Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-11 / 30. szám

30. szám. Pest* április’ 11 ISZO É­rteljesdi *Mx sírbéli szabály­ozásnak tapintódon lehető biztos eszközléséről n* törvényre, valamint régibb *s újabb felső rend­e­­letekre alapítva, egy függelékkel. Iső C­z­i­k­k. Annak megmutatása, hogy a­z 183% Xdik t­ö­r­v.c­z­i­k­k­e­t módosítani, f­e­l­­v­i­l­á­g­o­s­í­t­a­n­i ’s kiegészíteni szükséges. Az 1839ik évi Társalkodó’ 92ik számában fi­g. ur, az úrbéri szabályozatról szóló 1832­6 Xd.k f.czikk’ alkalmazhatása iránt ellenkező magyarázatokat tapasztalván, azokat leg­inkább onnan véli eredni: 1) mivel azon törvény (bik t a g pontjában) a’ törvénykezési tétem­ényekre (actus) olly sorozatot állíta—fel, melly szerint a’ perek’ folytatása gya­korlatilag nem eszközölhető; 2) mivel több kikerülhet­­len kérdés iránt semmi határozatot nem ten; — szüksé­gesnek tartja tehát, hogy ezen törvénynek világositására ’s kiegészitésére a’jelen országgyűlésen ezélirányos ha­tározatok tétessenek. A’ pontok pedig, mellyeket különö­sen elhatároztatni óhajt, ezek: 1) Midőn két (vagy több) megyében fekvő helységet akarunk szabályozni, mikép kell az uriszéket öszveszerkeszteni, ’s mellyik megye’ törvényszékét illeti a’ per’ megvizsgálása ? 2) Hány­­j öllel kell a’ beltelek’ holdját? 3) hánynyal a’ kaszáló’ em­bervágóját számítani? 4) sok helyen a’ dűlőket négy , sőt több osztályzatba is teszik *); — 5) a’ hitelesítésre a’ Xik­­örv. ez. rolik­tusának g. pontja megyei küldöttsé­get **) , nőik­lusa pedig biróilag kiküldötteket rendel; b) a’ földes­ urnak van e joga a’ határ’ valamelly részét úrbéri állományul kijelölni? 7) kik értetnek az úrbéri­­zsellér nevezet alatt ?****). Ezen hét ponthoz én még egyet óhajtanék adni, t. i. 8) váljon ott, hol a’ dűlőknek régi osztályzata is van , ’s a’ parancsolt ut is megkészül, mel­­lyiket kell kettő k­özül a’ szabályzat’alapjául tenni ? ****­ *­­ Ezekre Győry Sándor óra’ Társaik, mult­ évi 100k ’s jelen évi 6ik ’s 7ik szántaiban megismeri ugyan, hogy a’ felhozott nehézségek , sőt azoknál több is különböző színben ’s alakban szoktak előfordulni, ’s azért nem is mint ellenzője a’ becses csikknek, hanem mint folytatója, lép föl, de a’ törvény’ módosítását ’s a’ t. nem annyira véli szükségesnek, mint inkább annak —a’ törvények iránt tartozó bódulatból — olly értelmét javalja fölkeresni, mi­szerint ellenmondásokra ne vezettessünk, ’s ez érdemben vélekedését is előadja. — Jeles értekezésében több pont, mellyek már eddig is idő-’s költség- pazérló vitatásokra adának alkalmat, a’ tárgy’természetéből ’s folyamatából kö­vetkeztetve, meg vannak fejtve; ’s annyival inkább kö­­szönettel tartozik neki a’ gyakorlat’ nehézségivel küszű­ködő, mivel az elv, mellyből kiindult, valóban szent, mert a’ törvények iránt kivétel nélkül mindnyájan hódulattal tar­tozunk . Azonban ha nem csalatkozom, a’ tárgy még ki­merítve nincs; sokkal több viszony is fordul elő mellette, mintsem mindnyáját, egy, két, bár nyomos, értekezésben ki­bonyolítani lehetne. És épen ezért, de azért is, mivel ahoz —hogy az értekező velős szavaival éljek—az egész haza’, az’jobbágy’ ’s törvényhatóságok’ — érdeke van kapcsolva, nem lesz talán fölösleg, kivált a’ gyakorlatot érdeklőleg, más oldalróli fejtegetésibe is ereszkedni. Meg vagyok győződve, hogy a’ tudós értekező velem az.on állításra nézve kezet fogand, mikép az ellenzés, mint ollyan, nem ellenkezés , hanem inkább szives törekvés arra, hogy a’ kitűzött tárgy minél több szempontból vizsgáltassák meg. — E’ nézetből indulván ki, először az értekezés’ tartal­mát, azután