Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-11 / 30. szám
30. szám. Pest* április’ 11 ISZO Érteljesdi *Mx sírbéli szabályozásnak tapintódon lehető biztos eszközléséről n* törvényre, valamint régibb *s újabb felső rendeletekre alapítva, egy függelékkel. Iső Czikk. Annak megmutatása, hogy az 183% Xdik törv.czikket módosítani, felvilágosítani ’s kiegészíteni szükséges. Az 1839ik évi Társalkodó’ 92ik számában fig. ur, az úrbéri szabályozatról szóló 18326 Xd.k f.czikk’ alkalmazhatása iránt ellenkező magyarázatokat tapasztalván, azokat leginkább onnan véli eredni: 1) mivel azon törvény (bik t a g pontjában) a’ törvénykezési téteményekre (actus) olly sorozatot állíta—fel, melly szerint a’ perek’ folytatása gyakorlatilag nem eszközölhető; 2) mivel több kikerülhetlen kérdés iránt semmi határozatot nem ten; — szükségesnek tartja tehát, hogy ezen törvénynek világositására ’s kiegészitésére a’jelen országgyűlésen ezélirányos határozatok tétessenek. A’ pontok pedig, mellyeket különösen elhatároztatni óhajt, ezek: 1) Midőn két (vagy több) megyében fekvő helységet akarunk szabályozni, mikép kell az uriszéket öszveszerkeszteni, ’s mellyik megye’ törvényszékét illeti a’ per’ megvizsgálása ? 2) Hányj öllel kell a’ beltelek’ holdját? 3) hánynyal a’ kaszáló’ embervágóját számítani? 4) sok helyen a’ dűlőket négy , sőt több osztályzatba is teszik *); — 5) a’ hitelesítésre a’ Xikörv. ez. roliktusának g. pontja megyei küldöttséget **) , nőiklusa pedig biróilag kiküldötteket rendel; b) a’ földes urnak van e joga a’ határ’ valamelly részét úrbéri állományul kijelölni? 7) kik értetnek az úrbérizsellér nevezet alatt ?****). Ezen hét ponthoz én még egyet óhajtanék adni, t. i. 8) váljon ott, hol a’ dűlőknek régi osztályzata is van , ’s a’ parancsolt ut is megkészül, mellyiket kell kettő közül a’ szabályzat’alapjául tenni ? **** * Ezekre Győry Sándor óra’ Társaik, mult évi 100k ’s jelen évi 6ik ’s 7ik szántaiban megismeri ugyan, hogy a’ felhozott nehézségek , sőt azoknál több is különböző színben ’s alakban szoktak előfordulni, ’s azért nem is mint ellenzője a’ becses csikknek, hanem mint folytatója, lép föl, de a’ törvény’ módosítását ’s a’ t. nem annyira véli szükségesnek, mint inkább annak —a’ törvények iránt tartozó bódulatból — olly értelmét javalja fölkeresni, miszerint ellenmondásokra ne vezettessünk, ’s ez érdemben vélekedését is előadja. — Jeles értekezésében több pont, mellyek már eddig is idő-’s költség- pazérló vitatásokra adának alkalmat, a’ tárgy’természetéből ’s folyamatából következtetve, meg vannak fejtve; ’s annyival inkább köszönettel tartozik neki a’ gyakorlat’ nehézségivel küszűködő, mivel az elv, mellyből kiindult, valóban szent, mert a’ törvények iránt kivétel nélkül mindnyájan hódulattal tartozunk . Azonban ha nem csalatkozom, a’ tárgy még kimerítve nincs; sokkal több viszony is fordul elő mellette, mintsem mindnyáját, egy, két, bár nyomos, értekezésben kibonyolítani lehetne. És épen ezért, de azért is, mivel ahoz —hogy az értekező velős szavaival éljek—az egész haza’, az’jobbágy’ ’s törvényhatóságok’ — érdeke van kapcsolva, nem lesz talán fölösleg, kivált a’ gyakorlatot érdeklőleg, más oldalróli fejtegetésibe is ereszkedni. Meg vagyok győződve, hogy a’ tudós értekező velem az.on állításra nézve kezet fogand, mikép az ellenzés, mint ollyan, nem ellenkezés , hanem inkább szives törekvés arra, hogy a’ kitűzött tárgy minél több szempontból vizsgáltassák meg. — E’ nézetből indulván ki, először az értekezés’ tartalmát, azután