Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-17 / 31. szám
Pest 9 április’ 17 1841.31. szám. K i r e n c z e d r ő I Egy jó ismerősöm mosolygva kérdezett: vájjon mi volna a’ szabad földbirtok felöl Mózes könyveiben , mellyeket a’ Társaik. 193. számában megjelent levelem említett. Mosolygott pedig még inkább , midőn szinte komolyan azzal kezdém válaszomat: milly nagy kár legyen, hogy szent írása nincs, és azon magas, üdvös lelki élvezetről kezdék beszélni és sokféle jóról, mellyet a’ szent írás nyújt és szerez azoknak, kik azt kézi könyveik közt tartván , naponkint egy-két fejezetét átolvasni ’s átgondolni, szokásaik közé fölveszik , mi a’ kellő lelkületet önmagának csakhamar megszerzi, sőt az embernek valóságos szükségévé válik. — Felütvén azonban Mózes’ Isó könyvének 47dik részét, melly előttem volt, midőn ama’ levelet írtam, és olvasván ismerősömmel a’ 13dik és köv. verseket , ő nem ingerkedék többé , hanem növekedő érdekkel szemlélte ő is , mikép került Egyiptus’ szabad földe kettős dézma alá, ’s mikép lettek szántóvetőji Pharaó’ földbéresivé. És lám! nem kelle messzi mennünk, már gonosz eredmények tűntek föl. Nem is kapcsolván pedig ehez , hogy csakhamar megelégületlenség , zavar ’s az ismert egyiptusi csapások következtek, és Pharaót önmagát lovas ’s szekerivel együtt a’ vörös tenger nyelte el. — Egyiptus’ minden viszontagságiban , mellyek a’későbbi történetekből csak nagyában is eszünkbe jutottak, mint vörös fonalat kitűnni, kisírni látták a’ szántóvető , a’ nép’ érdekének, erejének, lelkének pótolhatlan hiányát, attól fogva, midőn a’ Pharaók trónját nem igen sokára idegenek foglalták el, Egyiptus’ jelen sorsáig, mellyben felláhinak nyomorult ’s nyomorúságával minden mást bevonó állapotja fejezi be a’ szomorú sorozatot, melly Pharao’ helytartójának a’ földszabadság ellen vétkezett politikájában ’s financiális tervében, az egyiptusiaknak pedig e’ tekintet alatt szintén nem menthető hibáiban kezdődött. Kissé merésznek láttuk ugyan mi magunk is e’ históriai összeállítást, ’s ollyannak , mellyhez, mint mondják, fér szó. Miindenki előtt is merészebbnek fog az legalább látszani ama’ következtetésnél , melly szerint vannak , kik Ildik Ulászló törvényei ’s a’ mohácsi veszély közt nemcsak chronologiai összeköttetést gondolnak fenállani, azonban nyernek némi tekintetet az illy féle históriai felfogások ’s összeállítások is , midőn az eredményeknek fölidézett szerzőokait magában az alapnak és forrásnak mondott dolgok’ természetében föltalálhatni ’s a’ történeti észrevételek az abstract okoskodással egymást viszont igazolják, így van pedig a’ felhozott állapotra nézve. Az egyiptusi teher alatt t. i. a’földművelésnek elkerülhetlenűl önmagában el kell romlania, melly elpusztulván , össze fog omlani, vagy nem is emelkedhetik föl. Egyiptusban úgy mint máshol mind az , mi csak a’ földművelésnek erős alapján állhat fen tartósan ’s gyümölcsözően ; és hiába akarnék a’ mostoha helyzetet, éghajlatot, vagy időjárást okozni a’ fa’ elveszte miatt, mellynek gyökerét férgek rágják. — Mire nézve ismerősömmel nem is ereszkedénk annak fejtegetésibe , az egész természet főérvét ’s törvényét (a’ szabadságot) legkevésbbé engedi megszegni, ’s az olly rendszert is , melly a’földművelést a’szabadság’egyik lényeges tulajdonosmalasztjától megfosztja, az önmagából eredő rossz által mint a’ természet szokta, bünteti szigorúan; hanem ezen ’s a’ psychologiai tekinteteket is mellőzve (pedig ezekben vannak ám mégis az anyagi világ’ legroppantabb állapotinak úgy szerző