Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-23 / 24. szám

24. szánt, Magyar emlékek. GELLÉRT HEGYÉN 1040. Te életedre agy ’S világgal egy­ idős ! Homályos ezredek’ Dühét kiállta hős ! Ki büszkén nézdeled Testvéred’ a’ Dunát —a ’S apáink’ lakhelyét Az ős-k­irü Budát, Itt állok ormodon. Es szerte nézdelek, ’S körül virányidon Vércseppeket lelek — Vércseppeket, mik itt Szent érből folytának Pártos kezek között, ’S neked fényt adtanak. PUSZTASZEREN. Hazát­ nyert ösvezér Itt állok unokád, Hol egykor népeid’ Törvényit alkotád. Ah! áll még Pusztaszer, Tíz századok­ során , De nincs velem rokon , Viránya’ bíborán !! ! BÉLA’FUTÁSA 1241. Vérezö kebellel Járom földedet 0 Hon! ’s nem találom Bajnok-népedet. Rombolt városidban Síri némaság, És terül köröttem Messze pusztaság ! lorimiának undok Népe , vad tatár , Úr feldúlt körödben , kedves határ! Nemzetem’ vérétől Gözölg bérez , lapály — ’S társtalan­ futó jön Nagy magyar­ király. VÁRNÁN. Sötét vagy ó vidék! Mint a’ sir’ éjjele , Fölötted bút sóhajt Az alkonyat’ szele. Vér­ázott földeden Látok holttesteket, A’ fej télén királyt ’S bajnok-vitézeket. Sötét képében áll Előttem a’ csata, Mellyben téged Hazám! Ozmán megingata. SZIGETVÁR 15(30. Reszketve járdalok Bús omladékidon, Andalgván képzetem Véres csatáidon. Hol hősöd ? hasztalan Nézek mindenfele — Zajomra bút sóhajt Az alkonyat’ szele. Meghalt! és­ fészke te ! Halálát gyászolod, ’S mély gyászodat sötét Arczodban foglalod. De bár mély gyászodat Mutatja is romod , Örök fényt ad neked Dicsőült bajnokod. S p c t­y­k­ó G. Utazás a magy­arit»«’ szebb vidékein. (Folytatás•) Kellemesb a’ szellő’ lengése is ott, hol hajdan mint gyermekek játszodozánk ; kedvesebb minden fű- ’s virágszál; az erdők, patakok ott, hol hajdan olly vi­dám órákat töltőnk, megható bájjal tűnnek szemünk elé , — minden tárgy ’s minden hely az ártatlanság’ korá­nak valamelly felejthetlen édes mulatságára ’s tettére emlékeztet. Legelső jutalma hosszas utamnak, — az rég’ óhajtott rokonok’ látása — Madáron megadatott, hol azonfelül egy igen kedvelt hajdani tanítóm ölelé a’ már vele egyazon pályát­ futó hálás tanítványt. E’ he­lyen az ó­kornak husszita­ kezek által épült 's csak nád­­dal fedett nagy egyháza van;—jó legelőjén az ország­ban tán első szépségű ’s gyorsaságú úgynevezett pa­raszt-lovak tenyésznek , mellyek bármelly úri hintáját sem dísztelenének; szőleje sok, borai jók, kiváltba rendesen művelnék; fája elég; kövér határa a’ természet’minden javaival bővelkedik. Különös szokás az ittlakóknál, hogy a’ holttesteknek 2—2'1 2 ölnyi mély sírvermeket ásnak, —­ a’ férjhezmenendő hajadonok még itt a’ gyöngyös­p­ortát viselik. Innen egyik rokonom’ jó lovain berándu­­lank Révkomáromba ; repítve vittek a’ híres városba , hova eljutván, vizsgálatunk’legelső tárgya jön a’szűz­­vár , melly a’ már több illy erősséget: Munkácsot, Eszé- ~ két látottnak is (mivel azokban is voltam már) méltó a’ megtekintésre; figyelmet érdemlő itt minden: az uj tisztilak, a’ katonák’ liszt-’s kenyértára, sütő­helyeik, éjjeli nyughelyük, a’ tömlöczök , a’ bombaké­­szítő műhely, továbbá az álgyuk és golyók’lakhelye.Unta­­tó ellenben egész csömörlétig a’ katona-rabok’koldulása , kik majd minden tíz lépésre, néha messziről megkerítve a’ vizsgálódót, szemtelenül hunyorainak, sőt nemcsak ben a’ várban, hanem kívül a’ városon is , mint észrevevém maga a’ felvigyázó-őr szándékosan kerülteti­ meg ve­lők a’ vidéki vándort; hihető a’ koldult nyereségből ve­lők osztozandó. A’ várat a’ győri Duna felől, minthogy rongáltatik az, szüntelen erősítik, azonban a’ lakosok­tól értém­, hogy megnagyobbitandják , ’s e’ végre már egy utczának az evang. egyházzal együtt, kárpótlás melletti elfoglalása ’s földdel­ egyenlítése , mint szinte a’ város’ éjszaknyugati vagy csalóközi részén is egy új erősség’ fölállítása van tervben ; ez utóbbi ugyan már készülőben is. — Megnéztük továbbá a’ megye-házat, hol e’ megye’ dicséretére a’ bűnösök’ számára egy dol­gozó­ intézet készül, tudtomra negyedik a’hazában. Ne­vezetes épületei továbbá e’ városnak : a’ szent András’ két csonka-tornyu nagy egyháza; ugyszinte a’ ráczok’ —­­szép temploma , a’ zsidók’ tágas és ékes zsinagógája , — a’ hozzá csatolt rabbi-lakkal ’s széles udvarral, méltó dicséretére Zichy Ferencz grófnak, kinek birtokán ’s költségén épült az , mint a’ zsinagóga’ ajtaja­ fölötti már­ványtáblán olvasható ; — áldás a’ nem mondom türel­mes (mert ezen kifejezés nem egyezik meg a’ szere­tet’ világával) hanem a’ minden bal-’s előítéleten felül­emelkedett ’s hitkülönbség nélkül isten’ dicsőségét elő­mozdító grófra!­ Nevezetes a’ helv. keresztyéneknek rézzelfedett(Komáromban most legmagasb)uj tornya nagy — egyháza , mellyhez , homlokzat- szépségre hasonló re­form. templomot még nem láttam; kár azonban ’s mél­tán sajnálhatni, hogy uj tornya ügyetlen mester által készíttetvén elhajlott is a’ nagy harang’ meghúzatása­­kor (melly most épen e’miatt hallgat) mozog, ’s a’min­den pillanatban kivált itt történhető földrengéskor az egyházra ledüléssel fenyeget. Szép épület még a’ tem­plommal áltellenben fekvő reformátusok’iskolája is, kis ,— bádogtornyával ’s tág udvarával, hol 3 közönséges okt**'u tató a’ logikáig* tanít. Komárom’ népe az országban a’ legcsínosbak közé tartozik; lakosai — kivévén néhány ó­ hitűt és zsidót— tiszta magyarok ’s csinos nyelven be­szélnek; közöttük a’ kereskedés minden más honi vá­rosok felett virágzik, hajóik az egész hazát bejárják; a’ komáromi kenyér a’ debreczeni, miskolczi ’s rima­­szombatival együtt leghíresebb. — A’ városba keletről az épen itt két ágra szakadt , ’s a’ hid­ alatt szigetet képező vág-Dunán keresztül álló fahíd vezet; van ez már nyugat felől a’győri­ Dunán is.— Lakhári a’föld­­rengéstőli félelem miatt többnyire emelettenek. — Ko­­máromból kijővén, vasárnap este’az almási réven általkel­­ve Tatába értünk, de a’ nagy setétség miattié tó­ város­ra tévedvén sokáig bolyongtunk, mig végre szándék­­lott helyünkre a’reform, pap-lakhoz jutánk , hol egy min­den tekintetben mivelt, ’s a’ kor’ szellemével előhala­dó , szíves fiatal pap ’s ennek szelíd nője vetélkedtek

Next