észrevételeimet, mint a’ felfogott fonal’ to­­vább-nyujtását, czélom előadni. Általányosan igy okoskodik: ha az előleg­es mun­kálatokat a’ szabályzat’ végrehajtási részétől elválaszt­ván, a’ sik törvénynek, vagy különös esetekben a’ régi úrbéri rendeleteknek is, rendelete szerint: 1) a’ törvény­nek a. b. c. d. e. pontjairól ítéletet az uriszék hoz ; 2) az urbérbehozatali állapot’ kinyomozását, a’ jelen állapoti ál­lomány’ felmérését, hitelesítését, dűlők’ osztályzatát,’s az egyetemi uj terv’ elkészítését a’ törvény által kirendelt törvényes bizonyság, ’s tiszti ügyész hajtja végre;—3) ha az uj terv’ ’s telekkönyv’ meghitelesitését az egyez­tető küldöttségre bizzuk, a’fen forogható kérdéseknek ba­rátságos után leendő eldöntésével , h úgy a’ törvénynek is eleget teszünk, sehol fel nem akadunk, a’per egyszerű, nem hosszadalmas, és csak annyi költséggel járó fog len­ni mennyit a’törvénykezési biztosítások múlhatlanul meg­kívánnak ; következéskép a’ felhívott törvény’ kiegészíté­sének ’s a­­t. szüksége­sen nem forog. Ezen általán­os előterjesztés leginkább a’ törvény’ sorozatát tárgyazza. Egyes pontjai közt vannak ollyanok, mellyek nyomós okokkal támogatva, több, a’szabályozást akadályzó félre­értésnek gyökerét vágják ketté. Hivének jelesül: 1) A’ jelen állapoti állományt nem szükség darabonként, hanem csak dűlőnként felmerni *) kivévén a’ beltelket, és ha len­­ ni Ezt a’ törvény (jelesen az Vilik törvénynek bevezetési második pontja) már eldöntötte, egész Magyar- és Horvát­országra (a’ Bánságon kívül) 1100 — 1200. és 13-as. I­é­­lekkel számítandó 3 osztályt rendelvén. *'*) Ennek felv­lágositását nézd a’ Sildik, czikkben. ***) A’tisza­löki perben, melly tavaly már végre is hajtatott, H. J. mr’ értesítése szerint, igy van ezen kérdés a’ n. m mn. k. H. Tanács által megfejtve, hogy minden zsellér, kik nem szabad udvari telekből, vagy az uradalom’ majorság­­földeiből alkottatának, akár foglaltattak az adóbeli ösz­­szeirásba, akár nem, úrbérieknek tek illetendő , és igy a’ legelő, azok’ számára is kiszab­­andó. *^**)Ezen pont felette érdekes lévén, a’ folyó 1840­. évi Athen, lóik számában részletesen ,s le van írva. Kinek az­tan ke­zénél nem volna, próbálja ezen példát kidolgozni. M. hely­ségben van 45 telek­h egynek földbeli illetősége 30 hold; a’ r­égi urbér szerint, a’ föld az osztályzat első fokozatába, mi­nek kulcsa 1100, öl, van téve: felmérés által találtatik 136­­, ezen kulcscsal számított, f­öld, vagyis a' jelen ál­­lapoti állomány épen kiüti a' 45. telek járandóságát. Most megtörténik az uj classificatio, s ugyanazon földek a’ 3dik fokozatba, minek kulcsa 1300 f­­­öl ,­tételnek. Az uj terv szer­nt is 3­0 holdat tartozom kiadni, mert hogy annyi az állomány, a’ telekkö­­v bizonyítja, úgy de ezen uj tervben», az uj osztályzat szerint 1300­. Cj öllel kell számítanom a’ holdat, ’s így bár ugyanazon földeket adom a’jobbágy­ságnak összesítve vissza, miket eddig birt, n­ég is m­ódni kerd ioo.r^öllel nagyobb lészen. Kérdés: mennyit adok visz­­sza? Felelet: 270,nc­t. □ öllel többet, mint eddig bírtak, va igy mind visszaadni tartoztam volna. #) Ezen pontot az értekezés nyomos okokkal timogattan, megmutatja, hogy a’ darabonkinti mérés nemcsak, felesle­ges, de czéltévesztő is, mivel a’ darabonkinti mérés u­tán tett tó vég-kis­zámitást csakugyan az általányos calculus szerint szükség kijavítani Ezen okhoz még azt lehet ad­­ni, hogy a’ darabonkinti felmérésről a' törvényben szó sincs, mert a’ Alléik törv. 12. §sa ,­m re hivatkozni szokás , nem az úrbéri, hanem a’ földesurak közti arányusági merssro­s birtokról szól.

Next