mint enyésztő okai), csak egy ismeretes számzásban szemléltük mathesis szerinti okát : miért pusztul el , vagy nem is jöhet kellő állapotra földművelés a’ szóban levő teher alatt w) , és * 27 *) Ezen számzás terükre 's minden más egyéb kürülményikre nézve teljesen egyenlő három földön az ötöd alatti ’s az ettől ment művelésnek épen ellenkező eredményeit mutatja meg kiáltó igaztalanságukban; három gazdát állitván fel péld, kik közül az egyik földet olly beforditással (investitio) műveli, melly =60, és azután termést nyer , melly ■= 90. — Ebből szabad földön a’ beforditást és ennek kamatját st,0 — 63 levonván, lesz nyereség — = 27. Ötöd alatt azonban ennek fejében a' 90 termésből kivétetik 18, és így marad csak 72, és ebből a’ beforditást kamatjával együtt , 63 levonva, lesz nyereség csak —19. — Egy másik gazda előbb akarván menni , amazéval ugyanazon egyenlő körülmények alatti földet nagyobb beforditással próbálja művelni, mellynek olly mértékben tudja helyét módját találni, hogy mindent bele foglalva, a’ beforditás leendő—130, és ezután szerencsésen termést nyer, melly ~ 168. Ebből szabad földön levonva a’ beforditást 130, és ennek r~|(10 kamatját 05l« össszesen 136 *|i o , lesz nyeresége 31 Azonban ötöd alatt, kivéve az :· 168 termésből az —• 33 * ! ötödöt, marad csak 1345; és ebből a‘130 beforditásnak kamatját, mint felebb 610 levonva, marad már csak 127!Van, a’ mikép nemcsak nyereség, hanem jövedelem sincs sőt a’ befordított 130 értékből veszt a' földműves 2* m értékűt. — A’ harmadik gazda számítván vagy, sejtvén a’ nagy beforditás’ eredményét, szinte egyenlő földön csak olly aránylag csekély beforditással próbálja a' művelést, melly 1— 20 , és termést arat :40. És igy bár kétszeresité a’ beforditást, mégis e szabad földön legkevesebbet nyer , mert levonva a’beforditást, melly kamatostul —— 21, marad az —40 termésből neki , ti. a’ legcsekélyebb beforditással dolgozónak nyereség csak 19, holott az — 60 beforditónak nyeresége ;— 27 , és a’ legtöbbet, t. i. 130at beforditónak nyeresége is legnagyobb, azaz 31 50 volt.— Ötöd alatt azonban épen ellenkezően áll, miután az— 40 termésből kivéve az ötödöt vagyis 8at, marad 32, és ebből az 120 beforditást 500 kamatjával vagyis 21 levonva, lesz nyereség a’legkisebb beforditás mellett----. 11; holott az — 60 beforditás után nyereség csak 19 volt, a’ 130 beforditás után pedig 200 veszteség következett.E mellett ötöd fejében egyenlő földön a’ legnagyobb beforditást tevő kiad 33,ha a’ középső 18, a’ legcsekélyebb beforditása pedig csak hat; igyz csalja az ötödölés az ipart és derék művelést, hagyja pedig csalni magát a’ restség és silány művelés által, ■— és lehetlenné tevén a’jó művelést szüntelen kísértés alá vetvén pedig a’szántóvetőt, hogy silány műveléssel a’ termést és ebben a' dézma’ urának jövedelmét is rövidítse, bünteti önmagát ama' pharaoféle rendszer. És ebben, nem pedig az azt törvényesen orvosló módokban kell szemlélniük mind a’ dézma-szedőknek, mind a’ dézma-adóknak igaz tulajdonuk’ veszélyes ellenségét. A’ beforditás alatt mindent kell érteni, mi munka, pénz és pénzére a’ termés’ szerzésére fordittatik , olyakat is , mellyek csak hosszabb idő utáni gyümölcsözés fejében addig jövedelem nélkül tétetnék, és mindezeknek kamatjait, a’ rendkívüli beforditás- és termesztés-módokat sem zárva ki; mert itt nem a’ legbiztosabb gazdálkodás, hanem az van kérdésben: lehet e ötöd alatt bár roppantabb , de mégis nyereséghozó beforditással szinte roppant terméseket szerezni, 's a'föld értékét, gyű-