem eredeti czikkeket is dolgoznak bele. Igen elmésen van választva e’havi folyóirat’czimképecskéje , — nyitott könyv, mellynek lapjain homorú betűkkel ezen mondat áll: „1,ux in tenebris“ egyezi tapogató kézzel. Különös figyelmet bizonyított Friedlaeuder úr irántam ’s az igazgatóságom alatti intézet iránt az által, hogy Schmidnek „Ostereier“ czimü igen erkölcsös tartalmú beszélyét a’ szép sajtóbetűkkel kinyomatván, a’ csinosan készült igen becses munkát intézetünknek ajánlá e’ következő szavakban : ,,A’ vakok’ magyar tanító intézetének, különös tisztelettel, a’vakok’ pennsylvaniai tanító intézete, Philadelphiában.“ Ezenkívül még Európának legnevezetesb intézeteivel is közelebb viszonyban áll intézetünk , mellyet a’ paksi, londoni, bécsi, berlini, pétervári, prágai, amesterdami, drezdai, zürichi, kopenhágai, boroszlói, müncheni, stuttgarti, freiburgi, ’s mint előadóm, a’ philadelphiai intézetek’elöljáróival fünálló levelezésem’ útján tartok fön, ’s a’nevezettek’nagyobb részétül intézetjük’ épülettervét is bírom. Ezen intézetek (mint a’ Klein F. V. cs. tanácsos és a’ bécsi vakok intézetének igazgatója következő munkájából láthatni: „Geschichte der Olinden Anstalten“ ) nagyobb részben egyes emberszerető vállalkozók által alapittattak, ’s az illető országok’lakosinak jótékonyságra hajló szelleméből eredt magányos adakozásoknak köszönik virágzásukat; csak későbben álltsa föl néhányat a’ kormány, mi az előbbi módnál kivánatos. Ha az alapítványok’ szaporítására nézve fünebb is érintett munkámban előadott ’s bőven kifejtett terv , mellynek valósithatása’ tekintetébül egyes országnagyokat, a’ t. káptalanokat, t. megyéket ’s n. királyi városokat Írásban megkértem, valósulhatna , mi az ismert magyar nagylelkűségnél ’s ő cs. kir. fő hűségének országunk’ nádorának ’s intézetünk’ főpártfogójának kegyes gondoskodásánál, ’s a’ főfelügyeléssel megbízott kitűnő buzgalmu választottság’ munkásságánál fogva bizton reménylhető , mint azt már néhány, időközben létesült alapítvány is mutatja: úgy intézetünk, melly az egyetemes ország’ használatára van állítva , egyike lesz a’ legnagyobb egyszersmind legjelesb illyenemű intézeteknek; minthogy ebben olly különféle nyelvű ’s vallásu növendékek vannak, mint sehol Sim, mi egyébiránt neveltetését a’ növendékeknek szerfölött nehezíti. Mily tetemes bővülést kelljen pedig az intézetnek nyernie, kitűnik abból is , hogy Magyarországban ’s a’ hozzá kapcsolt tartományokban a’ vakok’ száma mintegy 24 ezer; továbbá, hogy ez intézettel egy más gyám intézetet is szükség összekapcsolni, mellyben a tompa elméjűekre vagy egyébként önmagokkal is jót tehetetlen vakokra gondviselés legyen, mint ez Parisban, Bécsben, Prágában, Münchenben ’s az t. már történik. Azon utasítást „mint kelljen a’ vak gyermekeket kora ifjúságuktól fogva czélszerüen nevelni,“ az ország javáról készkedve gondoskodó im. m. kir. Helytartó-tanács elibe terjesztem; melly azt minden honunkban létező nyelvre fordittatva a’ lelkészeknek ’s iskolatanitóknak haszonvétel végett ingyen szétküldözni kegyes volt. Ugyanabban elő vannak terjesztve a’ megvakulás okai is , mellyekre az embereket figyelmeztetni szükség,’s azon módok, mellyek szerint a’ vakságául lehető legczelszerűbben őrizkedhetni. Vajha ez a’szándéklott czélt érhetné, ’s vajha a’ menthetetlen vakok’ számára a’könyörületes emberek’ aránylagos adakozása által honunkban is minél elöbb elégséges menedék alapittathatunk Budán mart. lökéi« 1839» Doleiaálek Aulal, a’ magyar vakok intézetének igazgatója ’s elöljárója Ecker ut a n it. Az ember’ hivatása és sorsa tulajdonokon alapszik, mellyekkel őt a’ természet felruházta; gondolkozása, életmódja ’s tettei nem egyebek, mint eszméinek következményei; ’s igy szép ’s örömgerjesztő , ha magasállásu gazdag szülők’ magzata, fonák nevelés s rokon