észrevételeimet, mint a’ felfogott fonal’ tovább-nyujtását, czélom előadni. Általányosan igy okoskodik: ha az előleges munkálatokat a’ szabályzat’ végrehajtási részétől elválasztván, a’ sik törvénynek, vagy különös esetekben a’ régi úrbéri rendeleteknek is, rendelete szerint: 1) a’ törvénynek a. b. c. d. e. pontjairól ítéletet az uriszék hoz ; 2) az urbérbehozatali állapot’ kinyomozását, a’ jelen állapoti állomány’ felmérését, hitelesítését, dűlők’ osztályzatát,’s az egyetemi uj terv’ elkészítését a’ törvény által kirendelt törvényes bizonyság, ’s tiszti ügyész hajtja végre;—3) ha az uj terv’ ’s telekkönyv’ meghitelesitését az egyeztető küldöttségre bizzuk, a’fen forogható kérdéseknek barátságos után leendő eldöntésével , h úgy a’ törvénynek is eleget teszünk, sehol fel nem akadunk, a’per egyszerű, nem hosszadalmas, és csak annyi költséggel járó fog lenni mennyit a’törvénykezési biztosítások múlhatlanul megkívánnak ; következéskép a’ felhívott törvény’ kiegészítésének ’s at. szükségesen nem forog. Ezen általános előterjesztés leginkább a’ törvény’ sorozatát tárgyazza. Egyes pontjai közt vannak ollyanok, mellyek nyomós okokkal támogatva, több, a’szabályozást akadályzó félreértésnek gyökerét vágják ketté. Hivének jelesül: 1) A’ jelen állapoti állományt nem szükség darabonként, hanem csak dűlőnként felmerni *) kivévén a’ beltelket, és ha len ni Ezt a’ törvény (jelesen az Vilik törvénynek bevezetési második pontja) már eldöntötte, egész Magyar- és Horvátországra (a’ Bánságon kívül) 1100 — 1200. és 13-as. Iélekkel számítandó 3 osztályt rendelvén. *'*) Ennek felvlágositását nézd a’ Sildik, czikkben. ***) A’tiszalöki perben, melly tavaly már végre is hajtatott, H. J. mr’ értesítése szerint, igy van ezen kérdés a’ n. m mn. k. H. Tanács által megfejtve, hogy minden zsellér, kik nem szabad udvari telekből, vagy az uradalom’ majorságföldeiből alkottatának, akár foglaltattak az adóbeli öszszeirásba, akár nem, úrbérieknek tek illetendő , és igy a’ legelő, azok’ számára is kiszabandó. *^**)Ezen pont felette érdekes lévén, a’ folyó 1840. évi Athen, lóik számában részletesen ,s le van írva. Kinek aztan kezénél nem volna, próbálja ezen példát kidolgozni. M. helységben van 45 telekh egynek földbeli illetősége 30 hold; a’ régi urbér szerint, a’ föld az osztályzat első fokozatába, minek kulcsa 1100, öl, van téve: felmérés által találtatik 136, ezen kulcscsal számított, föld, vagyis a' jelen állapoti állomány épen kiüti a' 45. telek járandóságát. Most megtörténik az uj classificatio, s ugyanazon földek a’ 3dik fokozatba, minek kulcsa 1300 föl ,tételnek. Az uj terv szernt is 30 holdat tartozom kiadni, mert hogy annyi az állomány, a’ telekköv bizonyítja, úgy de ezen uj tervben», az uj osztályzat szerint 1300. Cj öllel kell számítanom a’ holdat, ’s így bár ugyanazon földeket adom a’jobbágyságnak összesítve vissza, miket eddig birt, nég is módni kerd ioo.r^öllel nagyobb lészen. Kérdés: mennyit adok viszsza? Felelet: 270,nct. □ öllel többet, mint eddig bírtak, va igy mind visszaadni tartoztam volna. #) Ezen pontot az értekezés nyomos okokkal timogattan, megmutatja, hogy a’ darabonkinti mérés nemcsak, felesleges, de czéltévesztő is, mivel a’ darabonkinti mérés után tett tó vég-kiszámitást csakugyan az általányos calculus szerint szükség kijavítani Ezen okhoz még azt lehet adni, hogy a’ darabonkinti felmérésről a' törvényben szó sincs, mert a’ Alléik törv. 12. §sa ,m re hivatkozni szokás , nem az úrbéri, hanem a’ földesurak közti arányusági merssros birtokról szól.